Igazolás módja:
érettségi bizonyítvány/oklevél
Igazolás módja:
A jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. a) A fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát a (bb) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolja. b) Amennyiben a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): 1) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható; 2) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az utóbb keletkezett fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: ELTE GYOPSZ) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. c) Ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező magyarországi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a fogyatékosság a (bb) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. d) Az a nem magyar állampolgárságú jelentkező vagy hallgató, aki nem a Corvinus és a küldő egyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján folytat tanulmányokat az Egyetemen, és rendelkezik külföldön kiállított szakértői véleménnyel, akkor a fogyatékosság a (b) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. e) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú hallgató, valamint külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hallgató – a (c)–(d) bekezdéstől eltérően – nem rendelkezik külföldi szakhatóság által kibocsátott, eredeti szakvéleménnyel, akkor a fogyatékosságának típusát a (b) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolhatja. A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Ha a szakvélemény felülvizsgálatra vonatkozó utalást tartalmaz, a felülvizsgálaton készült szakértői véleményt (kiegészítést, módosítást) is be kell nyújtani. Ugyanakkor a kiegészítés, módosítás kizárólag a részletes szakértői véleménnyel együtt fogadható el. Az igazolási jogcímnek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. közötti valamely időtartamban fenn kell állnia. (Ez a dátum nem azonos a dokumentum kiállítási dátumával.) A fogyatékosság igazolására nem fogadható el önmagában a szakvélemény-kivonat, az összefoglaló szakvélemény, a szakvélemény-kiegészítés és a kiállító szerv igazolása még akkor sem, ha egyébként (formailag) megfelelő lenne. Szintén nem fogadható el az előzetes szakértői vélemény sem, mert az csak tájékoztatást nyújt a végleges szakértői vélemény várható tartalmáról, és amelyet a szülő vagy a nagykorú tanuló még megfellebbezhet. Amennyiben a jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennáll(t), a fogyatékosság, sajátos nevelési igény részletes szakértői véleménnyel igazolható. A szakértői véleményt a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet értelmében – szakértői bizottsági tevékenység keretében – a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága (illetve azok vármegyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei) készíti el a tanuló komplex vizsgálata alapján. (A pedagógiai szakszolgálatok jogelődjei közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok állíthattak ki szakértői véleményt.) Az a hallgató (jelentkező), akinek fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányai ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság megállapítását 2020. szeptember 1-jét követően az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálattól kérheti. A rehabilitációs szakigazgatási szervek jogelődjei (pl. fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, NRSZH, OOSZI stb.) által kiállított és végleges (azaz felülvizsgálati időt nem tartalmazó) szakértői vélemények természetesen továbbra is elfogadhatók. Nem fogadhatók el továbbá az alábbi szervezetek által kiállított igazolások, határozatok, egyéb dokumentumok: Szakhatósági állásfoglalások, hatósági bizonyítványok, mert csak az egészségkárosodás mértékét tartalmazzák, a fogyatékosság megnevezését nem. A megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok által beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségről (BTMN-ről) kiállított szakvélemények, illetve a korábban a nevelési tanácsadók által kiállított szakvélemények. Igazságügyi szakértő által kiállított szakvélemények, szakvélemény-kivonatok, igazolások (amennyiben azt 2008. január 1-jét követően adták ki). Szakfőorvosi vélemény (amennyiben azt 2008. január 1-jét követően adták ki). Ambuláns lap, kórházi zárójelentés, szakorvosi igazolás, lelet, beutaló. Egyéb, orvosi aláírással és pecséttel is ellátott igazolások (pl. Magyar Államkincstár, Területi Államháztartási Hivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár stb.). Középiskolai határozatok valamely tantárgyi felmentésről. Felsőoktatási intézmény által kiállított határozat, amely fogyatékosság miatt az államilag elismert nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentésről szól. Pszichiátriák, Autizmus Alapítvány (és Kutatócsoport), Vadaskert Kórház és a Budapesti Korai Fejlesztő Központ által kiállított leletek, kezelőlapok, egyéb igazolások. Határozat rokkantsági járadékról, mert nem tartalmazza a fogyatékosság megnevezését, csak utalást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődjei határozatára. Vakok járadékáról szóló határozatok, mert nem tartalmazzák a fogyatékosság megnevezését, csak utalást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődjei határozatára. Igazolványok (vak, mozgássérült, siket vagy rokkantkártya). A logopédiai intézetek által kiállított dokumentumok. A Démosztenész Alapítvány által kiállított igazolások. A Meixner Alapítvány igazolása. Rokkantsági járadékról, vakok járadékáról szóló bankszámlakivonat, ún. ""rózsaszín csekk"". Kifizetési igazolások, adópapírok, igazolás adókedvezmény igénybevételéhez. Közgyógyellátási igazolvány. A beszédjavító intézetek szakvéleménye. MÁK/OEP által kiállított emelt összegű családi pótlékról szóló Hatósági Bizonyítvány. Háziorvosi igazolás. Az audiogram és a hallókészülék viselésére vonatkozó javaslat.
