2. Pontszámítás

Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki – elért eredményeik és teljesítményeik alapján – a jelentkezők pontjait. Ezt a teljesítményt minden jelentkező esetében a felvételi összpontszám fejezi ki.

Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.

A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrendet, valamint az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszámot figyelembevéve, meghirdetett képzésenként születik meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de el is térhet egymástól. Az a jelentkező, aki a felvételi ponthatárt eléri, besorolást, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.

Mikor nem számítanak pontszámot?

Amennyiben a Tájékoztatóban, vagy a felsőoktatási felvételi eljárás során egyedi tájékoztató üzenetben, felsőoktatási intézményi tájékoztatásban a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkozik, úgy ez alatt a következő feltételeket kell érteni:

1. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél.
2. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén főszabályként kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, amennyiben a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot, illetve felsőoktatási szakképzés esetén a tanulmányi pontok kétszerezésével számítják ki a felvételi pontszámot.
3. Az intézmények által előírt kizáró jellegű vizsga (pl. alkalmassági vizsga, gyakorlati vizsga stb.), amelyek eredménytelensége esetén a jelentkező számára nem számítható felvételi összpontszám, ezeket az Egyetemek, főiskolák menüpont részletezi;
4. Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. „jogszabályi minimumpontszám"): alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, azzal a kitétellel, hogy az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni; felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, azzal a kitétellel, hogy az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni; mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot.

A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt.