10. Fogalomtár

Abszolutórium/végbizonyítvány: a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letétel-ének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

Alapképzés: Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely (alapképzési szaktól függően) 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.

Alkalmassági vizsga: a felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény által azokon a szakokon megkövetelt vizsga, amelyek elvégzéséhez bizonyos készségek és képességek (ének, rajz, egészségügyi, pályaalkalmassági, magyar nyelvi alkalmassági stb.) meghatározott szintje szükséges. Az alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítés lehet. A „nem felelt meg" minősítés esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, nem sorolható be az adott képzésre.

Államilag elismert nyelvvizsga: akkreditált nyelvvizsgaközpontban lefolytatott, nyelvismeret tanúsítására szolgáló vizsga. Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú személy jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét. Magyar állampolgár magyar mint idegen nyelvből nem tehet nyelvvizsgát, illetve magyar nyelvtudását igazoló bizonyítványa(i) nem értékelhető(k) többletpontra a felvételi eljárásban. A nyelvvizsga fajtája szerint lehet: általános nyelvi, illetve szaknyelvi, a nyelvvizsga alap-, közép- és felsőszintű nyelvtudást mér. A felsőoktatási felvételi eljárásban – a sajátos nevelési igényű jelentkezők kivételével – alapképzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben kizárólag a legalább B2 (korábban középfokú), komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgáért jár többletpont.

Állami ösztöndíjas minimum-pontszám: az oktatásért felelős miniszter által felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, valamint osztatlan mesterképzésben országosan megállapított olyan minimum-pontszám, amely felett - a szakos kapacitás keretén belül - az ezt elérő jelentkezőket fel kell venni állami ösztöndíjjal támogatott képzésre.

Átvétel (intézményváltoztatás) és szakváltás: az egyetemi és főiskolai hallgatók részére a nemzeti felsőok-tatásról szóló törvény által biztosított jog, amely a tanulmányok ideje alatt az intézmény, továbbá intézményen belül a szak megváltoztatására vonatkozik. Kérelemre történik, feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Az átvétel kizárólag adott képzési területen belül lehetséges. A munkarendváltás, a képzési nyelv váltása, valamint a képzési helyszín váltása nem minősül szakváltásnak.

Besorolási döntés: az Oktatási Hivatal felsőoktatási felvételi eljárást lezáró döntése. Ebben döntés születik arról, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.

Bolognai folyamat: 1999-ben a Bolognai Nyilatkozattal megindult oktatáspolitikai kezdeményezés megvalósítási/megvalósulási folyamata, amelynek célja a nyilatkozatot aláírt országok (29 ország, köztük Magyarország is) oktatási rendszerének összehangolása az egyes országok felsőfokú képzései közötti átjárhatóság, a felsőfokú képzésében való részvétel megkönnyítése érdekében. A folyamat eredményeit az aláírók kétévente felülvizsgálják, értékelik, további, illetve módosított célokat fogalmaznak meg, mint tették ezt 2001-ben Prágában (Prágai Nyilatkozat), 2003-ban Berlinben (Berlini Nyilatkozat), 2005-ben Bergenben (Bergeni Nyilatkozat), 2007-ben Londonban (Londoni Nyilatkozat), 2009-ben Leuvenben (Leuveni Nyilatkozat), valamint legutóbb 2010-ben Budapesten és Bécsben (Budapest-Bécs Deklaráció). A Budapest-Bécs Deklaráció jelentőségét az adja, hogy a 2010-re megteremteni célzott Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrejöttét a tagországok miniszterei bejelentették. Az EFT-nek jelenleg 48 tagállama van (a legutóbbi csatlakozó 2015-ben Fehéroroszország volt).

Duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés. A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy szakmailag minősített vállalatoknál a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeképpen munkatapasztalatot szerez, szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti.

Érettségi pontok: a felsőoktatási felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által képzési területenként meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kiszámolt pontok összeg, tárgyanként maximum 100 pont szerezhető, összértéke legfeljebb 200 pont lehet.

Érvényes felvételi pontszám: Az a jelentkező rendelkezhet érvényes felvételi pontszámmal, aki a felvétel alapvető feltételeit teljesíti, azaz a felvételi pontszám számára kiszámítható lesz. A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

Esti munkarend szerinti képzés: a levelező képzés mellett a részidejű képzés egyik formája. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet, kivéve a szakirányú továbbképzést, melynél legalább húsz, legfeljebb ötven százalék lehet. A képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni, a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon.

Félév: a szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló, 5 hónapos oktatásszervezési időszak.

Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felsőoktatási szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013. szeptemberben indították először.

Felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Felsőoktatási intézmények: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: A központi felvételi eljárásban a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény feltétele - a felsőoktatási intézmény által szervezett - felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthető, ha az adott tantárgyból a jelentkező rendelkezik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szerzett magyar érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, vagy valamely külföldi EGT tagállam érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, illetve Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségi vizsgaeredménnyel, vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (IBO), vagy az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel.

Felvétel alapvető feltételei: Amennyiben a Tájékoztatóban, vagy a felsőoktatási felvételi eljárás során egyedi tájékoztató üzenetben, felsőoktatási intézményi tájékoztatásban a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkozik, úgy ez alatt a következő feltételeket kell érteni. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén a felsőfokú oklevél hiánya alapvető kizáró ok. További alapvető feltétel az adott képzési ciklusban meghatározott jogszabályi minimumpont elérése. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén a harmadik alapvető kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott, főszabály szerinti legalább kettő beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, amennyiben a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga alapján számít felvételi pontszámot vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok alapján. További kizáró jellegű alapvető feltétel az esetleges alkalmassági vizsga.

Felvehető kapacitásszám: az adott intézményben egy adott évben maximálisan mennyi – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkező vehető fel az első évfolyamra. A felvehető kapacitásszám képzési területre, munkarendre, képzési helyre és nyelvre került meghatározásra. A felvehető kapacitásszám a Felvi.hu Egyetemek,főiskolák menüpontjában található meg. Az adott képzés vonatkozásában a felvehető szakos minimum és maximum kapacitásokat szintén ezen oldalak tartalmazzák.

Felvételi ponthatár: a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni. A besorolási döntés előkészítéseként az Oktatási Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára.

Felvételi összpontszám: A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt alap-képzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben 400 + 100 pontos pontszámítási rend-szerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Kivételes esetben az összpontszámot gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. (Mesterképzésben az összpontszám 100 pont.)

Felvételi szabályzat: a felsőoktatási intézmény által megalkotott, a felsőoktatási felvételi eljárást és a felvételre vonatkozó egyéb szabályokat tartalmazó szabályok összessége, melyet az intézmény köteles nyilvánosságra hozni, és általában az intézmény weboldalán érhető el.

Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): a hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Gyakorlati vizsga: alapképzésben a művészet, művészetközvetítés képzési területen, valamint az edző alapképzési szakon szervezhető vizsga megnevezése, melynek követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg és közzéteszi a Tájékoztatóban. Gyakorlati vizsgán az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, a felsőoktatási intézmények mesterképzésben ugyancsak tarthatnak gyakorlati vizsgát (ez általában szóbeli, illetve írásbeli), ezeket is tartalmazza a Tájékoztató.

Hallgatói azonosító szám: A hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot adnak, amiről az intézmény – kérelemre, annak benyújtásától számított tizenöt napon belül – a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal.

Hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

Hallgatói jogviszony szüneteltetése (halasztás): ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szüneteltetésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat ettől eltérően nem rendelkezik – csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét – a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni, valamint ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

Hallgatói önkormányzat: a felsőoktatási intézmény önkormányzatának része, amelynek célja elsősorban a hallgatók érdekképviselete. A hallgatói önkormányzat tagja a felsőoktatási intézmény minden hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. Tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg.

Hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): a nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 108. § 10. pontja alapján hátrányos helyzetű az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül.

Jelentkezési sorrend: a jelentkező által a felsőoktatási felvételi jelentkezés során meghatározott sorrend, mely az általa kiválasztott intézmények, képzések rangsora. Módosítására a felsőoktatási felvételi eljárás során egy alkalommal, a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – írásban vagy elektronikus úton – van lehetőség. A felsőoktatási intézménynek a felvételről szóló döntése során kötelezően figyelembe kell venni ezt a sorrendet, ugyanis nem vehető fel az adott intézménybe az a jelentkező, akit a sorrendben előrébb álló felsőoktatási intézmény már felvett.

Jogszabályi minimumpont: Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. „jogszabályi minimumpontszám"): alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, azzal a kitétellel, hogy az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni; felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, azzal a kitétellel, hogy az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni; mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot.

Jogszabályi pontszám: a besorolási és a felvételi határozatban a „jogszabályi pontszám" a jogszabályi minimumpontszám szabályai szerint számított pontszámot jelenti.

Jogorvoslati kérelem: a felsőoktatási felvételi eljárásban az Oktatási Hivatal által hozott besorolási döntés, illetve a felsőoktatási intézmény által hozott felvételi döntés ellen – annak közlésétől vagy annak hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül – benyújtható kérelem. A hallgatói jogviszony fennállása alatt a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása – kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést – esetén igénybe vehető jogorvoslat elnevezése. Felsőoktatási intézménybe való benyújtására a közléstől, illetve a tudomásszerzéstől számított 15 nap áll a hallgató rendelkezésére. A kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság bírálja el, melynek döntése ellen a hallgató a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre vagy a hallgatói jogviszony megsértésére való hivatkozással – az illetékes megyei bírósághoz fordulhat.

Képzési idő: a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, a felsőfokú végzettség, illetőleg felső-oktatási szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtartam. A tényleges tanulmányi idő ennél hosszabb vagy rövidebb is lehet.

Kredit: az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi munkaidő alapján állapítanak meg. A kreditek mennyisége azon összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapul, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekben kifejezett összes hallgatói tanulmányi munkaidő mind a tanórákat, mind az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat tartalmazza. Egy kredit megszerzése 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését feltételezi.

Leckekönyv (index): a hallgatók adatait, felvett tanegységeit, érdemjegyeit, vizsgáit és egyéb, az oklevélhez szükséges bejegyzéseket tartalmazó közokirat.

Levelező munkarend szerinti képzés: az esti képzés mellett a részidejű képzés másik formája. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Olyan oktatásszervezési rend, amely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor.

Magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés: olyan finanszírozási forma, amelyben a képzés költségeit az állami költségvetés biztosítja a felsőoktatási intézményen keresztül. Cserébe a hallgatónak határidőre oklevelet kell szereznie és az oklevélszerzést követő húsz évben legalább annyi ideig kell hazai munkaviszonyt fenntartania, amennyi ideig állami ösztöndíjas formában folytatta a tanulmányait.

Mesterképzés: A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2–4 féléves (kivéve az osztott, mesterszinten végezhető tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, illetve milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is jelentkezik, akkor olyan rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését.

Nappali munkarend szerinti képzés: teljes idejű képzés, melyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

Nemzeti felsőoktatási törvény: a felsőoktatás legmagasabb szintű ágazati jogszabálya, amely a felsőoktatásban részt vevők jogait és kötelezettségeit, valamint a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatással kapcsolatos állami és egyéb szervezetek feladatait, hatáskörét tartalmazza. 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény van hatályban.

Oklevél: a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését. Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg az intézményi szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény szabályzata feltüntetni rendel. Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, továbbá – kivételesen, a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően – a képzés nyelvén is ki kell adni.

