6.2.1. Alkalmassági vizsga

Ebben a részben a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzés alkalmassági vizsgáit ismertetjük.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája

Felvétel feltétele: egészségügyi alkalmasság és a motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl. a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. Célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. Kizáró okként szerepelhet, ha a jelentkező beszédhibás, vagy beszéde nem alkalmas arra, hogy megfelelő beszédmintát nyújtson a kisgyermekeknek.

Az alkalmassági vizsgán a jelentkező „alkalmas" vagy „nem alkalmas" minősítést kaphat.

Az egészségügyi alkalmasság igazolása:

1. a háziorvos által kitöltött és a jelentkező által aláírt egészségügyi alkalmassági lap, melyet a jelentkezőnek a motivációs beszélgetésre kötelezően magával kell vinnie. Nem vehet részt az alkalmassági vizsgán az a jelentkező, aki a hiánytalanul kitöltött egészségügyi alkalmassági lapot nem viszi magával! Ebben az esetben az alkalmassági vizsga eredménye „nem alkalmas". Az egészségügyi lapot az alkalmassági vizsgára szóló értesítéssel együtt juttatja el a felsőoktatási intézmény a jelentkezőnek. Az egészségügyi állapotról szóló nyilatkozat letölthető a Felvin található Kérvénytár menüpontból
2. érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni).

Külön kérelemre mentesül az alkalmassági vizsgálat alól az a jelentkező,

• aki igazoltan bölcsődei gondozói munkakörben dolgozik,
• akik a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú sikeres előalkalmassági vizsgát tettek és ezt igazolják.

Figyelem! A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája minden intézményben azonos, és egymás vizsgáit elfogadják, tehát annak, aki több helyre is jelentkezik, ezt egyszer kell letennie.

Konduktor, tanító és óvodapedagógus alapképzési szakok alkalmassági vizsgája

A konduktor, a tanító és az óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek ének-zenei, fizikai, egészségi és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. Aki több intézménybe jelentkezik, annak a behívó intézményben kell a vizsgát letennie, mert az intézmények egymás vizsgáit kötelezően elfogadják. A behívó intézmény a lakóhelyhez legközelebb eső intézmény. Más intézményben vagy korábbi években letett alkalmassági vizsga eredménye nem fogadható el az alábbi eset kivételével:

• kérelmére mentesül az alkalmassági vizsga alól az a jelentkező, aki az adott évben sikeres előalkalmassági vizsgát tett bármelyik felsőoktatási intézményben és ezt igazolja a behívó intézménynél.

Figyelem! Amennyiben olyan nemzetiségi szakra jelentkezik, ahol nyelvi alkalmassági is van, azt külön kell letennie.

Előalkalmassági vizsga

A felsőoktatási intézmények a jelentkezési határidőt megelőzően ún. előalkalmassági vizsgát szervezhetnek. A vizsgák időpontját az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetéseknél jelzik. Az előalkalmassági vizsga célja, hogy a jelentkezés benyújtása előtt lehetőséget adjon az alkalmasság mérésére, megállapítására. Az előalkalmassági vizsga szolgáltatásjellegű, vizsgadíj-köteles, amelyet az intézménynek kell befizetni. Letehető bármely (pl. a lakóhelyhez legközelebb eső) felsőoktatási intézményben, amely ilyen vizsgát hirdet.

Az eredményes előalkalmassági vizsga az ének-zenei, a beszéd-, a fizikai és az egészségi alkalmassági vizsgák követelményei fejezetben leírtakkal azonosak. Az intézmények kölcsönösen elfogadják, tehát elegendő azt egy helyen (egy alkalommal) letenni.

Alkalmassági vizsga

Az alkalmassági vizsga négy részből áll.

1. Az ének-zenei alkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező alkalmas-e az óvodapedagógusi vagy tanítói pályára, a pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására.

Feladat:

• a hallásvizsgálat keretében néhány magyar népdal vagy műzenei szemelvény előadása emlékezetből,
• szabad választás alapján (a dalokat más-más kezdőhangról is meg kell tudni szólaltatni), a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorok visszahangoztatása (negyed-, nyolcad-, pontozott ritmus és szinkópa kombinációiból) tapsolással, kopogással; néhány hangból álló egyszerű dallamok visszaéneklése dúdolással vagy szolmizálva,
• a kottaolvasási készség vizsgálata során néhány ütem lapról olvasása az egyszerű gyermekdalok szintjén az ötvonalas rendszerben.

Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a jelentkező rendelkezzék az ének-zenei tevékenység vezetéséhez, tanításához nélkülözhetetlen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel.

2. A beszédalkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkezőt beszédállapota alkalmassá teszi-e a pedagógusi pályára.

Feladat:

• 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása, illetve beszélgetés. A szöveget közismert gyermekirodalmi művekből jelölik ki. A jelentkezőnek a felolvasandó szöveg előzetes megismerésére időt adnak.

A szóbeli szövegalkotó képesség felmérése kötetlen beszélgetés keretében.

Az elbírálás szempontjai:

• Vannak-e a jelentkezőnek hangképzési zavarai (pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a magánhangzók igen zárt képzése, egyéb beszédhangképzési hibák).
• A jelentkező beszédritmusában észlelhetők-e súlyos zavarok (dadogás, értelemzavaró hadarás, leppegés, pattogás).
• A felolvasás mennyire értelmes, követhető, kifejező.
• A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok.

Kizáró okok:

• hangképzési rendellenességek,
• ritmuszavarok,
• a beszéd megértését akadályozó rendkívül zárt ejtés.

3. A fizikai alkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, amelyek feltételei az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyag elsajátításának, illetve a tanítói, óvodapedagógusi pálya gyakorlásának.

Követelmények:

• közepes iramú, folyamatos futás (nők: 3 perc, férfiak: 5 perc),
• oktató által vezetett zenés gimnasztika folyamatos végzése, a főbb alapformák végeztetésével (szökdelések, karkörzések, törzshajlítások, felülések, törzsemelések és rugózások),
• egyensúlyozó járás fordulatokkal, két zsámolyra helyezett felfordított padon,
• néhány lépés nekifutásból – keresztbe állított és felfordított – pad átugrása egy lábról, érkezés páros lábra, guggolásba,
• célba dobás függőleges célra (kosárlabda palánk) egykezes dobással, kislabdával, 8 m-ről,
• labdaadogatások helyben futás közben párokban, ügyes és ügyetlen kézzel, felfújt labdával,
• labdavezetés ügyes és ügyetlen kézzel,
• felfüggés hajlított karral (nők: 5 mp, férfiak: 8 mp),
• mellső fekvőtámaszból ereszkedés legalább derékszögig hajlított karú fekvőtámaszba, tolódás mellső fekvőtámaszba (nők: 3-szor, férfiak: 6-szor).

Kizáró okok:

• a kondicionális állapotra és a mozgáskoordinációra utaló olyan gyenge teljesítmény, amely intenzív gyakorlással nem javítható, valamint
• a középiskolai tanulmányok utolsó két évében a testnevelés alóli teljes felmentés.

4. Az egészségi alkalmassági vizsgálat

Az egészségügyi alkalmasság igazolásához a háziorvos által kitöltött és lepecsételt, valamint a jelentkező által aláírt egészségügyi állapotról szóló nyilatkozat szükséges, melyet a jelentkezőnek az alkalmassági vizsgára magával kell vinnie! Nem vehet részt az alkalmassági vizsgán az a jelentkező, aki az alkalmassági vizsgára a hiánytalanul kitöltött egészségügyi alkalmassági lapot nem viszi magával! Ebben az esetben az alkalmassági vizsga eredménye „nem alkalmas". Az egészségügyi állapotról szóló nyilatkozat letölthető a Kérvénytár menüpontból.

Egészségügyi szempontból – a súlyosság mérlegelése alapján – kizáró ok lehet:

• hirtelen eszméletvesztéssel járó megbetegedések,
• a felső és alsó végtagok funkcionális rendellenességei, a statikai rendszer súlyosabb elváltozásai,
• mindennemű szívbillentyűhiba,
• a szív, a vérkeringés és a légzőrendszer olyan egyéb rendellenességei, melyek nem teszik lehetővé a fizikai terhelést,
• a beszédzónában 30 decibelnél gyengébb hallás,
• a látóélesség csökkenésének mértéke és/vagy a térlátás olyan fokú korlátozottsága, amely zavarhatja a gyerekcsoportban végzett munkát,
• színtévesztés,
• súlyos mentális, pszichés zavarok.

Kizáró okok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, pszichés és mentális zavar, egyéb részképesség zavar.