Igazolás módja:
Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot a) Gyermekgondozásért járó intézményi pontra való jogosultságot • csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED) és gyermeknevelési támogatás (GYET) esetén a támogatást folyósító szerv (Magyar Államkincstár kirendeltségei, kormányhivatalok) által kiállított igazolással vagy határozattal, • gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén a támogatást megállapító szerv (Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala) által kiállított hatósági bizonyítvánnyal, • fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, • rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban lévők esetében távolléti díjat megállapító munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, • hivatásos és szerződéses állományú katonaként szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik és ezen időszakban kiállított munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással kell igazolni. b) Amennyiben a fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozatot a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. között állították ki, akkor a munkáltató által kiállított igazolás benyújtása nem szükséges. c) Rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjaként, az igazolásnak/határozatnak tartalmaznia kell, azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. közötti időszakban gyermekgondozás céljából részesül távolléti díjban. d) Hivatásos és szerződéses állományú katonaként az igazolásnak/határozatnak tartalmaznia kell, azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. közötti időszakban gyermekgondozás céljából tartózkodik szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon. e) A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. között kiállított igazolásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: • a jelentkező nevét és személyazonosító adatait (születési hely és idő, anyja neve), • azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. közötti időszakban gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon van, vagy csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban (ÖD), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET), gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban, távolléti díjban részesül, szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik. f) Nem elfogadható dokumentumok: MÁK-hoz beadott lepecsételt GYES, GYED, GYET, CSED, ÖD igénylés, orvosi igazolás megállapított terhességi hétről, táppénzes papír, kórházi orvosi zárójelentés szülésről, terhességi kiskönyv, születési anyakönyvi kivonat, ha nincs rajta juttatásra vonatkozó utalás, postai szelvény ("sárga vékony csekk"), tartósan beteg gyermek gondozása céljából GYES-en lévő jelentkező, aki csak azt az igazolást küldi be, hogy a gyermeke tartósan beteg, anyasági támogatást igazoló dokumentum, családi pótlékot igazoló dokumentum, bérpapíron feltüntetett "CST: családtámogatási ellátás", bérpapíron, adópapíron feltüntetett CSED-re, GYED-re, GYES-re, GYET-re, távolléti díjra vonatkozó kifizetés, folyószámla-kivonat GYES, GYED, GYET, CSED, ÖD, GYOD, ápolási díj, távolléti díj utalásáról, árvaellátásról szóló papírok, válási papírok, nem a jelentkező nevére szóló dokumentumok, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése előtt kiállított dokumentumok, személyazonosító (születési hely és idő, anyja neve) adatokat, jogosultsági időszakot, jogcímet tartalmazó oldal(ak) hiánya, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét tartalmazó oldal/ak hiánya. g) A gyermekgondozás jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentumok alapján adható intézményi pont.
