Igazolás módja:
A szóbeli felvételi vizsgán készült jegyzőkönyv.
Igazolás módja:
A művészeti iskolai bizonyítványban szereplő záradék a művészeti alapvizsga letételének tényéről. (Ez a művészeti képzés típusától függően a bizonyítvány 20. vagy 34. oldalon található.) Zeneiskola esetében a művészeti alapvizsga az írásbeli és/vagy szóbeli vizsgarész (Szolfézs vagy Zenetörténet-zeneirodalom vagy Zeneelmélet) és a gyakorlati vizsgarész (hangszeres/magánének vizsgarész) együttes megléte esetén fogadható el.
Igazolás módja:
érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, technikusi oklevél
Igazolás módja:
technikusi oklevél (külföldön szerzett középfokú szakképzettség vagy szakképesítés esetén Europass bizonyítvány-kiegészítő vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság határozata)
Igazolás módja:
2012 után szerzett, 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék alapján 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést igazoló bizonyítvány; technikumi középfokú szakképzettséget igazoló oklevél (2021-től) (külföldön szerzett középfokú szakképzettség vagy szakképesítés esetén Europass bizonyítvány-kiegészítő vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság határozata)
Igazolás módja:
A jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Ha a szakvélemény felülvizsgálatra vonatkozó utalást tartalmaz, a felülvizsgálaton készült szakértői véleményt (kiegészítést, módosítást) is be kell nyújtani. Ugyanakkor a kiegészítés, módosítás kizárólag a részletes szakértői véleménnyel együtt fogadható el. Amennyiben a jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennáll(t), a fogyatékosság, sajátos nevelési igény részletes szakértői véleménnyel igazolható. A szakértői véleményt a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet értelmében – szakértői bizottsági tevékenység keretében – a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága (illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei) készíti el a tanuló komplex vizsgálata alapján. (A pedagógiai szakszolgálatok jogelődjei közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok állíthattak ki szakértői véleményt.) Az a jelentkező, akinek fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányai ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság megállapítását 2020. szeptember 1-jét követően az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálattól kérheti. A rehabilitációs szakigazgatási szervek jogelődjei (pl. fővárosi és megyei kormányhivatalok, NRSZH, OOSZI stb.) által kiállított és végleges (azaz felülvizsgálati időt nem tartalmazó) szakértői vélemények elfogadhatók. Külföldön élő/tartózkodó jelentkező esetében, vagy ha a jelentkező nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakvélemény fogadható el. Ha a szakvélemény felülvizsgálatra vonatkozó utalást tartalmaz, a felülvizsgálaton készült szakértői véleményt (kiegészítést, módosítást) is be kell nyújtani. Az igazolási jogcímnek az aktuális felsőoktatási felvételi eljárás Tájékoztatójának megjelenése és a dokumentumfeltöltési határidő közötti időintervallum legalább 1 napján fenn kell állnia.
Igazolás módja:
Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot - Csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED) és gyermeknevelési támogatás (GYET) esetén a támogatást folyósító szerv (Magyar Államkincstár kirendeltségei, kormányhivatalok) által kiállított igazolással vagy határozattal, - gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén a támogatást megállapító szerv (Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala) által kiállított hatósági bizonyítvánnyal, - fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, - rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban lévők esetében a szülési szabadság időtartamára megállapított távolléti díjat megállapító munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, - hivatásos és szerződéses állományú katonaként szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik és ezen időszakban kiállított munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással kell igazolni. Az igazolási jogcímnek az aktuális felsőoktatási felvételi eljárás Tájékoztatójának megjelenése és a dokumentumfeltöltési határidő közötti időintervallum legalább 1 napján fenn kell állnia.
Igazolás módja:
A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza: - a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait, - a jogosultság tényét, idejét, - a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, - a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét. A hátrányos helyzet jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentum fogadható el. Amennyiben a jegyzői határozat nem tartalmazza a jogosultsági időszakot, akkor a hátrányos helyzetet megállapító határozattal egyidejűleg megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt tartalmazó határozat benyújtása szükséges. Az igazolási jogcímnek az aktuális felsőoktatási felvételi eljárás Tájékoztatójának megjelenése és a dokumentumfeltöltési határidő közötti időintervallum legalább 1 napján fenn kell állnia.
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
a) munkáltatói igazolás, amely tartalmazza a tevékenység végzésének időtartamát, a főbb munkaköri feladatokat és a munkáltató fő tevékenységi köre az igazolásból megállapítható legyen, b) NEAK igazolás. Kizárólag abban az esetben adható intézményi pont, amennyiben a jelentkező az a) és b) pontokban felsorolt dokumentumokat is benyújtja. Külföldi munkavégzés igazolása esetén: a munkáltatói igazolás, valamint a bejelentett munkát igazoló hatóság igazolása (adóhatóság, társadalombiztosító, stb) angol, francia, vagy német nyelven is benyújtható, illetve ezekből kétnyelvű dokumentumok esetében nem kell hiteles magyar nyelvű fordítást feltölteni. Minden más esetben a külföldi dokumentumok mellé azok hiteles magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani.
Igazolás módja:
államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentum
Igazolás módja:
államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentum
Igazolás módja:
államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentum
Igazolás módja:
államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentum
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, vagy a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján
Igazolás módja:
Az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján. Az igazolt sportolói státusznak az aktuális felvételi eljárás Tájékoztatójának megjelenése és a dokumentumfeltöltési határidő közötti időintervallum legalább 1 napján fenn kell állnia.
Igazolás módja:
az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása alapján
Igazolás módja:
Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
Igazolás módja:
oklevél
A 2006. február 1. után szerzett magyar felsőfokú és felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevelek adatait a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből. Kivétel, azaz fel kell tölteni a tanítói oklevelet, ha idegennyelvi műveltségi területen végzett, illetve azokat az okleveleket, ahol a képzést idegen nyelven végezte a jelentkező és a záróvizsgát is idegen nyelven tette le.
Azon oklevelek esetében, amelyekben nem található minősítés, oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása is szükséges.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket a Kar - amennyiben orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi területen diplomát szereztek - a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével rangsorolja.
jeles minősítés esetén 400 pont
jó minősítés esetén 380 pont
közepes minősítés esetén 340 pont
elégséges minősítés esetén 320 pont
A 2006. február 1. után szerzett magyar felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevelek adatait a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből.
Azon oklevelek esetében, amelyekben nem található minősítés, oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása is szükséges.
A levelező munkarendű képzésben a képzés gyakorisága félévente 3-4 tanulmányi hét, hétfőtől péntekig egész nap. A klinikai gyakorlatok ettől eltérő időpontban is lehetnek.