Osztatlan mesterképzés: egyes szakokon (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvosi, építész, erdőmérnöki, jogász stb.) az új, többciklusú képzés bevezetését követően is megmaradt az osztatlan, legalább 10 féléves, legfeljebb 12 féléves képzés. Osztatlan mesterképzésben tehát nincs elkülönülve az alapképzés és a mesterképzés, a felvétel feltétele a legalább érettségi végzettség, és a képzés mesterfokozattal zárul.

Önköltséges képzés: az állam által nem támogatott (vagyis önköltséges), felsőoktatási intézményben folyó képzés, amelyben a részt vevő hallgatókat a képzéssel összefüggő önköltség terheli. Az önköltség forintban megállapított félévi összegét a Tájékoztatóban – vagy annak hivatalos kiegészítésében – szakonként közzé kell tenni. Vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.

Párhuzamos képzés: ha egy hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség megszerzése érdekében folytat tanulmányokat.

Ponthatár: a felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása a felsőoktatási szakképzés, alap-képzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az oktatásért felelős miniszter által az adott szakra meghatározott állami ösztöndíjas minimumpontszám és a szakos kapacitás keretein, osztott mesterképzés esetén a meghatározott keretszámon belül ponthatár alkalmazásával történik. A ponthatár eltérő jelentkezőket minden esetben – kivéve, ha a jelentkezési sorrendben előrébb található helyre felvették – fel kell venni, az ezt el nem érők közül senkit nem lehet felvenni.

Pótfelvételi eljárás: egy rendkívüli felsőoktatási felvételi eljárás, amely az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján általában augusztus elején kerül meghirdetésre. Csak egy intézménybe és egy képzésre lehet jelentkezni. Az eljárás keretében csak azok jelentkezhetnek, akik az adott évi általános eljárás során nem jelentkeztek vagy jelentkeztek, de nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A pótfelvételi eljárásban – főszabályként – az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók. A pótfelvételi eljárás – nagyrészt – elektronikus eljárás.

Specializáció: önálló szakképzettséget nem eredményező, szakirány jellegű képzési tartalom.

Szakirány: önálló szakképzettségként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzési irány.

Szakirányú továbbképzés: felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épülő olyan újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

Szakképzettség: alapképzésben alapfokozattal, mesterképzésben mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.

Szakmai gyakorlat: a képzési és kimeneti követelményben foglaltak szerint zajló gyakorlati oktatás, melynek helyszínét biztosíthatja a felsőoktatási intézmény is. Többféle időbeosztásban történhet, alkalmazkodva a képzés sajátosságaihoz.

Szorgalmi időszak: az oktatási időszak azon része, amikor elsősorban az ismeretek elsajátítása zajlik (elő-adások, szemináriumok).

Távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

Többletpont: A jelentkezőnek a felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályban meghatározott feltételek szerint adandó, illetve adható, alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a 400 pontot meghaladó pont. A jogcímeket (pl. nyelvtudás, szakképzettség, sportteljesítmény) és az elérhető többletpontok mértékét a Tájékoztatóban ismertetik. A többletpontok két kategóriába sorolhatók jogcímeik szerint: 1. jogszabály alapján adható többletpontok: emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, előnyben részesítés okán; 2. képzési területenként adható többletpontok: tanulmányi versenyeredmények, művészeti versenyeredmény, szakképesítés, sporteredmény alapján. A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet.

Vendéghallgatói jogviszony: a vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat, azaz egyes tantárgyakat másik intézményben, képzésben teljesít. A vendéghallgatói jogviszony önmagában nem eredményez oklevelet. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz a fogadó felsőoktatási intézmény hozzájárul. Amennyiben az anyaintézmény engedélyezi, úgy a vendéghallgatói jogviszony keretében megszerzett kreditek beszámíthatók a tanulmányokba.

Vizsgaidőszak: az oktatási időszak vizsgák letételére meghatározott része; tartamát és idejét – a jogszabályok keretei között – az intézmény határozza meg.