6.5. A felvétel és a hallgatói jogviszony sajátosságai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
2020.12.28
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális képzési és finanszírozási formái
Eltérő finanszírozási formák
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. §-a alapján a költségviselés formája szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy NKE) képzésében részt vevő lehet
a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,
b) önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos, illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,
c) önköltséges hallgató, vagy
d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (a továbbiakban: rendészeti ösztöndíjas hallgató).
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az NKE tv-ben foglalt eltérésekkel. A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatói juttatásra nem jogosult.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt. A rendészeti képzésben részt vevő tisztjelöltekkel a rendvédelmi szerv köt ösztöndíjszerződést. A rendészeti igazgatási alapképzési szak migrációs szakirányának támogatott képzésben részt vevő hallgatóival az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság köt ösztöndíjszerződést. A honvéd tisztjelöltekkel a Magyar Honvédség köt ösztöndíjszerződést.
A támogatott képzések esetében a fent részletezett szerződések, az önköltséges képzésre felvettek esetében a hallgatói képzési szerződés aláírása a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele. Az Egyetem által kötendő szerződések szövege megtalálható az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu), az Oktatás/Hallgatóknak/Tanulmányi információk/Szerződések menüpont alatt. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)
Támogatott képzésben folytatható tanulmányok ideje
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 47. § (6) bekezdés d) pontja értelmében a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni azt az időt, amelyet az NKE tv. 21/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató az Egyetem képzésén vett igénybe.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv. támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)–(3) bekezdését és azzal összefüggésben (4)–(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az NKEtv. 21/A. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a – az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével – nem alkalmazandó.
Az Nftv. 48. § (2)–(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.
Jelentkezés és besorolás támogatott, valamint önköltséges képzésre
A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.
Az adott meghirdetett képzésnél a finanszírozási forma oszlopban az „A" betűjeles képzést kell annak a jelentkezőnek megjelölnie, aki önköltség fizetésére nem kötelezett – hivatásos, szerződéses jogviszonyban álló, tisztjelölti –, közszolgálati ösztöndíjasként vagy rendészeti ösztöndíjasként támogatott képzésre kíván felvételt nyerni.
Annak a jelentkezőnek, aki képzése költségeinek viselését vállalja, a „K" betűjeles képzést kell megjelölnie.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgató főbb kötelezettségei az Nftv. és az NKE tv. alapján:
a) köteles az általa folyatott, ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
c) köteles az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg az ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
d) köteles visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított, a) pont szerinti ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét (e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás) a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.
A rendészeti képzésben részt vevő tisztjelölt és hivatásos hallgató jogviszonyának egyes sajátosságai
A rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseiben részt vevő hallgatók – bizonyos kivételekkel – tisztjelölti jogállásban tanulnak, amelyet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szabályoz. A tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szervet a jogszabályban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.
A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.
A tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A rendvédelmi szerv azt vállalja, hogy a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.
A tisztjelölt a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A hivatásos állományviszonyú nappali és levelező munkarendes hallgatók kettős jogállásban tanulnak.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § c) pontja szerint a kettős jogállású hallgató a Hszt. szerinti hivatásos állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat a Rendészettudományi Kar valamely képzésén. A hivatásos állományú hallgatók a Kar képzésein térítésmentes képzésben vesznek részt. Illetményüket tanulmányi idejük alatt a szolgálati helyük szerinti rendvédelmi szerv folyósítja.
A honvédtisztjelölti jogviszony egyes sajátosságai
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény értelmében a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll. A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott tiszti katonai életpályára történő felkészülés.
A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.
A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a honvédelmi szervezetnél szolgálatot teljesít. A honvédelmi szervezet azt vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.
Alkalmassági vizsgálatok
A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseire – bizonyos kivételekkel – az a személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló vonatkozó rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel.
