felvi.hu


2.5.4. A többletpontokat igazoló dokumentumok

2014.10.15

A felsőoktatási felvételi kormányrendeletben, illetve – mesterképzések esetén – a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat csak abban az esetben kapja meg a jelentkező, ha megfelel a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek, illetve a 2015. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás dokumentumpótlás végső határidejéig, 2015. január 8-áig megfelelő dokumentummásolattal igazolja a jogosultságot. Alább olvashatók azok a dokumentumtípusok, illetve a benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, amelyek a különböző jogcímek megfelelő igazolásához szükségesek.

Figyelem! A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező, de hiánya vagy nem megfelelő dokumentummásolat benyújtása azt eredményezheti, hogy a jelentkező nem kapja meg az ezen jogcímen járó többletpontokat. Erre vonatkozóan az Oktatási Hivatal hiánypótlási felszólítást nem küld, ezek jelentkezéshez csatolása a jelentkező felelőssége!

A jelentkezéskor már rendelkezésre álló dokumentumokat a jelentkező köteles benyújtani, a jelentkezési határidő lejártát követően az Oktatási Hivatal nem köteles elfogadni a korábban már a jelentkező rendelkezésére álló dokumentumokat!

NYELVTUDÁST IGAZOLÓ DOKUMENTUM

A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal (pl. külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány magyarországi honosítása után kapott honosító határozat, külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség, felsőfokú végzettség, nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi stb.) lehet igazolni. A dokumentumok elbírálása az alábbi szempontok alapján történik:

A 2015. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont adható. Ha valaki több nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, akkor is csak a jogszabályban megállapított maximális többletpontot kaphatja meg, illetve egy nyelvből kizárólag egy jogcímen lesz jogosult többletpontra (l. a Pontszámítási módszerek c. fejezetben).

A nyelvtudást nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy nyelvtudást tanúsító egyéb dokumentummal kell igazolni.

Hazai nyelvvizsgák

A 2015. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsgák automatikusan komplexnek (korábban C típusúnak) tekinthetők. Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli (korábban A típusú), illetve írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga-bizonyítványt nyújt be – azaz például angol nyelvű B2 (korábban középfokú) írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga-bizonyítványt és angol nyelvű C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) nyelvvizsga-bizonyítványt –, akkor az alacsonyabb szinten – vagyis B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítványként – vehető figyelembe. Egynyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány kétnyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvánnyal azonos nyelvből és azonos szinten egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek minősül. A különböző szinten tett egy- és kétnyelvű részvizsgák egyesítésére az előző bekezdésben foglaltak vonatkoznak.

A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos szaknyelvi tartalmú részvizsgák egyesíthetők. Az egyesíthetőségről az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK, www.nyak.hu) által kiállított külön igazolást fogadnak el az eljárás során. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)

Elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok esetén a NYAK a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító Hatósági Igazolványt ad ki a jelentkező kérésére, amiben minden olyan adat fel van tüntetve, amely az eredeti bizonyítványban is szerepelt.

Figyelem! A 2014. október 31. után befejezett nyelvvizsga-eljárások (ahol valamely részvizsga október 31. utánra esik) – miután a nyelvvizsga-bizonyítványok kiadása 60 nap – esetében számítani kell arra, hogy a 2015. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban már nem tudja határidőn (2015. január 8.) belül benyújtani a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát! Kizárólag a kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány után kapható többletpont, az akkreditált nyelvvizsgáztatási hely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként, továbbá az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ sem állít ki nyelvvizsga-bizonyítványt helyettesítő igazolást!

A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó NYAK által kiadott igazolások, határozatok és tájékoztatások is nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek, ezért a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező.

A nyelvvizsgaközpontok által kiadott különböző igazolások a felvételi eljárás során nem igazolják a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét. A NYAK igazolást állít ki a 3/1980. (X. 25.) MM rendelet mellékletében felsorolt állami nyelvvizsgával, illetőleg a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű – 1950. december 31. napja után és 1999. december 31. előtt kiadott – sikeres vizsgát igazoló okiratokról.

A 3/1980. (X.25.) MM rendelet mellékletében szereplő szigorlat, záróvizsga, tolmácsképesítés stb. a NYAK igazolásával együtt jogosíthat többletpontra. Az igazolás beküldése esetén a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. Ha nem rendelkezik a NYAK igazolásával, akkor kötelező beküldeni a leckekönyv személyes adatokat és a képzés adatait (képzés megnevezése, tagozat/munkarend stb.) tartalmazó oldalainak másolatát.

A felvételt követően a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor minden esetben az eredeti dokumentumokat kell bemutatni.

Külföldi nyelvvizsgák

A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy – 2000 előtt – az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről Határozat készült.

Nyelvvizsga hazai érettségi bizonyítvány alapján

A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján [100/1997. VI. 13.) Korm. rendelet 54. §-a] nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak.

Az idegen nyelvből, illetve kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből tett, az érettségi vizsgabizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga – a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett – B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgának minősül.

Nyelvvizsga hazai oklevél alapján

A magyarországi élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész idegen nyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész idegen nyelv szakirányt jelölő oklevél, a szakirányban tanult nyelv szempontjából, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, általános, kétnyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. A Magyarországon felsőoktatási intézményben nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon megkezdett és ott befejezett tanulmányokat igazoló bizonyítvány, oklevél, az oktatási intézmény oktatási nyelve szempontjából államilag elismert, általános, kétnyelvű komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

Ha a jelentkezőt hazai oklevele alapján illeti meg nyelvvizsga-egyenértékűség, a nyelvvizsgáért adható többletpont érvényesítéséhez az oklevél másolatát kell beküldenie.

TANULMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI VERSENYEREDMÉNY IGAZOLÁSA


Fontos kiemelni, hogy az alábbi versenyeken elért eredmények nem évülnek el, ennélfogva azok, akik az idei versenykiírásnak megfelelő helyezést értek el korábban, jogosultak többletpontra. Tanulmányi és művészeti versenyeredményért kizárólag az 1. sz. táblázatban meghatározott képzési területek alapképzésein, osztatlan mesterképzésein jár többletpont.

Tárgyanként legfeljebb egy, (OKTV, SZÉTV, TUDOK) versenyen elért eredmény alapján többletpont jár, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amely az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepel.

 

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉST IGAZOLÓ DOKUMENTUM


A felsőoktatási szakképzés elvégzését az oklevél tanúsítja. A felsőoktatási szakképzésben megszerzett oklevélre a felsőfokú oklevelekre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.

SZAKKÉPESÍTÉST IGAZOLÓ DOKUMENTUM


Felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítést igazolnak a következő képesítő bizonyítványok, oklevelek:


A 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján szervezett 13 számjegyű OKJ-számú szakképesítések után akkor kapható többletpont, amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmények megváltoztatása nélkül, kizárólag az OKJ-azonosító változott 2001-ben 54-es vagy 55-ös szakmaszámú azonosítóra.

A szakképesítés igazolására csak az OKJ-bizonyítvány fogadható el, helyette a szakmai vizsgáról szóló igazolás vagy pl. az év végi bizonyítvány nem jogosít többletpontra.

SPORTEREDMÉNY IGAZOLÁSA

A nemzetközi versenyeken elért eredményekről igazolást a megfelelő országos sportági szakszövetség, a Magyar Sakkszövetség, Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU), a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Olimpia Bizottság, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége állíthat ki.

Diákolimpián elért eredményt a Magyar Diáksport Szövetség igazolhat.

Országos bajnokságokon elért eredményeket a megfelelő országos sportági szakszövetség, a Magyar Sakk-szövetség, a Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége, a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége igazolhat.

Sporteredmények igazolására oklevelek nem fogadhatók el.

A FIDE által szervezett Sakkolimpián elért eredmény igazolása

Sportágak: Klasszikus sakk, villám sakk, rapid sakk.

Az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságokon és az országos bajnokságokon elért eredmények igazolását a Magyar Sakkszövetség állíthatja ki.

Paralimpián elért eredmény igazolása

A paralimpián, a világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények igazolását a Magyar Paralimpiai Bizottság állíthatja ki. Az országos bajnokságokon elért eredményeket a Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége igazolhatja.

Siketlimpián elért eredmény igazolása

Az eredmények igazolását a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége állíthatja ki.

