10. Fogalomtár

Abszolutórium/végbizonyítvány: a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letétel-ének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

Alapképzés: Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely (alapképzési szaktól függően) 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.

Alkalmassági vizsga: a felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény által azokon a szakokon megkövetelt vizsga, amelyek elvégzéséhez bizonyos készségek és képességek (ének, rajz, egészségügyi, pályaalkalmassági, magyar nyelvi alkalmassági stb.) meghatározott szintje szükséges. Az alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítés lehet. A „nem felelt meg" minősítés esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, nem sorolható be az adott képzésre.

Államilag elismert nyelvvizsga: akkreditált nyelvvizsgaközpontban lefolytatott, nyelvismeret tanúsítására szolgáló vizsga. Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú személy jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét. Magyar állampolgár magyar mint idegen nyelvből nem tehet nyelvvizsgát, illetve magyar nyelvtudását igazoló bizonyítványa(i) nem értékelhető(k) többletpontra a felvételi eljárásban. A nyelvvizsga fajtája szerint lehet: általános nyelvi, illetve szaknyelvi, a nyelvvizsga alap-, közép- és felsőszintű nyelvtudást mér. A felsőoktatási felvételi eljárásban – a sajátos nevelési igényű jelentkezők kivételével – alapképzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben kizárólag a legalább B2 (korábban középfokú), komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgáért jár többletpont.

Állami ösztöndíjas minimum-pontszám: az oktatásért felelős miniszter által felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, valamint osztatlan mesterképzésben országosan megállapított olyan minimum-pontszám, amely felett - a szakos kapacitás keretén belül - az ezt elérő jelentkezőket fel kell venni állami ösztöndíjjal támogatott képzésre.

Átvétel (intézményváltoztatás) és szakváltás: az egyetemi és főiskolai hallgatók részére a nemzeti felsőok-tatásról szóló törvény által biztosított jog, amely a tanulmányok ideje alatt az intézmény, továbbá intézményen belül a szak megváltoztatására vonatkozik. Kérelemre történik, feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Az átvétel kizárólag adott képzési területen belül lehetséges. A munkarendváltás, a képzési nyelv váltása, valamint a képzési helyszín váltása nem minősül szakváltásnak.