Nemzeti Közszolgálati Egyetem: a felvétel és a hallgatói jogviszony sajátosságai
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális képzési és finanszírozási formái
Eltérő finanszírozási formák
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. §-a alapján a költségviselés formája szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy NKE) képzésében részt vevő lehet
- a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,
- b) önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,
- c) önköltséges hallgató, vagy
- d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (rendészeti ösztöndíjas hallgató).
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az NKE tv-ben foglalt eltérésekkel. A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatói juttatásra nem jogosult.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt. A nappali munkarendű rendészeti tisztjelölti alapképzésre felvételt nyert személyt az országos parancsnok vagy az országos főigazgató a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti állományába kinevezi. A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy a Magyar Honvédséggel szerződéses szolgálati viszonyt létesít.
A támogatott képzések esetében a fent részletezett szerződések, illetve kinevezés, az önköltséges képzésre felvettek esetében a hallgatói képzési szerződés aláírása a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele. Az Egyetem által kötendő szerződések szövege megtalálható az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu), az Oktatás/Hallgatóknak/Tanulmányi információk/Szerződések menüpont alatt. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)
Támogatott képzésben folytatható tanulmányok ideje
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 47. § (6) bekezdés d) pontja értelmében a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni azt az időt, amelyet az NKE tv. 21/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató az Egyetem képzésén vett igénybe.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv. támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)–(3) bekezdését és azzal összefüggésben (4)–(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az NKEtv. 21/A. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a – az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével – nem alkalmazandó.
Az Nftv. 48. § (2)–(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.
Jelentkezés és besorolás támogatott, valamint önköltséges képzésre
A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.
Az adott meghirdetett képzésnél a finanszírozási forma oszlopban az „A" betűjeles képzést kell annak a jelentkezőnek megjelölnie, aki önköltség fizetésére nem kötelezett – hivatásos, szerződéses jogviszonyban álló, tisztjelölti –, közszolgálati ösztöndíjasként támogatott képzésre kíván felvételt nyerni.
Annak a jelentkezőnek, aki képzése költségeinek viselését vállalja, a „K" betűjeles képzést kell megjelölnie.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgató főbb kötelezettségei az Nftv. és az NKE tv. alapján:
- a) köteles az általa folyatott, ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
- b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
- c) köteles az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg az ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
- d) köteles visszafizetni az adott képzésére tekintettel az ösztöndíjnak (e pont tekintetében a továbbiakban: tartozás) – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.
A rendészeti képzésben részt vevő tisztjelölt és hivatásos hallgató jogviszonyának egyes sajátosságai
A rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseiben részt vevő hallgatók – bizonyos kivételekkel – tisztjelölti jogállásban tanulnak, amelyet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: rendvédelmi tisztjelölt), valamint - a) pénzügyi rendészeti alapszak (pénzügyi nyomozó, illetve vámigazgatási és rendészeti)– a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szabályoz (a továbbiakban pénzügyőr tisztjelölt).
A rendvédelmi tisztjelölt:
A rendvédelmi tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szervet a jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A rendvédelmi tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.
A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.
A rendvédelmi tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és hivatásos állományba vételét követően legalább 10 év időtartamban az őt kinevező rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A rendvédelmi tisztjelölt a képzési követelményt az adott szakra vonatkozó, jogszabályban közzétett Képzési és Kimeneti Követelményben meghatározott képzési idő alatt köteles teljesíteni. A rendvédelmi szerv köteles a rendvédelmi tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően hivatásos állományba venni, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatni.
A rendvédelmi tisztjelölt a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A rendvédelmi tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A pénzügyőr tisztjelölt:
A tisztjelölt pénzügyőr tisztjelölti jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a NAV-nál az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.
A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.
A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A tisztjelölt a képzési követelményt az adott szakra vonatkozó, jogszabályban közzétett Képzési és Kimeneti Követelményben meghatározott képzési idő alatt köteles teljesíteni. A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.
A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A kettős jogállású hallgató:
A hivatásos állományviszonyú nappali és levelező munkarendes hallgatók kettős jogállásban tanulnak. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § c) pontja szerint a kettős jogállású hallgató a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat a Rendészettudományi Kar valamely képzésén. A hivatásos állományú hallgatók a Kar képzésein térítésmentes képzésben vesznek részt. Illetményüket tanulmányi idejük alatt a szolgálati helyük szerinti rendvédelmi szerv folyósítja.
A honvédtisztjelölti jogállás egyes sajátosságai:
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény értelmében a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és szerződéses szolgálati viszonyban áll. A honvéd tisztjelölt szerződéses szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a katonatiszti életpályára történő felkészülés.
Honvédtiszti alapképzésben szerződéses szolgálati viszony megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.
A honvéd tisztjelölt az állományba vétellel vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait a legjobb képességei szerint folytatja, a tanulmányai befejezését követően honvédelmi szervezetnél kötelezően szolgálati viszonyban töltött időként legalább 10 év időtartamú szolgálatot teljesít, ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálatot. A Magyar Honvédség vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek sikeres befejezését követően tiszti állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.
Alkalmassági vizsgálatok
A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseire – bizonyos kivételekkel – az a személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló vonatkozó rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel.