Igazolás módja:
A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Ha az csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, a 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján önmagában hátrányos helyzet igazolására nem fogadható el. Az igazolási jogcímnek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és 2025. július 9. közötti valamely időtartamban kell fennállnia. Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza: a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait, a jogosultság tényét, idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét. Nem elfogadható dokumentumok: a nemzetiségi származásról szóló igazolás, árvaellátásról szóló papírok, eseti gondnokság elrendeléséről szóló dokumentum, családba fogadásról szóló dokumentum, családi pótlékról szóló határozat, hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv, halotti anyakönyvi kivonat, nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás/határozat, hozzátartozói nyugdíj megállapító határozat, válási papírok, hatósági bizonyítvány magasabb összegű családi pótlékról, orvosi papírok/szakértői vélemények, hozzátartozói orvosi papírok/szakértői vélemények, nem a jelentkező nevére szóló dokumentumok, jegyzőkönyvek, igazolás lakóhely infrastrukturális helyzetére vonatkozóan, lakhatási támogatásról szóló dokumentum, önálló életvitelről szóló igazolás, közös háztartásban élők lakcím nyilatkozata, szociális vásárlási kedvezményről szóló dokumentum, hatósági bizonyítvány, tájékoztatók, lejárt jogosultsági határidővel rendelkező határozat, kizárólag a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozat, kizárólag az oktatási intézmény által kiállított nappali tanulói/hallgatói jogviszony igazolás, személyazonosító (születési hely és idő, anyja neve) adatokat, jogosultsági időszakot, jogcímet tartalmazó oldal(ak) hiánya, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét tartalmazó oldal(ak) hiánya. Az oktatási intézmény által kiállított nappali tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtani. A hátrányos helyzet jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentumok alapján adható intézményi pont.
Igazolás módja:
A Szabó Kálmán Tehetségprogramban való részvételről kiállított igazolás, a Luca Pacioli Kiválósági díj odaítéléséről kiállított igazolás. A Jövőt Építők Generációja Corvinus diákszervezet által szervezett Középiskolás Versenyen elért 1-10. helyezett odaítéléséről kiállított igazolás.
Igazolás módja:
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni, mint pl.: honosító határozat a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány magyarországi honosításáról/elismeréséről, külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség, felsőfokú végzettség, nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi stb. Az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsgák automatikusan komplexnek (korábban C típusúnak) tekinthetők. Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga adatait rögzíti, akkor az alacsonyabb szinten vehető figyelembe. Az azonos nyelvből és azonos szinten letett egynyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány és a kétnyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány együttesen egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak minősül. A különböző szinten tett egy- és kétnyelvű részvizsgák egyesítésére az előző bekezdésben foglaltak vonatkoznak. A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos tartalmú szaknyelvi részvizsgák egyesíthetők. Az egyesíthetőségről az Oktatási Hivatal Köznevelés Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya (továbbiakban: NYAK) által kiállított hatósági bizonyítvány fogadható el az eljárás során. A bizonyítványban szereplő hibás adatok javítása: Amennyiben a nyelvvizsga-bizonyítvány hibás adatot tartalmaz (pl. születési hely, két keresztnév), a NYAK-hoz benyújtott kérelemre, ingyenes eljárás keretében a NYAK 8 nap alatt hatósági igazolást állít ki, amit a jelentkezőnek fel kell töltenie az E-felvételi felületére. Az Oktatási Hivatal csak a 2000. január 1-je után letett államilag elismert nyelvvizsgákról rendelkezik közhiteles nyilvántartással, az adateltérések vizsgálata, továbbá nyelvvizsgához kapcsolódó bármilyen igazolás kiadása kizárólag a 2000. január 1-jét követően letett államilag elismert nyelvvizsgák tekintetében lehetséges. Az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlása: Ha a nyelvvizsga-bizonyítvány elveszett, a jelentkező kérésére a NYAK a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító hatósági igazolványt ad ki. A nyelvvizsgák adatainak megadása: A felsőoktatási felvételi eljárás során az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességének ellenőrzése a kötelezően megadott adatok (nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján történik. Nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként a vizsgát szervező akkreditált vizsgaközpont vagy vizsgahely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról. A NYAK a bizonyítvány nyomtatása előtt nem állít ki sikeres nyelvvizsgáról szóló igazolást. A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó, a NYAK által kiadott hatósági igazolványok, hatósági bizonyítványok, igazolások és honosító határozatok is nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek, ezért a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. A nyelvvizsgaközpontok által kiadott különböző dokumentumok a felvételi eljárás során nem igazolják