10. Fogalomtár
« vissza | 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 |
előre »
|
Magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés: olyan finanszírozási forma, amelyben a képzés költségeit az állami költségvetés biztosítja a felsőoktatási intézményen keresztül. Cserébe a hallgatónak határidőre oklevelet kell szereznie és az oklevélszerzést követő húsz évben legalább annyi ideig kell hazai munkaviszonyt fenntartania, amennyi ideig állami ösztöndíjas formában folytatta a tanulmányait.
Mesterképzés: A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2–4 féléves (kivéve az osztott, mesterszinten végezhető tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, illetve milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is jelentkezik, akkor olyan rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését.
Nappali munkarend szerinti képzés: teljes idejű képzés, melyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.
Nemzeti felsőoktatási törvény: a felsőoktatás legmagasabb szintű ágazati jogszabálya, amely a felsőoktatásban részt vevők jogait és kötelezettségeit, valamint a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatással kapcsolatos állami és egyéb szervezetek feladatait, hatáskörét tartalmazza. 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény van hatályban.