10. Fogalomtár

Félév: a szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló, 5 hónapos oktatásszervezési időszak.

Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felsőoktatási szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013. szeptemberben indították először.

Felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Felsőoktatási intézmények: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: A központi felvételi eljárásban a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény feltétele - a felsőoktatási intézmény által szervezett - felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthető, ha az adott tantárgyból a jelentkező rendelkezik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szerzett magyar érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, vagy valamely külföldi EGT tagállam érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (IBO), vagy az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel.

Felvétel alapvető feltételei: Amennyiben a Tájékoztatóban, vagy a felsőoktatási felvételi eljárás során egyedi tájékoztató üzenetben, felsőoktatási intézményi tájékoztatásban a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkozik, úgy ez alatt a következő feltételeket kell érteni. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén a felsőfokú oklevél hiánya alapvető kizáró ok. További alapvető feltétel az adott képzési ciklusban meghatározott jogszabályi minimumpont elérése. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén a harmadik alapvető kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott, főszabály szerinti legalább kettő beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, amennyiben a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga alapján számít felvételi pontszámot vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok alapján. További kizáró jellegű alapvető feltétel az esetleges alkalmassági vizsga.

Felvehető kapacitásszám: az adott intézményben egy adott évben maximálisan mennyi – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkező vehető fel az első évfolyamra. A felvehető kapacitásszám képzési területre, munkarendre, képzési helyre és nyelvre került meghatározásra. A felvehető kapacitásszám a Tájékoztató intézményi fejezetében található meg. Az adott képzés vonatkozásában a felvehető szakos minimum és maximum kapacitásokat szintén a Tájékoztató intézményi fejezetei tartalmazzák.

Felvételi ponthatár: a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni. A besorolási döntés előkészítéseként az Oktatási Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára.

Felvételi összpontszám: A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt alap-képzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben 400 + 100 pontos pontszámítási rend-szerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Kivételes esetben az összpontszámot gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. (Mesterképzésben az összpontszám 100 pont.)

Felvételi szabályzat: a felsőoktatási intézmény által megalkotott, a felsőoktatási felvételi eljárást és a felvételre vonatkozó egyéb szabályokat tartalmazó szabályok összessége, melyet az intézmény köteles nyilvánosságra hozni, és általában az intézmény weboldalán érhető el.

Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): a hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Gyakorlati vizsga: alapképzésben a művészet, művészetközvetítés képzési területen szervezhető vizsga megnevezése, melynek követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg és közzéteszi a Tájékoztatóban. Gyakorlati vizsgán az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, a felsőoktatási intézmények mesterképzésben ugyancsak tarthatnak gyakorlati vizsgát (ez általában szóbeli, illetve írásbeli), ezeket is tartalmazza a Tájékoztató.