Az Egyetem a nappali munkarendben folyó rendészeti és bűnügyi alapképzésre, katasztrófavédelem alapképzésre, valamint a rendészeti igazgatási alapképzés biztonsági szakirányára jelentkezővel – a hivatásos állományú jelentkező, valamint a migrációs szakirány kivételével – , továbbá a bűnügyi igazgatási alapképzés informatikai nyomozó szakirányára jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét és alkalmasságát. A pályaalkalmassági orientációs beszélgetés annak a felmérésére irányul, hogy a jelentkező a rendészeti hivatásra kellően motivált, illetve esetében nincs-e olyan kizáró ok, amely a hivatás gyakorlására alkalmatlanná teszi. Az Egyetem – az alkalmassági vizsgálat részeként – a bűnügyi alapképzési szak kiber nyomozó szakirányára jelentkezővel informatikai jártassági és készségvizsgálatot folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a jelentkező infokommunikációs eszközök felhasználó szintű ismeretét és kreatív problémamegoldó képességét. A bűnügyi igazgatási alapképzési szak informatikai nyomozó szakirányára jelentkező esetében a pályaalkalmassági vizsgálatot kizárólag a készségvizsgálat képezi.
A honvédtiszti alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, és vállalja a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés idejére. Az Egyetem a honvédtiszti alapképzésre jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét.
A rendészeti tisztjelölti helyekre felvételt nyert pályázók életvitelét a Nemzeti Védelmi Szolgálat a hallgatói jogviszony létesítése előtt ellenőrzi. Kifogásolható életvitel megállapítása esetén az Egyetemmel hallgatói jogviszony nem létesíthető.
Büntetlen előélet
Az NKE tv. 21. §-a értelmében hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. Az NKE tv. 22. §-a értelmében honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben továbbá nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,
a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint
b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.
Azt a tényt, hogy az NKE tv. 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
Állampolgárság és életkor
A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzésére a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel.
A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban.
Fogadalomtételi kötelezettség
A felvett státuszú pályázó beiratkozást megelőzően köteles fogadalmat tenni és hallgatói jogviszonya alatt a fogadalomhoz méltó magatartást tanúsítani. A fogadalom szövege az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu, https://www.uni-nke.hu/egyetem/szabalyzatok-dokumentumok/hallgatoi-kovetelmenyrendszer), a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban olvasható. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)
Egyéb sajátosságok
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hallgatói jogviszonyt érintő további speciális feltételeket tartalmaz még különösen az NKE tv., a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény.
Sportösztöndíj
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felvkr.) 22. § (2) bekezdése értelmében az államtudományi képzési terület nem önköltséges alapképzési szakjaira jelentkezők közül maximális pontszámmal (500 pont) sportösztöndíjasként kell figyelembe venni azokat, akik teljesítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghatározott további felvételi, valamint sportteljesítménnyel kapcsolatos követelményeket.
Ennek értelmében az Egyetem pályázatot hirdet a 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők számára a sportösztöndíj elnyerésére. A sportösztöndíj feltételei az alábbiak:
a) a jelentkező a felvételi jelentkezés évében nem töltötte be 35. életévét;
b) a Felvkr-ben meghatározott pontszámítás alapján legalább 280 ponttal rendelkezik;
c) kiemelkedő sportteljesítménnyel rendelkezik a felvételi jelentkezés évét megelőző négy évben.
A pályázat keretében sportteljesítményként kizárólag olimpiai vagy paralimpiai versenyszámban, Olimpián vagy Paralimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon, korosztályos világ- és Európa-bajnokságon vagy egyéb nemzetközi, csapatsportág esetén legalább tizenkét ország részvételével zajló versenyen, valamint a felnőtt alatti első utánpótlás korcsoportban a jelentkezés időpontjáig elért eredmények vehetők figyelembe.
A részletes feltételeket és a pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzéteszi. A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat benyújtására jogosultak körét és a sportösztöndíjban részesíthetők számát, a pályázat benyújtásának határidejét, módját és helyét, a pályázat benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és a benyújtandó igazolások meghatározását, az elbírálás szempontrendszerét, módját és határidejét, a döntés közlésének módját, a döntéssel szembeni jogorvoslat benyújtásának határidejét, módját és helyét, valamint az ösztöndíjassal kötendő szerződés feltételeit.
A sportösztöndíjat elnyerő, a rendészeti, valamint a honvédtiszti alapképzési szakokra jelentkezőknek a sportösztöndíj elnyerése esetén is meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályban meghatározott és a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban is szereplő különös felvételi feltételeknek is.