A NOB által elismert olimpiai sportágak, amelyek részei az olimpiai programnak

Olimpiai sportág/szakág Igazolás kiadására jogosult szervezet
Asztalitenisz Magyar Asztalitenisz Szövetség
Atlétika Magyar Atlétikai Szövetség
Birkózás Magyar Birkózó Szövetség
Bob
Magyar Olimpiai Bizottság
Szkeleton Magyar Olimpiai Bizottság
Curling Magyar Curling Szövetség
Evezés Magyar Evezős Szövetség
Golf Magyar Golf Szövetség
Gyeplabda Magyar Gyeplabda Szakszövetség
Íjászat Magyar Íjász Szövetség
Jégkorong Magyar Jégkorong Szövetség
Judo Magyar Judo Szövetség

Kajak-kenu

Kajak-kenu gyorsasági (sprint)

Kajak-kenu szlalom

Magyar Kajak-kenu Szövetség
Kerékpár Magyar Kerékpársportok Szövetsége
Pályakerékpár
Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség
Országúti kerékpár
Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség
BMX
Magyar BMX Szakági Szövetsége
Hegyikerékpár Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség
Kézilabda Magyar Kézilabda Szövetség

Korcsolyázás
Gyorskorcsolya
Műkorcsolya
Rövidpályás gyorskorcsolya

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

Kosárlabda

FIBA 33

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége
Labdarúgás Magyar Labdarúgó Szövetség
Lovaglás
Díjlovaglás
Díjugratás
Military
Magyar Lovassport Szövetség
Ökölvívás Magyar Ökölvívó Szakszövetség
Öttusa Magyar Öttusa Szövetség
Röplabda Magyar Röplabda Szövetség
Sízés (alpesi sí, sífutás, freestyle, mogul, északi összetett, síugrás) Magyar Sí Szövetség
Sílövészet (Biatlon) Magyar Sí Szövetség
Snowboard, hódeszka Magyar Snowboard Szövetség
Strand röplabda Magyar Röplabda Szövetség
Sportlövészet Magyar Sportlövők Szövetsége
Súlyemelés Magyar Súlyemelő Szövetség
Szánkó Magyar Versenyszánkó Szövetség
Taekwondo Magyar Taekwondo Szövetség
Tenisz Magyar Tenisz Szövetség
Tollaslabda Magyar Tollaslabda Szövetség
Torna Magyar Torna Szövetség
Ritmikus gimnasztika Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség
Gumiasztal Magyar Torna Szövetség
Férfi torna/női torna Magyar Torna Szövetség
Triatlon Magyar Triatlon Szövetség
Úszás Magyar Úszó Szövetség
Hosszútávúszás Magyar Úszó Szövetség
Műugrás Magyar Műugró Szakszövetség
Szinkronúszás Magyar Szinkronúszó Szövetség
Szörf Magyar Szörf Szövetség
Vízilabda Magyar Vízilabda Szövetség
Vitorlázás Magyar Vitorlás Szövetség
Vívás Magyar Vívó Szövetség
Rögbi Magyar Rögbi Szövetség


A NOB által elismert sportágak, amelyek nem részei az olimpiai programnak

Elismert sportág/szakág Igazolás kiadására jogosult szervezet
aerobik Magyar Torna Szövetség Aerobik Szakág
akrobatika Magyar Torna Szövetség Akrobatikus Torna Szakág
autósport Magyar Nemzeti Autósport Szövetség
baseball/softball Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség
bandy Magyar Bandy Szövetség
biliárd Magyar Biliárd Szövetség
boules Magyar Golyósportok Szövetsége
bowling Magyar Bowling és Teke Szövetség
bridge Magyar Bridzs Szövetség
életmentés Magyar Élet és Vízimentő Szakszövetség
fallabda Magyar Fallabda (Squash) Szövetség
floorball Magyar Floorball Szövetség
flying disk (frizbi) Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség (NOB ideiglenes hatályú elismerésben részesítette 2013. május 31.)
görkorcsolya Magyar Országos Görkorcsolya Szövetség
hegymászás/sportmászás Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség
karate
Magyar Karate Szakszövetség
korfball
Magyar Korfball Szövetség
krikett
Magyar Krikett Szövetség
légi sportok
Magyar Repülő Szövetség
motorcsónak-versenyzés
Magyar Motoros Vízisport Szövetség/Magyar Motorcsónak Szövetség
motorversenyzés
Magyar Motorsport Szövetség
polo (lovaspóló)
Hazai Lovaspóló Szövetség
sakk
Magyar Sakkszövetség
sumo
Magyar Sumo Szakszövetség
tájékozódási futás
Magyar Tájékozódási Futó Szövetség
tánc
Magyar TáncSport Szakszövetség
víz alatti sportok
Magyar Búvár Szakszövetség
vízi sí
Magyar Vizisí és Wakeboard Szövetség
wushu Magyar Tradícionális Kung-Fu és Wushu Szakszövetség
netball (hálólabda) diákolimpia esetén: Magyar Diáksport Szövetség
kötélhúzás diákolimpia esetén: Magyar Diáksport Szövetség
pelota
diákolimpia esetén: Magyar Diáksport Szövetség
surfing (hullámlovaglás) Magyar Hullámlovas és Kitesurf Sportági Szakszövetség
raquetball diákolimpia esetén: Magyar Diáksport Szövetség
amerikai labdarúgás Magyar Amerikai Futball Szövetség (NOB ideiglenes hatállyal elismerte 2013.12.10.)


