7.1.5. A tanári mesterképzési szak

Ez a fejezet a régi, osztott tanári mesterképzés struktúráját és a jelentkezési lehetőségeket ismerteti. Ezek a képzések kifutó rendszerben hirdethetők 2016-ig, hogy a korábban alapképzésüket megkezdők számára lehetővé tegyék a tanári végzettség és szakképzettség megszerzését.

Tanári szakképzettség a tanári mesterképzési szakon az alapképzés befejezését követően, eredményes felvétel után mesterképzésben vagy mesterképzést követően szerezhető.

A tanári mesterképzési szak kettős jellegű szakképzettséget ad, magában foglalja a szakterületi és tanári képesítés ismereteit is,

• az alapképzés alapozza meg a szakterületi ismereteket,
• az osztott képzésben a második képzési ciklusban mesterfokozattal zárulóan szerezhető tanári szakképzettség,
• alapvetően két tanári szakképzettséget nyújt,
• az iskolai nevelés-oktatás 5–12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatainak ellátására jogosít.

A tanári mesterképzési szak szakképzettségeit a felsőoktatási intézmények az intézményi fejezeti részben hirdetik meg.

A tanárképzésben – más mesterképzési szaktól eltérően – az alapképzés szerinti szakterület meghatározó abban, hogy milyen tanári szakképzettség választható. A tanári szakképzettség jellegét a közoktatás tantárgyi struktúrája, illetve szakmai tanárképzés esetén a szakmastruktúra, továbbá a tanári foglalkozás speciális nevelési feladatai határozzák meg. Alapvetően a közoktatási tantárgystruktúra, illetve a szakképzés szakmastruktúrája határozza meg azon alapképzési szakok körét, amelyekről a tanári mesterképzési szakra belépési lehetőség nyílik. Alapképzésben kellett dönteni arról, hogy továbbtanulás esetén a szakterületén kíván-e valaki mesterfokozatot szerezni vagy tanár szeretne lenni. Alapképzésben legalább második évtől fel kellett venni azokat a tárgyakat, amelyek a tanári szakképzettség választásához elengedhetetlenül szükségesek. Ezek a második tanári szakképzettséget alapozó legalább 50 kredit értékű szakterületi ismeretek, továbbá a 10 kredit értékű orientáló, pedagógiai, pszichológiai tanulmányok.

Az alapképzési oklevél birtokában felvételt nyert hallgatóknak a tanári mesterképzési szak képzési ideje 5 félév, a megszerzendő kreditek száma 150 kredit, az alábbi tartalmi megoszlásban:

c) tanári szakképzettségekhez vezető szakterületi ismeretek: 80 kredit (40 + 40 kredit, de az első szakképzettség legalább 30, második szakképzettség legfeljebb 50 kredit),
d) tanári képesítés pedagógiai és pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretei: 40 kredit,
e) közoktatási intézményben (szakmai tanárképzésben felnőttképző intézményben) összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.

A szakmai tanárképzés, valamint a pályán lévőket érintő, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanári mesterképzés ettől eltérő szerkezetű. A tanári mesterképzési szak különböző eseteinek szerkezetét az 1. sz. ábra mutatja.

A tanári mesterképzési szakon fokozatot adó oklevél az ún. közismereti tárgyak oktatása tekintetében két tanári szakképzettség megszerzése esetén adható ki. Egy tanári szakképzettséggel is szerezhető tanári oklevél:

• a szakmai tanárképzésben, ahol a tanári szakképzettség több szakmacsoporton belüli tárgy oktatására jogosít, továbbá
• a művészeti tanárképzésben, valamint
• az újabb oklevél megszerzése céljából folytatott tanulmányok során:

• szakmai tanári, tanári és hittanár-nevelő tanári képzésben,
• a nem tanári mesterképzési szakot követő tanári mesterképzési szakon,
• korábbi főiskolai/egyetemi szintű tanári és egyetemi szintű nem tanári szakképzettséget követő tanári mesterképzési szakon,
• pedagógusi (tanító, gyógypedagógus, szociálpedagógus vagy szakoktató szakképzettség, lásd 4. pont) - szakképzettség birtokában újabb pedagógus szakképzettség megszerzésére irányuló tanári mesterképzési szakon.

A tanári oklevél két tanári szakképzettséget nyújtó követelményéből következően – a szakfelvétel szempontjából – megkülönböztetünk első és második tanári szakképzettséget.

A tanári mesterképzési szak első tanári szakképzettségeinek listáját az 1. sz. melléklet 1. pontja tartalmazza, megjelölve azon alapképzési szakokat, szakirányokat, melyek elvégzése a belépés előfeltétele. Szintén teljesítik a belépési előfeltételt a táblázatban jelölt alapképzési szakoknak (szakirányoknak) megfelelő mesterképzési és korábbi rendszerű főiskolai vagy egyetemi szintű szakok. A korábbi rendszerű képzések és a bolognai típusú alapképzési szakok megfeleltetését a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a megfeleltethetőség nem állapítható meg, akkor a megfelelő szakterületen szerzett 110 kredit értékű tanulmányok teljesítése az adott tanári szakképzettség megválasztásának a feltétele, melynek megfeleltethetőségét a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben, kreditátviteli bizottsága által ítél meg. Az 1. sz. melléklet 1. pontja tartalmazza továbbá a szakmai szakképzettségeket is, melyek szintén első szakképzettségek.

Felvehető második tanári szakképzettségként

• valamennyi, az adott tantárgy oktatására felkészítő, első közismereti tanári szakképzettség, és
• a kizárólag másodikként megszerezhető szakképzettségek, ezen belül

• az 50 kredit meghatározott szakterületi előtanulmányt igénylő, tantárgy oktatására felkészítő szakképzettségek,
• az adott tantárgy idegen nyelven történő oktatására felkészítő szakképzettség,
• a speciális közoktatási intézményi nevelési feladatokra felkészítő szakképzettség.

Az 1. sz. melléklet 2. pontja tartalmazza a kizárólag másodikként megszerezhető szakképzettségeket a fenti három csoportban.

A közismereti tanári (első) szakképzettségek második szakképzettségként való választásának előfeltétele a választáshoz megadott alapképzési szak (szakirány) ismereteiből szerzett 50 kredit értékű modul elvégzése. A kizárólag másodikként választható szakképzettségek 2. a) táblázatban szereplő csoportjában is 50 kredit előtanulmány szükséges, kivéve a táblázatban megadott 50 kredit alóli mentességhez megfelelő alapképzési szakokról vagy alapképzési szak szakirányairól történő belépés esetén.

A második szakképzettség választásának további speciális szabályai:

• az idegen nyelv műveltségi területhez tartozó, nyelvtanári szakképzettségek második szakképzettségként való megválasztásának további feltétele – a latintanár, az ógörögtanár, a japántanár és a kínaitanár szakképzettségek kivételével – az adott idegen nyelvből tett, felsőfokú (C1) komplex (korábban C típusú) általános, államilag elismert nyelvvizsga (amennyiben az adott nyelvből Magyarországon államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány nem szerezhető, akkor a rendeleti szintnek megfelelő nyelvtudás szükséges, melyet a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási felvételi eljárás keretében ellenőriz);
• a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra) szakképzettség második szakképzettségként való megválasztásának feltétele a tantervben meghatározott legalább 50 kredit értékű ismeret mellett a romani nyelvből vagy a beás nyelvből tett, középfokú (B2) komplex (korábban C típusú) általános, államilag elismert nyelvvizsga is;
• az informatikatanár szakképzettség második vagy újabb szakképzettségként való megválasztásának feltételeként előírt legalább 50 kredit értékű számítástudományi alapismeret és informatikai ismeret tartalma: matematika és természettudományi alapismeretekből legalább 8 kredit, számítástudományi ismeretekből legalább 4 kredit, informatikai ismeretekből legalább 28 kredit;
• amennyiben egy alapképzési szak elvégzése több tanári szakképzettség bemeneti előfeltétele (földrajz alapképzés a földrajztanár és a környezettan-tanár első szakképzettségeket is megalapozza), akkor további 50 kredites szakképzettséget megalapozó alapképzési előtanulmány nem szükséges a második szakképzettség felvételéhez;
• a hittanár-nevelő tanári szakképzettség hitéleti képesítés, amely megszerezhető első vagy második tanári szakképzettségként is, illetve oklevél birtokában a képzés végezhető egy tanári szakképzettséget adó képzésként. A második tanári szakképzettségként való felvétel előfeltétele 50 kredit értékű szakterületi ismeret teljesítése filozófiai-teológiai ismeretkörökben, melynek elvégzését a hittanári képzést folytató felsőoktatási intézmény a tanulmányi dokumentumoknak a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján állapítja meg;
• a szakmai és a művészeti tanári szakképzettségek (l. – 1. b) táblázat) második vagy újabb szakképzettség¬ként az adott szakmai vagy művészeti területen belül nem választhatók.

A 2. sz. melléklet 2.c) pontjában felsorolt második szakképzettségek 50 kredit előtanulmányok nélkül is választhatók.

