- 1. Teendők, határidők
- 2. Pontszámítás
- 3. A benyújtandó dokumentumokról
- 4. A mesterképzésre jelentkezés speciális szabályai
- 5. A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett végzettségekről
-
6. Egyes felsőoktatási képzésekről
-
6.1. A duális képzés
-
6.2. A csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor és a tanító- és óvodapedagógus-képzés
-
6.3. A tanárképzésről
- 6.3.1. Az osztatlan tanárképzésről
- 6.3.2. A mesterképzésben történő tanárképzésről
- 6.3.3. Pályaalkalmassági vizsgálat az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számára
- 6.3.4. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program
-
6.4. A felvétel és a hallgatói jogviszony sajátosságai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
-
- 7. Az állami ösztöndíjas és önköltséges képzés
- 8. Táblázatok
- 9. Elérhetőségek
- 10. Jogszabályi háttér
- 11. Fogalomtár
- 12. A felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések
- 13. Tartalomjegyzék
6.3.3. Pályaalkalmassági vizsgálat az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számára
2017.12.22
A tanárképzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Amennyiben a jelentkező pályán levő pedagógus, akkor a pedagógus munkakörben történő foglalkoztatás igazolásának benyújtása mentesít a pályaalkalmassági vizsgálat alól.
A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.
A pályaalkalmassági vizsgálat, az alkalmassági vizsga elemei
Kötelező elem: a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút-fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni.
Vagylagosan:
- vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése,
- vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.
A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányainak folytatását, beleértve a köznevelési intézményben a tanulmányai során folytatandó egy éves szakmai gyakorlatát is.
Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc, amely beszélgetésen az értékelő háromfős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő (ahol tanárképző központ működik, ott a központ által delegált) pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják. A bizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik a jelölt felkészültségét.
Az alkalmassági vizsgára egy helyen, az első osztatlan tanárképzési jelentkezési hely intézményében kerül sor.
Ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes. A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre.
