felvi.hu


1.3. A Tájékoztatóban használt jelek, kifejezések magyarázata

2014.10.15

Az Egyetemek, főiskolák menüponton belül az intézményi oldalakon található részben található betűjelek, kódok, egyéb megnevezések és magyarázatuk:

Felvehető kapacitásszám táblázata: Ebből a táblázatból az derül ki, hogy az adott intézmény 2015-ben maximálisan mennyi – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkezőt vehet fel az első évfolyamra. Az adatok munkarendre, szakra és képzési helyre, nyelvre osztva is megtalálhatók.

Képzési terület: Azoknak a képzési ágaknak, illetve szakoknak és felsőoktatási szakképzéseknek az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. Az egyes alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó miniszteri rendelet a 14 képzési területet két nagyobb területhez kapcsolja, az „Arts" és a „Science" területhez. Az egyes alap- és mesterszakok képzési ciklus szerinti rövidítése ennek megfelelően „BA" vagy „MA", azaz „Bachelor of Arts" vagy „Master of Arts", illetve „BSc" vagy „MSc", azaz „Bachelor of Science" vagy „Master of Science".

Munkarend: A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű (nappali munkarend), részidős (esti, levelező munkarend), illetve távoktatás.

A felvétel alapvető feltételei: Amennyiben a Tájékoztatóban, vagy a felsőoktatási felvételi eljárás során egyedi tájékoztató üzenetben, felsőoktatási intézményi tájékoztatásban a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkozik, úgy ez alatt a következő feltételeket kell érteni:

  1. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén a felsőfokú oklevél. Már most felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól osztott mesterképzés esetén további általános bemeneti feltétel egy idegen nyelvből B2 (középfokú) komplex, általános nyelvvizsga megléte, továbbá alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén a Kormány rendeletében határozhat meg bemeneti idegen nyelvi követelményt. Ezek hiánya kizáró ok.
  2. Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, amennyiben a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga alapján vagy a korábbi felsőfokú tanulmányok alapján számít felvételi pontszámot.
  3. További kizáró jellegű alapvető feltétel az esetleges alkalmassági vizsga.
  4. Kritérium az adott képzési ciklusban meghatározott jogszabályi minimumpont elérése.

Érvényes felvételi pontszám: Az a jelentkező rendelkezhet érvényes felvételi pontszámmal, aki a felvétel alapvető feltételeit teljesíti, azaz a felvételi pontszám számára kiszámítható lesz. A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

Meghirdetett képzések táblázata

„Képzési szint" oszlop

A - alapképzési szak: Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – feljogosít a mesterképzés megkezdésére.

O - osztatlan mesterképzés: Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos felsőoktatási képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként kerülnek meghirdetésre a kétszakos tanárképzések. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), a jellemzően 10-12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

F - felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú végzettséget nem adó szakképzés. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. A felsőoktatási szakképzés besorolási alapszakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimenti követelményeiben meghatározott kreditek 75%-át el kell ismerni, ez egy 120 kredites felsőoktatási szakképzés esetében azt jelenti, hogy a továbbtanulásnak megfelelő alapképzési szakon - sikeres felvételi eljárást követően - 90 kreditet be kell számítani.

M - mesterképzés: A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki felsőfokú végzettséggel, tehát legalább a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséggel vagy az új, ciklusos képzési rendszer szerinti alapfokozattal rendelkezik. Egyes szakok esetében egyéb feltételek is lehetségesek, l. Egyetemek, főiskolák menüpont.

Figyelem! A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre vagy – megfelelő oklevél birtokában – mesterképzésre egyaránt jelentkezhetnek.

„Munkarend" oszlop

N - nappali munkarend szerinti képzés: A felsőoktatási törvényben meghatározott teljes óraszámban folytatott képzés, amelyben a képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll, illetve amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, főszabályként munkanapokon kell megszervezni. Ez utóbbi rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

E - esti munkarend szerinti képzés: A részidős munkarendű képzés egyik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). Az esti munkarend olyan oktatásszervezési rend, amely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerülhet sor.

L - levelező munkarend szerinti képzés: A részidős munkarendű képzés másik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). A levelező munkarend olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.

T - távoktatás: Sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

Az adott szakon a képzéshez szükséges óraszámot, heti, havi, féléves pontos időbeosztását minden munkarendben a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Egyes felsőoktatási intézmények speciális időbeosztással oktatnak, erről az Egyetemek, főiskolák menüpontban adnak tájékoztatást.

„Finanszírozási forma" oszlop

A - államilag támogatott képzés:

 

K - önköltséges képzés: A képzés költségeit a hallgató viseli, amelyet a Magyar Állam – amennyiben a hallgató igényli – kedvezményes, államilag garantált kamatozású Diákhitel2 konstrukció biztosításával támogat.

„Meghirdetett képzés" oszlop

Ebben az oszlopban található a szak, egyes esetekben a szak és az önálló szakképzettséget adó szakirány, továbbá a képzés helyének és a képzés nyelvének együttes megnevezése is.

„Képzési idő (félév)" oszlop

Az adott képzésre vonatkozó képzési időt tartalmazza félévekben.

„Kapacitás min. < max." oszlop

Ebben az oszlopban az adott képzésre felvehető minimális, illetve maximális jelentkezői létszám található. Az itt feltüntetett maximális létszám feletti – az adott szakon megállapítandó ponthatárt el nem érő – jelentkezők az adott szakra várhatóan nem kerülhetnek felvételre, illetve amennyiben a felvehető – azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező – jelentkezők száma a minimumot nem éri el, a képzés várhatóan nem indul el. Amennyiben a felvehető – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkezők létszáma eléri a meghirdetett minimumlétszámot, a felsőoktatási intézménynek a képzést el kell indítania.

„Érettségi vizsgakövetelmények" oszlop

Alapképzések, osztatlan mesterképzések és felsőoktatási szakképzések esetén itt találhatók a felvétel feltételéül meghatározott, az érettségi pontok számításának alapját képező érettségi vizsgatárgyak és az egyéb felvételi követelmények: pl. alkalmassági vizsgák, gyakorlati vizsgák stb.

A követelmények megjelenítése a különböző képzéseknél:

Alapképzési szak (A), valamint osztatlan mesterképzési szak (O):

Az érettségi pontok számításához főszabályként kettő érettségi vizsgatárgy eredménye szükséges. Ezt szakonként külön is jelöli az intézmény, illetve képzési területenként lebontva megtalálhatók az 1 sz. táblázatban is.

 

Az általános szabály alól kivétel:

A felsőfokú végzettségű jelentkező pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok maximum 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állapítani. Ebben az esetben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele. További információt az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt az Intézményi meghirdetések fejezetben, a Felsőfokú oklevél alapján számított felvételi pontszám alapképzésen, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen részben talál.

Felsőoktatási szakképzés (F):

A jelentkező által igazolt legjobb két érettségi vizsgatárgy eredménye alapján lehet érettségi pontot számítani. Erre vonatkozik a „bármelyik két érettségi vizsgatárgy" bejegyzés. A felsőoktatási szakképzésben történő pontszámításra vonatkozó részleteket lásd a Pontszámítási módszerek c. fejezetben.

„Képzési terület" oszlop

Itt található annak a képzési területnek a megnevezése, amelybe az adott szak vagy felsőoktatási szakképzés tartozik. Egy képzési területbe a hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkező szakok vagy felsőoktatási szakképzések tartoznak, a megnevezések rövidítése a következők szerint történt.

Képzési területek: agrár (AGRÁR), bölcsészettudomány (BÖLCS), hitéleti (HIT), informatika (INFO), jogi (JOG), gazdaságtudományok (GAZD), közigazgatási, rendészeti és katonai (KRK), műszaki (MŰSZ), művészet (MŰV), művészetközvetítés (MŰVK), orvos- és egészségtudomány (ORVOS), pedagógusképzés (PED), sporttudomány (SPORT), társadalomtudomány (TÁRS), természettudomány (TERM).

„Felsőfokú végzettség alapján számítható pont" oszlop

Az itt található „Igen" v. „Nem" jelzi, hogy az adott szakon a felsőoktatási intézmény számít vagy nem számít összpontszámot a jelentkező korábbi felsőfokú végzettsége alapján. Ilyen esetben a pontszámítás az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az Intézményi meghirdetések fejezetben, a „Felsőfokú oklevél alapján számított felvételi pontszám alapképzésen, osztatlan mesterképzésen és felsőoktatási szakképzésen" részben található meg.

Fontosabb lábjegyzetek

 

„Választható specializációk" lábjegyzet:

Speciális ismereteket nyújtó képzési irányok. Egyes szakokon a képzés során önálló szakképzettséget nem adó specializációk választhatók. Ezekről az intézmények tájékoztató jellegű információt adhatnak, indításuk intézményi feltételektől függ. A specializáció főszabályként kizárólag az oklevél záradékában tüntethető fel, a szakképzettség megnevezésében nem.

„Szakmai előkészítő tárgy" lábjegyzet:

Az „érettségi vizsgakövetelmények, személyes megjelenést igénylő vizsgaformák" oszlopban a szaknál meghatározott szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyak megnevezése. Itt láthatja felsorolva, mely szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyakból szerzett eredményekből számolható érettségi pont az adott szakon. Egyéb szakmai érettségi vizsgatárgy az érettségi pontok számítása során nem vehető figyelembe.

„Választható nyelvek" lábjegyzet:

Bizonyos képzési területeken az érettségi pontok számításához követelményként általánosan meghatározott „idegen nyelv" érettségi vizsgatárgyat meghatározott nyelvekre korlátozzák, vagyis csak akkor számolható valamely „idegen nyelv" érettségi vizsgaeredményből érettségi pont, ha abból a nyelvből érettségizett a jelentkező, amely itt kerül részletezésre.

„Képzés gyakorisága" lábjegyzet:

Esti, illetve levelező (részidős) munkarendű képzések esetében a felsőoktatási intézmények megadják, hogy a konzultációs időpontok előreláthatólag hogyan alakulnak a tanév során. Amennyiben ilyen képzésekre jelentkezik, érdemes ezeket áttanulmányoznia, hiszen ez befolyásolhatja döntését.