a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét. A NYAK az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló 3/1980. (X. 25.) MM rendelet mellékletében felsorolt állami nyelvvizsgával, illetőleg a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű – 1950. december 31. napja után és 1999. december 31. előtt keletkezett jogviszony alapján letett – sikeres vizsgát igazoló okiratokról ún. tájékoztatást állít ki. A fenti rendelet mellékletében szereplő szigorlat, záróvizsga, tolmácsképesítés stb. a NYAK tájékoztatásával együtt jogosíthat intézményi pontra. A tájékoztatás beküldése esetén a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. Ha nem rendelkezik a NYAK tájékoztatásával, akkor kötelező beküldeni a leckekönyv személyes adatokat és a képzés adatait (képzés megnevezése, tagozat/munkarend stb.) tartalmazó oldalainak másolatát. Külföldi nyelvvizsgák: A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy – 2000 előtt – az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült. Ez alól kivétel – azaz nem kell honosítani – a nemzetközi kulturális egyezmények alapján a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2020. december 24. után szerezte meg, valamint a Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2021. október 2. után szerezte meg. Nyelvvizsga hazai érettségi bizonyítvány/tanúsítvány alapján: A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 54. §-ában meghatározott feltételek alapján nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak. Az idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből tett, az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga – a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett – B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgának minősül. Nyelvvizsga külföldi érettségi bizonyítvány alapján: Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 (korábban középfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből. Ha a jelentkező magyar tannyelvű középiskola által kiállított hivatalos (fejléc, aláírás, pecsét, dátum) igazolást nyújt be, miszerint legalább egy közismereti tárgyat1 legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 (korábban felsőfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.) Ha a külföldi érettségi bizonyítványban vagy mellékletében szerepel az oktatás nyelve, akkor a benne szereplő oktatás nyelve szerint kell a nyelvvizsga-bizonyítvány szintjével történő egyezőséget megállapítani. Amennyiben az oktatás nyelve minden tantárgy esetén magyar, úgy iskolai igazolás más nyelvről nem fogadható el és az érettségi bizonyítvány B2 (korábban középfokú) nyelvvizsgának felel meg. C1 (korábban felsőfokú) nyelvvizsgaként történő elismeréshez mindenképpen be kell nyújtani a külföldi érettségi bizonyítvány minden oldalát, a hozzá tartozó mellékletet is beleértve. Az idegen – azaz a magyartól eltérő – nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi középfokú oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (korábban felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg. Intézményi pont tehát akkor adható, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta. Nyelvi intézményi pont csak a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek tekinthető, hiánytalanul feltöltött középfokú végzettséget igazoló dokumentumok alapján állapítható meg. Általános iskolai igazolás a felvételi eljárásban nem fogadható el, mert az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet 14.§ (9) bekezdése értelmében külföldi középfokú oktatási intézményben folytatott és eredményesen befejezett (érettségi bizonyítvány megszerzésével igazolt) tanulmányokat lehet igazolni. Nyelvvizsga hazai oklevél alapján: Kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának a magyarországi felsőoktatásban, élő vagy klasszikus nyelv szakon szerzett bölcsész, az élő vagy klasszikus nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, a tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon szerzett oklevél, és a szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakképzettséget igazol, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakirányt jelöl – a szakirányban tanult nyelv szempontjából –, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, általános, kétnyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél – az oktatás nyelve szempontjából – államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A fordító és tolmács mesterszakos oklevél – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. Nyelvvizsga külföldi oklevél alapján: Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett – felsőfokú végzettséget tanúsító – oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg akkor, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta és ezt dokumentummal igazolja. További nyelvvizsga-megfelelések: A külföldi felsőoktatási intézményben idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint az idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári oklevél – kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából – szintén államilag elismert, általános, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A nyelvvizsga megfeleltetéshez, az oktatás nyelvének megállapításához szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, vagy az oklevélmelléklet. Ha a benyújtott dokumentumokból (oklevél, igazolás, oklevélmelléklet) vagy ezek hiányában az oktatás nyelve egyértelműen nem állapítható meg, úgy nyelvvizsga intézményi pont a felsőfokú oklevélre nem adható.
Igazolás módja:
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni, mint pl.: honosító határozat a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány magyarországi honosításáról/elismeréséről, külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség, felsőfokú végzettség, nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi stb. Az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsgák automatikusan komplexnek (korábban C típusúnak) tekinthetők. Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga adatait rögzíti, akkor az alacsonyabb szinten vehető figyelembe. Az azonos nyelvből és azonos szinten letett egynyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány és a kétnyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány együttesen egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak minősül. A különböző szinten tett egy- és kétnyelvű részvizsgák egyesítésére az előző bekezdésben foglaltak vonatkoznak. A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos tartalmú szaknyelvi részvizsgák egyesíthetők. Az egyesíthetőségről az Oktatási Hivatal Köznevelés Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya (továbbiakban: NYAK) által kiállított hatósági bizonyítvány fogadható el az eljárás során. A bizonyítványban szereplő hibás adatok javítása: Amennyiben a nyelvvizsga-bizonyítvány hibás adatot tartalmaz (pl. születési hely, két keresztnév), a NYAK-hoz benyújtott kérelemre, ingyenes eljárás keretében a NYAK 8 nap alatt hatósági igazolást állít ki, amit a jelentkezőnek fel kell töltenie az E-felvételi felületére. Az Oktatási Hivatal csak a 2000. január 1-je után letett államilag elismert nyelvvizsgákról rendelkezik közhiteles nyilvántartással, az adateltérések vizsgálata, továbbá nyelvvizsgához kapcsolódó bármilyen igazolás kiadása kizárólag a 2000. január 1-jét követően letett államilag elismert nyelvvizsgák tekintetében lehetséges. Az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlása: Ha a nyelvvizsga-bizonyítvány elveszett, a jelentkező kérésére a NYAK a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító hatósági igazolványt ad ki. A nyelvvizsgák adatainak megadása: A felsőoktatási felvételi eljárás során az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességének ellenőrzése a kötelezően megadott adatok (nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján történik. Nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként a vizsgát szervező akkreditált vizsgaközpont vagy vizsgahely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról. A NYAK a bizonyítvány nyomtatása előtt nem állít ki sikeres nyelvvizsgáról szóló igazolást. A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó, a NYAK által kiadott hatósági igazolványok, hatósági bizonyítványok, igazolások és honosító határozatok is nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek, ezért a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. A nyelvvizsgaközpontok által kiadott különböző dokumentumok a felvételi eljárás során nem igazolják a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét. A NYAK az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló 3/1980. (X. 25.) MM rendelet mellékletében felsorolt állami nyelvvizsgával, illetőleg a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű – 1950. december 31. napja után és 1999. december 31. előtt keletkezett jogviszony alapján letett – sikeres vizsgát igazoló okiratokról ún. tájékoztatást állít ki. A fenti rendelet mellékletében szereplő szigorlat, záróvizsga, tolmácsképesítés stb. a NYAK tájékoztatásával együtt jogosíthat intézményi pontra. A tájékoztatás beküldése esetén a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. Ha nem rendelkezik a NYAK tájékoztatásával, akkor kötelező beküldeni a leckekönyv személyes adatokat és a képzés adatait (képzés megnevezése, tagozat/munkarend stb.) tartalmazó oldalainak másolatát. Külföldi nyelvvizsgák: A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy – 2000 előtt – az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült. Ez alól kivétel – azaz nem kell honosítani – a nemzetközi kulturális egyezmények alapján a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2020. december 24. után szerezte meg, valamint a Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2021. október 2. után szerezte meg. Nyelvvizsga hazai érettségi bizonyítvány/tanúsítvány alapján: A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 54. §-ában meghatározott feltételek alapján nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak. Az idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből tett, az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga – a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett – B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgának minősül. Nyelvvizsga külföldi érettségi bizonyítvány alapján: Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 (korábban középfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből. Ha a jelentkező magyar tannyelvű középiskola által kiállított hivatalos (fejléc, aláírás, pecsét, dátum) igazolást nyújt be, miszerint legalább egy közismereti tárgyat1 legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 (korábban felsőfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.) Ha a külföldi érettségi bizonyítványban vagy mellékletében szerepel az oktatás nyelve, akkor a benne szereplő oktatás nyelve szerint kell a nyelvvizsga-bizonyítvány szintjével történő egyezőséget megállapítani. Amennyiben az oktatás nyelve minden tantárgy esetén magyar, úgy iskolai igazolás más nyelvről nem fogadható el és az érettségi bizonyítvány B2 (korábban középfokú) nyelvvizsgának felel meg. C1 (korábban felsőfokú) nyelvvizsgaként történő elismeréshez mindenképpen be kell nyújtani a külföldi érettségi bizonyítvány minden oldalát, a hozzá tartozó mellékletet is beleértve. Az idegen – azaz a magyartól eltérő – nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi középfokú oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (korábban felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg. Intézményi pont tehát akkor adható, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta. Nyelvi intézményi pont csak a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek tekinthető, hiánytalanul feltöltött középfokú végzettséget igazoló dokumentumok alapján állapítható meg. Általános iskolai igazolás a felvételi eljárásban nem fogadható el, mert az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet 14.