3.2.1. A csecsemő- és kisgyermeknevelő-, tanító- és óvodapedagógus-képzés

JELENTKEZÉS, KÉPZÉSI IDŐ

Alapképzésben a képzési időt és az oklevél megszerzésének követelményeit (pl. idegennyelv-ismeret) a szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára hirdetett tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokon – a korábbi tanulmányok beszámításával – csak a pedagógus oklevéllel rendelkezők esetében lehet rövidebb a képzési idő.

A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ELJÁRÁS

Az intézmények a csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokon az összpontszámot a Pontszámítási módszerek c. részben leírtak szerint határozzák meg azzal, hogy az alkalmassági vizsga követelményeit is teljesíteni kell. A jelentkezőket két középszintű érettségi vizsgatárgy szerint fogják rangsorolni (l. 1.sz. táblázat).

ALKALMASSÁGI VIZSGA

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája

Felvétel feltétele: egészségügyi alkalmasság és motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl.: a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. A kötetlen beszélgetés célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. Kizáró okként szerepelhet, ha a jelentkező beszédhibás, vagy beszéde nem alkalmas arra, hogy megfelelő beszédmintát nyújtson a kisgyermekeknek.

Az alkalmassági vizsgán a jelentkező alkalmas, vagy nem alkalmas minősítést kaphat.

Az egészségügyi alkalmasság igazolása:

1. a háziorvos által kitöltött és a jelentkező által aláírt egészségügyi alkalmassági lap, melyet a jelentkezőnek a motivációs beszélgetésre kell magával hoznia. (Az egészségügyi lapot az alkalmassági vizsgára szóló értesítéssel együtt postázzuk.)
2. érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni).

Külön kérelemre mentesül az alkalmassági vizsgálat alól az a jelentkező,

a. ha igazoltan bölcsődei gondozói munkakörben dolgozik
b. akik a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú alkalmassági vizsgát tettek és ezt igazolják.

Figyelem! A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája minden intézményben azonos, és egymás vizsgáit elfogadják, tehát annak, aki több helyre is jelentkezik, ezt egyszer kell letennie. A tanító és óvodapedagógus alapképzési szakok alkalmassági vizsgája azonban más jellegű, azt ez az alkalmassági nem váltja ki.

A tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek ének-zenei, testi, egészségi és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. A részletes feltételekről az intézmények adnak tájékoztatást az Egyetemek, főiskolák menüponton belül az intézményi oldalakon. Aki több intézménybe jelentkezik, ezt a vizsgát egyszer kell letenni, az intézmények egymás vizsgáit elfogadják. A behívó intézmény a lakóhelyhez közelebb eső intézmény, ha nem ott kíván vizsgázni, a vizsga előtt jelezze az intézménynek!

Előalkalmassági vizsga

Az intézmények a jelentkezési határidőt megelőzően ún. előalkalmassági vizsgát szervezhetnek. A vizsgák időpontját az egyes intézményekről szóló oldalak tartalmazzák. Az előalkalmassági vizsga célja: lehetőséget adni a jelentkezés benyújtása előtt az alkalmasság mérésére, megállapítására. Alkalmatlanság esetén a jelentkező a felsőoktatási felvételi eljárás keretében szervezett alkalmassági vizsgán azt megismételheti, javíthatja. Az előalkalmassági vizsga szolgáltatás jellegű, a vizsgát meghirdető bármely (pl. a lakóhelyhez legközelebb eső) felsőoktatási intézményben igénybe vehető. Az adott intézményről szóló fejezetben szereplő vizsgadíjat az intézménynek kell befizetni. Az eredményes előalkalmassági vizsgát, amennyiben az ének-zenei, beszéd-, testi, egészségi alkalmassági vizsgák követelményei a fejezetben leírtakkal azonosak, általában az intézmények kölcsönösen elfogadják, tehát azt elegendő egy helyen (egy alkalommal) letenni. Az általános gyakorlattól való eltérést honlapunk Egyetemek, főiskolák menüpontjában az intézményi oldalak tartalmazzák.

Az alkalmassági vizsga követelményei

Az alkalmassági vizsga anyaga a legtöbb felsőoktatási intézményben a következő (az eltéréseket honlapunk Egyetemek, főiskolák menüpontjában az intézményi oldalak tartalmazzák).

Az ének-zenei alkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező alkalmas-e az óvodapedagógusi vagy tanítói pályára, a pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására.

Feladat:

• a hallásvizsgálat keretében néhány magyar népdal vagy műzenei szemelvény előadása emlékezetből,
• szabad választás alapján (a dalokat más-más kezdőhangról is meg kell tudni szólaltatni), a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorok visszahangoztatása (negyed-, nyolcad-, pontozott ritmus és szinkópa kombinációiból) tapsolással, kopogással; néhány hangból álló egyszerű dallamok visszaéneklése dúdolással vagy szolmizálva,
• a kottaolvasási készség vizsgálata során néhány ütem lapról olvasása az egyszerű gyermekdalok szintjén az ötvonalas rendszerben.

Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a jelentkező rendelkezzék az ének-zenei tevékenység vezetéséhez, tanításához nélkülözhetetlen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel.

A beszédalkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkezőt beszédállapota alkalmassá teszi-e a pedagógusi pályára.

Feladat:

• 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása, illetve beszélgetés. A szöveget közismert gyermekirodalmi művekből jelölik ki. A jelentkezőnek a felolvasandó szöveg előzetes megismerésére időt adnak.

A szóbeli szövegalkotó képesség felmérése kötetlen beszélgetés keretében.

Az elbírálás szempontjai:

• Vannak-e a jelentkezőnek hangképzési zavarai (pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a magánhangzók igen zárt képzése, egyéb beszédhangképzési hibák).
• A jelentkező beszédritmusában észlelhetők-e súlyos zavarok (dadogás, értelemzavaró hadarás, leppegés, pattogás).
• A felolvasás mennyire értelmes, követhető, kifejező.
• A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok.

Kizáró okok:

• hangképzési rendellenességek,
• ritmuszavarok,
• a beszéd megértését akadályozó rendkívül zárt ejtés.

A testi alkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, amelyek feltételei az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyag elsajátításának, illetve a tanítói, óvodapedagógusi pálya gyakorlásának.

Követelmények:

• közepes iramú, folyamatos futás (nők: 3 perc, férfiak: 5 perc),
• oktató által vezetett zenés gimnasztika folyamatos végzése, a főbb alapformák végeztetésével (szökdelések, karkörzések, törzshajlítások, felülések, törzsemelések és rugózások),
• egyensúlyozó járás fordulatokkal, két zsámolyra helyezett felfordított padon,
• néhány lépés nekifutásból – keresztbe állított és felfordított – pad átugrása egy lábról, érkezés páros lábra, guggolásba,
• célba dobás függőleges célra (kosárlabda palánk) egykezes dobással, kislabdával, 8 m-ről,
• labdaadogatások helyben futás közben párokban, ügyes és ügyetlen kézzel, felfújt labdával,
• labdavezetés ügyes és ügyetlen kézzel,
• felfüggés hajlított karral (nők: 5 mp, férfiak: 8 mp),
• mellső fekvőtámaszból ereszkedés legalább derékszögig hajlított karú fekvőtámaszba, tolódás mellső fekvőtámaszba (nők: 3-szor, férfiak: 6-szor).

Kizáró okok:

A kondicionális állapotra és a mozgáskoordinációra utaló olyan gyenge teljesítmény, amely intenzív gyakorlással nem javítható, valamint a középiskolai tanulmányok utolsó két évében a testnevelés alóli teljes felmentés.

Az egészségi alkalmassági vizsgálat

Minden jelentkezőnek a háziorvosa által kiállított nyilatkozat másolatát kell csatolni arról, hogy krónikus, illetve fertőző betegségben nem szenved. A további benyújtandó alkalmassági dokumentumok (pl. egészségügyi alkalmassági lap, foglalkoztatás-egészségügyi kiskönyv) tekintetében, mindenképpen érdeklődjenek a jelentkezési helyként megjelölt felsőoktatási intézménynél! A jelentkezőnek önmaga által tett nyilatkozatot is mellékelnie kell arról, hogy eltitkolt betegsége nincs.

Egészségügyi szempontból – a súlyosság mérlegelése alapján – kizáró ok lehet:

• a felső végtagok funkcionális rendellenességei, a statikai rendszer súlyosabb elváltozásai nyugodt állapotban is, melyek miatt a gyakorlati képzés következtében egészségi állapotromlás várható,
• mindennemű szívbillentyű hiba,
• a szív, a vérkeringés és légzőrendszer olyan egyéb rendellenességei, melyek a fizikai terheléssel is járó csecsemő- és kisgyermeknevelő-, óvodapedagógus- és tanítóképzésben a hallgatót gátolják,
• a beszédzónában 30 decibelnél gyengébb hallás,
• a látóélesség mértéke olyan fokú, hogy zavarja a kommunikációban,
• ISHIHARA színlátási teszttel kimutatható színtévesztés,
• a térlátás korlátozottsága.

Kizáró okok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos mentális, pszichés zavarok.

MŰVELTSÉGI TERÜLET VÁLASZTÁSA

A tanító alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei szerint a tanítói képesítés az iskola 1–4. osztályában valamennyi, az 1–6. osztályában legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak ellátására, illetve a közoktatási törvény szerinti nem szakrendszerű nevelés-oktatás feladataira készít fel. A kiválasztott műveltségi területre való felvételről – az eredményes felvételi vizsgát követően a tanév kezdetekor – belső szelekcióval döntenek.

Műveltségi területek a tanító alapképzési szakra felvettek számára

A meghirdetett műveltségi területi képzés csak elegendő számú jelentkező esetén indul. Az intézmények az egyes műveltségi területi képzésben való részvételt a tanév elején bizonyos feltételekhez köthetik.

Az egyes felsőoktatási intézményekben választható műveltségi területek megtalálhatók az intézményi részeknél az Egyetemek, főiskolák menüponton belül.