Az Egyetem a nappali munkarendben folyó rendészeti és bűnügyi alapképzésre, katasztrófavédelem alapképzésre, pénzügyi rendészeti alapképzésre, valamint a magánbiztonsági alapképzésre jelentkezővel – a hivatásos állományú jelentkező, kivételével –, továbbá a bűnügyi igazgatási alapképzés informatikai nyomozó szakirányára jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét és alkalmasságát. A pályaalkalmassági orientációs beszélgetés annak a felmérésére irányul, hogy a jelentkező a rendészeti hivatásra kellően motivált, illetve esetében nincs-e olyan kizáró ok, amely a hivatás gyakorlására alkalmatlanná teszi. Az Egyetem – az alkalmassági vizsgálat részeként – a bűnügyi alapképzési szak kiber nyomozó szakirányára jelentkezővel informatikai jártassági és készségvizsgálatot folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a jelentkező infokommunikációs eszközök felhasználó szintű ismeretét és kreatív problémamegoldó képességét. A bűnügyi igazgatási alapképzési szak informatikai nyomozó szakirányára jelentkező esetében a pályaalkalmassági vizsgálatot kizárólag a készségvizsgálat képezi.
A honvédtiszti alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez. Az Egyetem a honvédtiszti alapképzésre jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét.
A Rendészettudományi Kar nappali munkarendű képzések esetén – ide nem értve a tűzvédelmi mérnöki, és a magánbiztonsági alapképzési szakot– különös felvételi feltétele egy nyilatkozat, melyben a hivatásos jogviszonyban nem álló jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék. A rendészeti tisztjelölti helyekre felvételt nyert pályázók életvitelét a rendvédelmi tisztjelöltek esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálata, a pénzügyőr tisztjelöltek esetében az Alkotmányvédelmi Hivatal a hallgatói jogviszony létesítése előtt ellenőrzi. Kifogásolható életvitel megállapítása esetén az Egyetemmel hallgatói jogviszony nem létesíthető.
Büntetlen előélet
Az NKE tv. 21. §-a értelmében hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. Az NKE tv. 22. §-a értelmében honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben továbbá nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,
- a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
- aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
- ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
- ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
- ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
- ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
- af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
- ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint
- b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
- c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
- d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.
Azt a tényt, hogy az NKE tv. 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
- a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
- b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Állampolgárság és életkor
A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzésére a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állók esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal és magyarországi állandó lakhellyel rendelkező személy vehető fel.
A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban.
Fogadalomtételi kötelezettség
A felvett státuszú pályázó beiratkozást megelőzően köteles fogadalmat tenni és hallgatói jogviszonya alatt a fogadalomhoz méltó magatartást tanúsítani. A fogadalom szövege az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu, https://www.uni-nke.hu/tanulmanyi-es-vizsgaszabalyzat) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban olvasható. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)
Egyéb sajátosságok
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hallgatói jogviszonyt érintő további speciális feltételeket tartalmaz még különösen az NKE tv., a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény.
Sportösztöndíj
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felvkr.) 22. § (2) bekezdése értelmében az államtudományi képzési terület nem önköltséges alapképzési szakjaira jelentkezők közül maximális pontszámmal (500 pont) sportösztöndíjasként kell figyelembe venni azokat, akik teljesítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghatározott további felvételi, valamint sportteljesítménnyel kapcsolatos követelményeket.
Ennek értelmében az Egyetem pályázatot hirdet a 2024. évi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők számára a sportösztöndíj elnyerésére. A sportösztöndíj feltételei az alábbiak:
- a) a felvételi eljárásban az Egyetem államilag támogatott, azaz nem önköltséges, az államtudományi képzési területhez tartozó, nappali és levelezős munkarendű alapképzésére felvételi jelentkezést nyújt be a Korm. rendeletben foglaltak szerint;
- b) a jelentkező a felvételi jelentkezés évében nem töltötte be 35. életévét;
- c) kiemelkedő sportteljesítménnyel rendelkezik a felvételi jelentkezés évét megelőző négy évben;
- d) a sportösztöndíj elnyerése esetén az Egyetemmel kötött ösztöndíjszerződésben vállalja a sportösztöndíj pályázati felhívásban meghatározott feltételek teljesítését.
A pályázat keretében sportteljesítményként kizárólag olimpiai vagy paralimpiai versenyszámban, Olimpián vagy Paralimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon, korosztályos világ- és Európa-bajnokságon vagy egyéb nemzetközi, csapatsportág esetén legalább tizenkét ország részvételével zajló versenyen, magyar országos bajnoki vagy kupa rendszerű versenyben a felnőtt, valamint a felnőtt alatti első és második utánpótlás korcsoportban a jelentkezés időpontjáig elért eredmények vehetők figyelembe.
A részletes feltételeket és a pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzéteszi. A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat benyújtására jogosultak körét és a sportösztöndíjban részesíthetők számát, a pályázat benyújtásának határidejét, módját és helyét, a pályázat benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és a benyújtandó igazolások meghatározását, az elbírálás szempontrendszerét, módját és határidejét, a döntés közlésének módját, a döntéssel szembeni jogorvoslat benyújtásának határidejét, módját és helyét, valamint az ösztöndíjassal kötendő szerződés feltételeit.
A sportösztöndíjat elnyerő, a rendészeti, valamint a honvédtiszti alapképzési szakokra jelentkezőknek a sportösztöndíj elnyerése esetén is meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályban meghatározott és a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban is szereplő különös felvételi feltételeknek is.