§ (9) bekezdése értelmében külföldi középfokú oktatási intézményben folytatott és eredményesen befejezett (érettségi bizonyítvány megszerzésével igazolt) tanulmányokat lehet igazolni. Nyelvvizsga hazai oklevél alapján: Kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának a magyarországi felsőoktatásban, élő vagy klasszikus nyelv szakon szerzett bölcsész, az élő vagy klasszikus nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, a tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon szerzett oklevél, és a szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakképzettséget igazol, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakirányt jelöl – a szakirányban tanult nyelv szempontjából –, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, általános, kétnyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél – az oktatás nyelve szempontjából – államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A fordító és tolmács mesterszakos oklevél – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. Nyelvvizsga külföldi oklevél alapján: Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett – felsőfokú végzettséget tanúsító – oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg akkor, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta és ezt dokumentummal igazolja. További nyelvvizsga-megfelelések: A külföldi felsőoktatási intézményben idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint az idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári oklevél – kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából – szintén államilag elismert, általános, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A nyelvvizsga megfeleltetéshez, az oktatás nyelvének megállapításához szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, vagy az oklevélmelléklet. Ha a benyújtott dokumentumokból (oklevél, igazolás, oklevélmelléklet) vagy ezek hiányában az oktatás nyelve egyértelműen nem állapítható meg, úgy nyelvvizsga intézményi pont a felsőfokú oklevélre nem adható.
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása
Igazolás módja:
Magyar Diáksport Szövetség igazolása
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövet- sége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás
Igazolás módja:
Az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolni. A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság vagy jogelődje által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. A SZÉTV versenyek jogutódja, az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) és az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolni. A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság vagy jogelődje által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. A SZÉTV versenyek jogutódja, az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) és az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolni. A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság vagy jogelődje által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. A SZÉTV versenyek jogutódja, az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) és az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az Országos Ifjúsági és Tudományos Innovációs Versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Magyar Innovációs Szövetség által kiállított igazolás másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Kutató Diákok Országos Szövetsége által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Kutató Diákok Országos Szövetsége által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
A Nemzetközi Tudományos Diákolimpia versenyein elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a szervező által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolni.
Igazolás módja:
A középiskolai művészeti szakképzést folytató szakgimnáziumok tanulói számára szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen egyéni versenyzőként elért versenyeredményt az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni. A nem egyéni versenyzőként szerzett eredmény nem fogadható el. Alapfokú művészeti iskolák tanulói számára meghirdetett verseny eredménye nem fogadható el.
Igazolás módja:
Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezést és a szakmai vizsga minden része alól való felmentést a verseny szervezője (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara stb.) által kiadott igazolással kell igazolni.
Igazolás módja:
A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a rendező intézmény által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
A 2006. február 1. után szerzett magyar felsőfokú és felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevelek adatait a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből. Kivétel, azaz fel kell tölteni a tanítói oklevelet, ha idegennyelvi műveltségi területen végzett, illetve azokat az okleveleket, ahol a képzést idegen nyelven végezte a jelentkező és a záróvizsgát is idegen nyelven tette le.
Azon oklevelek esetében, amelyekben nem található minősítés, oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása is szükséges.
A külföldi oklevéllel rendelkező jelentkezők esetében a belépés feltételéül szolgáló oklevél minősítéséhez szükséges felvételi pontok megállapítása az alábbi megfeleltetés szerint történik:
| ECTS értékelési skála | Helyi értékelési skála
| A | 5 | Jeles
| B | 4 | Jó
| C | 3 | Közepes
| D | 2 | Elégséges
| E | 2 | Elégséges
Amennyiben a külföldi oklevél minősítése nem a fentiek szerinti ECTS értékelési skála szerint történik, úgy a minősítést az Egyetem Kreditátviteli Bizottság saját hatáskörben állapítja meg.
Ha a külföldi oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítését, a minősítésről az oklevél átlaga, ennek hiányában a transcript vagy oklevélmelléklet adatai alapján az illetékes dékán a kerekítés szabályainak megfelelően dönt.
