3.4.8. Magyarországi tartózkodás igazolása

Ilyen dokumentummásolatokat kizárólag akkor kötelező benyújtani, amennyiben a nem magyar állampolgárságú jelentkező az államilag támogatott képzésben való részvételhez az alábbi tartózkodási jogcímeket kívánja igazolni.

A Magyarországon való tartózkodást azoknak kell igazolniuk, akik nem az Európai Unió, Svájc vagy az Európai Gazdasági Térség tagországainak állampolgárai és állami ösztöndíjas képzésre kívánnak jelentkezni, az alábbiak szerint:

• Menekült: a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 6. § (1) bekezdése alapján Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. Az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, vagy az üldözéstől való félelmük megalapozott. A menekült státusz igazolását a menekült lakóhelye szerinti illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya által kiállított személyazonosító igazolvánnyal igazolhatja.
• Oltalmazott: a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 12. § (1) bekezdése alapján Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmet igénybe venni. A Met. 12. § (2) bekezdése szerint a súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta vagy a külföldi olyan tevékenységén amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. Az oltalmazott státusz igazolását a menekült lakóhelye szerinti illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya által kiállított személyazonosító igazolvánnyal igazolhatja.
• Menedékes: a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 19. §-a szerint Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet
  
  • a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-ai, 2001/55/EK tanácsi irányelvben meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
  • b) a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.
  A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányát- a menedékeskénti elismeréssel egyidejűleg – a menekültügyi hatóság állítja ki, melyek érvényességi ideje az ideiglenes védelem időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, melyet a menekültügyi hatóság – az ideiglenes védelem további időtartamára, alkalmanként legfeljebb egy évvel – hivatalból hosszabbít meg.
• Befogadott: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján, aki az állampolgársága – hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye – szerinti országba valamilyen nyomós ok folytán átmenetileg nem küldhető vissza és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítő védelemre. A befogadottak számára az idegenrendészeti hatóság biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú humanitárius tartózkodási engedélyt bocsát ki, amelynek a „megjegyzés" rovatában a befogadott jogállás feltüntetésre kerül. A befogadott státusz igazolását e tartózkodási engedély másolatának benyújtásával igazolhatja a jelentkező.
• Bevándorolt: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján a „bevándorlási engedéllyel rendelkező" jogi kategória 2002. január 1-jétől hatályon kívül lett helyezve, azonban a korábban kiadott ilyen engedélyek esetében ez a megnevezés még alkalmazható lehet. A bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek személyazonosító igazolvánnyal rendelkeznek, az okmány BA 000000 jelzésű. Ez az okmány az állandó lakóhelyet is tartalmazza, nem kártya formátumú, a megjegyzések rovatba van bejegyezve, hogy mikortól él a külföldi bevándorlási engedéllyel a Magyar Köztársaság területén. Ezen túl az útlevél is tartalmazza a bevándorlási jogállást. Az ezt megelőző személyazonosító igazolvány betűjele KSZ 000000 volt, még jelenleg is van ilyen érvényes okmány forgalomban. Ezen túl a 2010. január 1. után bevándoroltak már kártya formátumú személyazonosító igazolványt kaptak, amely sárga színű, 000000AK sorszámmal van ellátva, ehhez lakcímkártya kiváltása is szükséges. 2011. május 20. napját követően a bevándorlási engedély okmány pótlása vagy cseréje esetén biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány kerül kiállításra a bevándorolt jogállás igazolására, melynek az „okmány típusa" rovatában a bevándorolt jogállás kerül feltüntetésre. A bevándorolt státuszát a jelentkező a biometrikus adatokat tartalmazó kártya, tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány másolatának benyújtásával igazolhatja a felvételi eljárásban. A jelentkező a felsőoktatási intézménybe történt felvételét követően, a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásakor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lakóhely szerint illetékes regionális igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles bevándorolt státuszát igazolni.
• Letelepedett: letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt, ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt, EK letelepedési engedélyt kapott. A letelepedettek 2002. január 1-jétől 2004. június 30-áig HS000000 sorszámú, kártya formátumú letelepedési engedély okmányt kaptak, ehhez 2004. február 1-jétől kötelező lett részükre a személyazonosító igazolvány, valamint a lakcímet igazoló hatósági igazolvány. 2004. július 1-jétől a kártya formájú letelepedési okmányt felváltotta az útlevélbe elhelyezett matrica formájú tartózkodási engedély, a megjegyzés rovatban rögzítve, hogy a külföldi letelepedett. Sorszáma H00000000, ehhez kapnak a külföldiek kártya formájú személyazonosító igazolványt, valamint lakcímet igazoló hatósági igazolványt. 2011. május 20. napját követően a letelepedési engedély okmány pótlása vagy cseréje, a nemzeti, az EK, illetve az ideiglenes letelepedési engedély kiadása, cseréje vagy pótlása esetén biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány kerül kiállításra a letelepedett jogállás igazolására, az alábbiak szerint: a 2007. július 1. előtt kiadott letelepedési engedély esetén az „okmány típusa" rovatban a letelepedési engedély kerül feltüntetésre, a nemzeti letelepedési engedély esetén az „okmány típusa" rovatban az EK nemzeti letelepedési engedély, az ideiglenes letelepedési engedély esetén az „okmány típusa" rovatban az ideiglenes letelepedési engedély megjelölés kerül feltüntetésre. A letelepedett státusz igazolását a tartózkodási engedély, vagy a személyazonosító igazolvány másolatának benyújtásával igazolhatja a jelentkező.
• Hontalan: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján hontalan az, akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, illetve a Harmtv. 2007. július 1. napján történt hatályba lépését követően azt, akit Magyarország hontalanként ismert el, humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni. A Harmtv. 2010. december 24-től hatályos rendelkezése alapján hontalan státusz megállapítására és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is, feltéve hogy nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai. Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó hontalant – kérelmére, külföldre utazás céljából – az érvényesség idején belül Magyarország területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.
  A hontalanként elismert külföldiek 2002. január 1-jétől 2004. június 30-ig HR000000 sorozatszámú, kártya formátumú tartózkodási engedélyt kaptak. 2004. július 1-jétől a kártya formátumú tartózkodási okmányt felváltotta az útlevélben elhelyezett matrica formátumú tartózkodási engedély, a megjegyzés rovatban rögzítve, hogy a külföldi hontalan. Ezen okmány sorszáma H00000000. 2008. július 1. napjától a matrica formátumú tartózkodási okmányt felváltotta a kártya formátumú tartózkodási engedély. Ezen okmány sorszáma H00000000, a tartózkodás célja rovatban rögzítve, hogy hontalan. 2011. május 20 napját követően humanitárius célú tartózkodási engedély cseréje vagy pótlása okán, illetve humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása esetén biometrikus adatokat tartalmazó kártya formátumú okmány kerül kiállításra hontalanság megállapítása esetén. A fentiekre tekintettel az elismert hontalan személy jogállását az idegenrendészeti hatóság által kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel igazolhatja.
• Összevont kérelmezési eljárás: az összevont kérelmezési eljárás azon eljárás, amely a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul. Ugyanakkor kiemelni kívánjuk, hogy ezen ügytípus esetén kizárólag az eljárási jogszabályok módosulnak, a kiadható okmány köre – tartózkodási engedély – illetve a feltüntetésre kerülő beutazási és tartózkodási célok tekintetében módosulás nem valósul meg.
  Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása.