3.4.1. Magyarországi tartózkodás jogcímének igazolása

Ilyen dokumentummásolatokat kizárólag akkor kötelező benyújtani, ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező állami ösztöndíjas képzésre nyújtja be jelentkezését, és nem az Európai Unió, Svájc vagy az Európai Gazdasági Térség tagországainak állampolgára.

2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgárnak minősülnek.

Azoknak a nem magyar állampolgárságú jelentkezőknek, akik csak önköltséges képzésre jelentkeznek, tartózkodási jogcímet nem kell igazolniuk.

A szomszédos, nem EGT-tagállamban (Szerbia, Ukrajna) élő, magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgárságú jelentkezőknek az állami ösztöndíjas képzésben való részvételhez nyilatkozniuk kell magyar nemzetiségükről. Ezt az E-felvételiben a személyes adatok rögzítésekor tehetik meg.

Abban az esetben azonban, ha a jelentkező állampolgársága megváltozik, ennek tényét honosító okirattal vagy egyéb dokumentummal kell igazolnia, amelyet az E-felvételibe kell feltölteni.

A magyar állampolgárok mellett az alábbi státuszú személyeket illeti meg a jog, hogy állami ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytassanak Magyarországon:

Menekült

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (1) bekezdése alapján Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdés első mondatában meghatározott feltételek fennállnak. Az Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menekült a magyarországi tartózkodása jogszerűségét a lakóhelye szerinti illetékes járási hivatal által kiállított személyazonosító igazolvánnyal és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, a menekült jogállását pedig menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja.

Oltalmazott

A Met. 12. § (1) bekezdése alapján Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. A Met. 12. § (2) bekezdése szerint a súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Az oltalmazott a magyarországi tartózkodása jogszerűségét a lakóhelye szerinti illetékes járási hivatal által kiállított személyazonosító igazolvánnyal és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az oltalmazott jogállását pedig a menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja.

Menedékes

A Met. 19. §-a szerint Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet

• a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-ai, 2001/55/EK tanácsi irányelvben meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
• b) a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.

A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányát – a menedékeskénti elismeréssel egyidejűleg – a menekültügyi hatóság állítja ki, amelyek érvényességi ideje az ideiglenes védelem időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, melyet a menekültügyi hatóság – az ideiglenes védelem további időtartamára, alkalmanként legfeljebb egy évvel – hivatalból hosszabbít meg.

Befogadott

A Met. 25/A. §-a alapján Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja. A Met. 25/B. § (1) bekezdése alapján a menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság idegenrendészeti eljárás során a visszaküldés tilalmát állapította meg, vagy a menedékjog iránti kérelmét elutasította, a visszaküldés tilalmának egyidejű megállapításával.

A befogadottak számára a menekültügyi hatóság biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú humanitárius célú tartózkodási engedélyt bocsát ki, amelynek a „megjegyzés" rovatában a befogadott jogállás kerül feltüntetésre. A befogadott státusz igazolását e tartózkodási engedély másolatának benyújtásával igazolhatja a jelentkező.

Bevándorolt

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján a „bevándorlási engedéllyel rendelkező" jogi kategóriát 2002. január 1-jétől hatályon kívül helyezték, azonban a korábban kiadott ilyen engedélyek esetében ez a megnevezés még alkalmazható lehet. A bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek személyazonosító igazolvánnyal rendelkeznek. 2011. május 20. napját követően a bevándorlási engedély okmány pótlása vagy cseréje esetén biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány kerül kiállításra, melynek az „okmány típusa" rovatában a „bevándorlási engedély/immigration permit” jogállás kerül feltüntetésre.

A jelentkező a biometrikus adatokat tartalmazó kártya vagy személyi igazolvány másolatának benyújtásával igazolhatja bevándorolt státuszát a felvételi eljárásban. A jelentkező a felsőoktatási intézménybe történt felvételét követően, a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásakor a Főigazgatóság lakóhely szerint illetékes regionális igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles bevándorolt státuszát igazolni.

Letelepedett

Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Harmtv. hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt, 2007. július 1-jét követően pedig ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt, EK letelepedési engedélyt kapott. A letelepedettek személyazonosító igazolvánnyal, valamint a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkeznek. 2011. május 20. napját követően a letelepedési engedély okmány pótlása vagy cseréje, a nemzeti, az EK, illetve az ideiglenes letelepedési engedély kiadása, cseréje vagy pótlása esetén biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány kerül kiállításra a letelepedett jogállás igazolására, az alábbiak szerint: a 2007. július 1. előtt kiadott letelepedési engedély esetén az „okmány típusa" rovatban a „letelepedési engedély/permanent residence permit” kerül feltüntetésre. A 2007. július 1-jét követően szerzett letelepedett státusz esetén az „okmány típusa" rovatban „nemzeti letelepedési engedély/national permanent residence permit”, „EK nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező/EC permanent residence permit”, vagy „ideiglenes letelepedési engedély/interim permanent residence permit” megjelölés kerül feltüntetésre.

A letelepedett státuszt a tartózkodásra jogosító engedély vagy a személyazonosító igazolvány másolatának benyújtásával igazolhatja a jelentkező.

Hontalan

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján hontalan az, akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának. A Harmtv. 2007. július 1. napján történt hatályba lépését követően azt, akit Magyarország hontalanként ismert el, humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni. A Harmtv. 2010. december 24-től hatályos rendelkezése alapján hontalan státusz megállapítására és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is, feltéve, hogy nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai. Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó hontalant – kérelmére, külföldre utazás céljából – az érvényesség idején belül Magyarország területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.

2011. május 20. napját követően humanitárius célú tartózkodási engedély cseréje vagy pótlása okán, illetve humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása esetén biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány kerül kiállításra. A hontalan személyek esetében a biometrikus tartózkodási engedélyen az „okmány típusa” rovatban a „humanitárius tartózkodási engedély/residence permit granted on humanitarian grounds”, az első oldali „megjegyzés” rovatban pedig a „hontalan/stateless” kerül feltüntetésre. A fentiekre tekintettel az elismert hontalan személy jogállását az idegenrendészeti hatóság által kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel igazolhatja.

EU Kék Kártya

Olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgár birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU Kék Kártya biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány, amelynek az „okmány típusa" rovatában az EU Kék Kártya megjelölés olvasható. A státuszt ezen okmány másolatának benyújtásával igazolhatja a jelentkező.

Összevont kérelmezési eljárás

Az összevont kérelmezési eljárás azon eljárás, amely a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való, kilencven napot meghaladó tartózkodásának és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésének engedélyezésére irányul. Ugyanakkor kiemelni kívánjuk, hogy ezen ügytípus esetén kizárólag az eljárási jogszabályok módosulnak, a kiadható okmány köre – tartózkodási engedély –, illetve a feltüntetésre kerülő beutazási és tartózkodási célok tekintetében módosulás nem valósult meg. (A Főigazgatóság összevont kérelmezési eljárás keretében munkavállalás céljából biometrikus adatokat is tartalmazó tartózkodási engedély okmányt állít ki, mely tartalmazza a foglalkoztató megnevezését is.)

Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása. A tanulmányi célú vagy egyéb jogcímet tartalmazó tartózkodási engedéllyel rendelkező jelentkezők – a hatályos jogszabályok alapján – csak önköltséges képzésre adhatják be jelentkezésüket.