Paralimpiai sportágak

Paralimpiai sportág/szakág Igazolás kiadására jogosult szervezet
10 fős labdarúgás minden sportág/szakág
esetében a Magyar Paralimpiai Bizottság
14 fős labdarúgás
Alpesi sízés
Asztalitenisz
Atlétika
Bocsa
Csörgőlabda
Erőemelés
Evezés
Íjászat
Judo
Kajak-kenu (paracanoe) (2016-tól)
Kerekesszékes curling
Kerekesszékes kosárlabda
Kerekesszékes rögbi
Kerekesszékes tenisz
Kerekesszékes vívás
Kerékpározás
Lovaglás
Sportlövészet
Triatlon (2016-tól)
Úszás
Ülőröplabda
Vitorlázás


Siketlimpiai sportágak

Siketlimpiai sportág/szakág Igazolás kiadására jogosult szervezet
Alpesi sí minden sportág/szakág esetében a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége
Asztalitenisz
Atlétika
Birkózás görög-római stílusban
Birkózás szabad stílusban
Bowling
Curling
Jégkorong
Labdarúgás
Judo
Karate
Kerékpár
Kézilabda
Kosárlabda
Röplabda
Sífutás
Snowboard
Sportlövészet
Strandröplabda
Taekwondo
Tájékozódási futás
Tenisz
Tollaslabda
Úszás

 

HÁTRÁNYOS HELYZET IGAZOLÁSA

A hátrányos helyzet igazolására a jegyző, az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el az alábbi jogcímek vonatkozásában:

a) családi körülményei, szociális helyzete okán a gyámhatóság védelembe vette,
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
c) átmeneti vagy tartós nevelésbe vették,
d) ideiglenes hatályú intézeti elhelyezésben részesül,
e) utógondozói ellátásban részesül.


Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza:


Az igazolási jogcímeknek 2014. szeptember 1. és 2015. január 8. közötti valamely időtartamban kell fennállniuk és ebben az időszakban aktív tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, melyet igazolnia szükséges.

FIGYELEM! A fenti jogcímeknek a jelentkezéskor fenn kell állniuk, azaz nem jogosult hátrányos helyzet jogcímen kedvezményre (többletpont és eljárási díjkedvezmény) az, aki pl. a középfokú tanulmányai első évében gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, de később – azaz a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor – már nem, továbbá ha a jelentkező a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor már betölti a 25. életévét!

FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSA

Amennyiben a jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.


Amennyiben a jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság megállapítására és igazolására a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődje (rehabilitációs szakigazgatási szerv, NRSZH, ORSZI) jogosult.

Az igazolásoknak, határozatoknak minden esetben tartalmazniuk kell a fogyatékosság megnevezését (BNO kóddal együtt). Ennek hiányában az igazolások, határozatok nem fogadhatók el. (A BNO kódrendszer a betegségek nemzetközi osztályozására szolgál az egészségügyben. A fogyatékossághoz tartozó BNO kódok a http://www.gyogyinfok.hu/forum/BNO/index.asp internetes oldalon kereshetők meg.) (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)

FIGYELEM! Tartós vagy krónikus betegségért (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia, stb.) nem adható többletpont.

GYERMEKGONDOZÁS IGAZOLÁSA

Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott, gyermekgondozási segély (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) esetén a támogatást folyósító szerv (munkáltató, Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségei, Magyar Államkincstár kirendeltségei) által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni.

Az igazolás akkor fogadható el, ha az tartalmazza:


A dokumentumok csak abban az esetben fogadhatók el, ha azok egyértelműen tartalmazzák (nem „várhatóan", „előreláthatóan") a fenti intervallum legalább egy napját (a jelentkezési határidőt követően kérjék a megfelelő szervtől az igazolást), ezért az igazolásokat javasoljuk a jelentkezési határidő (2014. november 15.) és a dokumentum leadási határidő (2015. január 8.) között megkérni.