Külföldi oklevél továbbtanulási célú elismerési eljárásról az Egyetem honlapján, Felvételi/Jelentkezés módja menüpont alatt olvashat. A „Külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulási célú elismertetése” oldalról tölthető le az elismerési kérelem. Amennyiben a felvételiző az Egyetem több szakjára is jelentkezik, minden szakra vonatkozóan külön kérelmet kell benyújtani szakonkénti mellékletekkel.
Figyelem! Az E-felvételibe emellett kötelező a külföldi oklevelek, transcriptek hiteles másolatát, valamint ezek esetleges fordítását feltöltenie!
summa cum laude minősítés esetén 400 pont
cum laude minősítés esetén 360 pont
rite minősítés esetén 320 pont
A külföldi oklevéllel rendelkező jelentkezők esetében a belépés feltételéül szolgáló oklevél minősítéséhez szükséges felvételi pontok megállapítása az alábbi megfeleltetés szerint történik:
| ECTS értékelési skála | Helyi értékelési skála
| A | 5 | Jeles
| B | 4 | Jó
| C | 3 | Közepes
| D | 2 | Elégséges
| E | 2 | Elégséges
Amennyiben a külföldi oklevél minősítése nem a fentiek szerinti ECTS értékelési skála szerint történik, úgy a minősítést az Egyetem Kreditátviteli Bizottság saját hatáskörben állapítja meg.
Ha a külföldi oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítését, a minősítésről az oklevél átlaga, ennek hiányában a transcript vagy oklevélmelléklet adatai alapján az illetékes dékán a kerekítés szabályainak megfelelően dönt.
Külföldi oklevél továbbtanulási célú elismerési eljárásáról az Egyetem honlapján, Felvételi/Jelentkezés módja menüpont alatt olvashat. A „Külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulási célú elismertetése” oldalról tölthető le az elismerési kérelem. Amennyiben a felvételiző az Egyetem több szakjára is jelentkezik, minden szakra vonatkozóan külön kérelmet kell benyújtani szakonkénti mellékletekkel.
Figyelem! Az E-felvételibe emellett kötelező a külföldi oklevelek, transcriptek hiteles másolatát, valamint ezek esetleges fordítását feltöltenie!
kiváló vagy kitüntetéses minősítés esetén 400 pont
jeles minősítés esetén 400 pont
jó minősítés esetén 360 pont
közepes minősítés esetén 320 pont
elégséges minősítés esetén 280 pont
A 2006. február 1. után szerzett magyar felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevelek adatait a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből.
Azon oklevelek esetében, amelyekben nem található minősítés, oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása is szükséges.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 117/C. § (10) bekezdése alapján a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: CORVINUS) az intézmény által finanszírozott ösztöndíjas képzést indít. Az Ösztöndíj forrását a CORVINUS fenntartója, azaz a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosítja.
A képzésekre a fentiek értelmében
a) önköltséges hallgató Corvinus ösztöndíjjal támogatva, és
b) önköltséges hallgató
nyerhet felvételt a CORVINUS által kiírt ösztöndíj pályázat feltételei szerint. A pályázat feltételeiről az Egyetem honlapján a Felvételi/Corvinus Ösztöndíj menüpontban olvashat.
Jelentkezés és besorolás Corvinus Ösztöndíjjal támogatott önköltséges, valamint önköltséges képzésre:
(Corvinus ösztöndíjjal támogatott önköltséges vagy önköltséges; mindkét forma megjelölhető a jelentkező által megválasztott sorrendben).
Az Egyetem számos ösztöndíj-pályázati lehetőségét kínál azon hallgatók számára, akik kiemelkedő tanulmányi eredményük, a tanulmányaikon túlmutató tudományos tevékenységük, vagy a pezsgő diákélet érdekében végzett tevékenységük alapján erre jogosulttá válnak.
A hallgatók legszélesebb körére vonatkozó ösztöndíjak:
1) Tanulmányi ösztöndíj
A tanulmányi ösztöndíj a kiemelkedő tanulmányokat folytató, teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben részt vevő, aktív hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók számára biztosított pénzbeli juttatás. Tanulmányi ösztöndíjra alapképzésben és egységes osztatlan képzésben az I. évfolyam 2. félévétől kezdődően, mesterképzésben az I. évfolyam 1. félévétől kezdődően pályázhatnak azok a hallgatók, akik a pályázat félévét megelőző utolsó aktív félévükben teljesítették a minimális kredit-, illetve ösztöndíj-átlag feltételét. Az első féléves, mesterképzésben részt vevő hallgatók az ösztöndíjra felvételi pontszámuk alapján válhatnak jogosulttá.
2) Szociális ösztöndíjak
2a) Rendszeres szociális ösztöndíj
A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján biztosított, havonta folyósított pénzbeli juttatás, amelyre valamennyi képzési szinten (alap-, mester-, osztatlan képzések) az I. évfolyam 1. félévétől kezdődően pályázhatnak az adott félévben aktív jogviszonnyal rendelkező, teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben tanulmányokat folytató hallgatók.
2b) Rendkívüli szociális ösztöndíj
A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzetében bekövetkező rendkívüli esemény alapján biztosított pénzbeli juttatás, amelyre az év bármely időszakában pályázhat alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vevő hallgató, ha saját vagy családja szociális helyzetében rendkívüli esemény (hosszantartó, súlyos betegség, haláleset, egyéb, a szociális helyzetben bekövetkező jelentős változás) következett be.
3) Extracurriculáris ösztöndíjak
A hallgatók tanulmányain túlmutató tevékenységek alapján megpályázható ösztöndíjak, amelyek között szerepelnek havonta pályázható ösztöndíjak – így a közéleti és a diákszervezeti ösztöndíj -, és olyanok is, amelyek egy adott félévre vagy tanévre vonatkozóan nyújthatók be. Néhány kiemelt ösztöndíj:
3a) Közéleti ösztöndíj
A közéleti ösztöndíj kiemelkedő egyetemi közéleti tevékenység végzését vagy jelentős kulturális eredmény elérését támogató, ösztönző pénzbeli juttatás, amelynek a meghirdetésére havonta kerül sor. Pályázatuk alapján ösztöndíjban részesíthetők azok a hallgatók, akik hallgatói érdekképviseleti tevékenységet végeznek, vagy jelentős kulturális eredményt értek el, és ezen eredményükkel, vagy egyéb tevékenységükkel hozzájárulnak az Egyetem hírnevének növeléséhez
3b) Diákszervezeti ösztöndíj
A diákszervezeti ösztöndíj a Corvinus HÖK által akkreditált diákszervezetekben végzett vezetői és egyéb – diákszervezeti vezető pozícióhoz vagy tagsághoz köthető – tevékenységeket támogató egyetemi ösztöndíj. Az egyetemen működő csaknem 50 diákszervezet és szakkollégium rendkívül sokszínű tevékenységével gondoskodik a változatos és tartalmas egyetemi diákéletről. A hallgatók szakmai és közösségépítő tevékenységük alapján jogosultak diákszervezeti ösztöndíj-pályázat benyújtására. Az ösztöndíj-pályázat havonta kerül meghirdetésre és a megelőző hónapban végzett tevékenységgel jelentkezhetnek rá hallgatók.
3c) Tudományos ösztöndíj
A tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató, tudományos kutatási tevékenység végzését támogató, a tudományos aktivitást ösztönző pénzbeli juttatás, amelyet félévente pályázhatnak meg hallgatók tanulmányi versenyen elért helyezéssel, szerepléssel (így különösen a TDK, OTDK részvétellel) vagy tudományos publikációs tevékenységgel.
3d) Egyéb ösztöndíjak
A fentieken kívül rendszeresen vagy eseti jelleggel történik olyan ösztöndíj-pályázatok kiírása, amelyek egy célzott eredményt, tevékenységet kívánnak elismerni. Ilyen többek között a Corvinus Kiválósági Ösztöndíj, a külföldi részképzések kiegészítő támogatását célzó ösztöndíj, vagy akár a piaci partnerekkel történő együttműködés alapján biztosított, a képzés önköltségét finanszírozó, vagy a kiváló hallgatók tanulmányi eredményét és a pezsgő egyetemi diákélet érdekében végzett tevékenységét elismerő ösztöndíjak.
Az angol nyelvű képzések esetében az önköltség a harmadik országbeli állampolgár jelentkezőnek a fentiektől eltérő lehet. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó önköltségekről az részletesen az Egyetem honlapján tájékozódhat. További információ: felvi.corvinus@uni-corvinus.hu.