3.1.1. A többciklusú képzési szerkezetről
2014.10.15
A három képzési ciklusból álló felsőoktatási képzési rendszer több továbblépési lehetőséget nyújt, ezzel több idő marad a saját képességek felismerésére.
A bolognai folyamat céljai és alapelvei a könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. az oklevélmelléklet bevezetése által), illetve a két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett oklevél felsőfokú végzettséget (alapfokozatot) és az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez. További szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek az egységes kreditátviteli rendszer kialakítása, a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása.
ALAPKÉPZÉS
Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely (alapképzési szaktól függően) 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető.
Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.
Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.
MESTERKÉPZÉS
A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.
E képzés 2–4 féléves (kivéve az osztott, mesterszinten végezhető tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.
Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, illetve milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.
Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is jelentkezik, akkor olyan rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését.
OSZTATLAN MESTERKÉPZÉS
Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt, ugyancsak osztatlan mesterképzésként indul a kétszakos tanárképzés. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség, a jellemzően 10–12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szakképzés a felsőoktatási szak-képzés. A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés az felsőfokú szakképzettséget ad, újabb végzettségi szintet azonban nem. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szak-képzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. A felsőoktatási szakképzés besorolási alapszakján való tovább-tanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditek 75 százalékát el kell ismerni, ez egy 120 kredites felsőoktatási szakképzés esetében azt jelenti, hogy a továbbtanulásnak megfelelő alapképzési szakon 90 kreditet be kell számítani. Felsőoktatási szakképzésben eredményes felvételi eljárást követően vagy a besorolási szakon folytatott, be nem fejezett tanulmányok beszámításával kezdhetők meg, illetve folytathatók tanulmányok.
DOKTORI KÉPZÉS
A tudományos ismeretek bővítésére a mesterképzési szak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő képzésben (DLA) van lehetőség.
Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Figyelem! Doktori képzések a honlapunkon külön kerülnek meghirdetésre legkésőbb 2015. január 31-ig.
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
Az alap- és a mesterfokozat, illetve a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség megszerzését követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. Ez a szakirányú továbbképzés a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.
Figyelem! A Tájékoztató nem tartalmaz szakirányú továbbképzéseket. A Szakirányú továbbképzések a honlapunkon külön kerülnek meghirdetésre legkésőbb 2014. december 31-ig.
KÉPZÉSI SZINTEK
|