A BELÉPÉS FELTÉTELEI

1. Alapképzési szakról közismereti tanári mesterképzési szakra történő belépés feltétele egy alapképzési szak eredményes elvégzése, melynek keretében a hallgató teljesített

a) az első tanári szakképzettséget megalapozó általánosan kötelező és szakspecifikus ismeretkörökből legalább 110 kreditet;
b) a második tanári szakképzettséget megalapozó általánosan kötelező és szakspecifikus ismeretkörökből legalább 50 kreditet; mely alól kivételt képeznek az 1. sz. melléklet 2. a) pontjában felsorolt alapképzésre épülő második szakképzettségek és a 2. c) pontban felsorolt speciális pedagógiai modulok;
c) az új, többciklusú képzésben alapfokozatot szerzők és a tanári mesterszakra jelentkezők esetében a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő pedagógiai, pszichológiai jellegű ismeretkörökből 10 kreditet;
d) az 1. sz. mellékletben *-gal jelölt nyelvtanári szakképzettségek, illetve az adott szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár második szakképzettségként történő felvételhez az adott nyelvből felsőfokú (C1) komplex (korábban C típusú) általános, államilag elismert nyelvvizsgát.

Aki az alapképzési tanulmányainak befejezését követően határozza el, hogy tanári szakképzettséget szerez, a tanári mesterképzési szakra jelentkezés előtt szükséges a hiányzó ismereteket az 5. pont szerinti előtanulmányok során teljesíteni. Egyidejűleg fel kell vennie a tanári felkészítést megalapozó 10 kredit értékű pedagógiai és pszichológiai modult is.

2. Szakmai vagy művészeti tanári szakképzettséget eredményező mesterképzési szakra történő belépés feltétele a szakmai szakképzettségnek megfelelő alapképzésben az oklevél megszerzése, melynek rendszerét az 1. sz. melléklet 1. b) tábla mutatja. A tanári felkészítést megalapozó pedagógiai és pszichológiai jellegű 10 kredit a fenti 1. c) pont szerint mesterképzéssel párhuzamosan is felvehető.

A műszaki szakoktató és a mezőgazdasági szakoktató alapképzési szakról belépők esetén a belépési feltétel az adott mérnöktanári, illetve agrár-mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethető műszaki szakoktatói, mezőgazdasági szakoktatói szakirány, valamint hogy a szakoktatói ismeretek tekintetében a szakiránytól függően 130–150 kredit elismerhető legyen. Az üzleti szakoktató alapképzési szakról belépők az adott közgazdász-tanári szakképzettségnek megfeleltethető üzleti képzési ág alapképzési szakiránya alapján választhatnak, továbbá a szakiránytól függően, elismerhető kell, hogy legyen a gazdaságtudományi ismeretek tekintetében 130–140 kredit. A tanár mesterképzési szakra felvett szakoktatónak az adott alapképzési szak agrár/mérnöki/ mérnökinformatikai/közgazdász szakképzettség terén hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintű tanári képesítő vizsgára való jelentkezésig – a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni.

A művészeti tanári szakképzettségek közül a zenetanár-szakképzettségek (pl. zongoratanár) és a tánctanári szakképzettségek a megfelelő alapképzési szak elvégzése után egy szakképzettség elvégzésére irányuló 4 féléves (120 kredites) tanári mesterképzésben végezhetők.

Osztatlan művészképzésben és a zeneművészeti mesterképzésben a felsőoktatási felvételi jelentkezéssel a művészeti diszciplináris tartalommal párhuzamosan kezdhető meg a tanárképzés. A pedagógiai és pszichológiai felkészítés a szakmai gyakorlat képzési ideje a mesterképzési szakos diszciplináris tanulmányokat követő még két félév.

3. Újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanári mesterképzési szak esetén a belépés feltétele a korábbi rendszerű főiskolai, egyetemi szintű tanári oklevél, és közismereti területről választott újabb szakképzettség esetén a szakterületi ismeretekből szerzett 50 kredit teljesítése a jelentkezés előtt, továbbá az 1. sz. mellékletben *-gal jelölt nyelvtanári szakképzettségek újabb szakképzettségként történő felvételekor a belépés kritériuma az adott nyelvből szerzett általános, államilag elismert felsőfokú (C1) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítvány.

4. Pedagógus végzettséggel rendelkezők (a rendelet szerint: a tanító, a szociálpedagógus, a gyógypedagógus, a szakoktató alapképzési szakokon oklevelet szerzettek, illetve ennek megfelelő korábbi főiskolai szintű végzettségűek) számára a tanári szakképzettség megszerzése alapvetően pályamódosítást jelent. E szakok nem alapozzák meg a tanári mesterképzési szakot. Közismereti tantárgyak oktatására képesítő tanári szakképzettségekre történő jelentkezéshez pedagógus végzettséggel rendelkezők számára is a szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak elvégzése, illetve legalább 110 kredit összegyűjtése szükséges. E szakképzettségek (a szakoktató alapképzési szak kivételével) egyedül a pedagógiatanár szakképzettséget alapozzák meg, mely mellé egy előképzettséget nem igénylő speciális pedagógiai szakképzettség választható. A felsőoktatási felvételi jelentkezéskor pedagógus végzettség birtokában lehetőség nyílik csak egy tanári szakképzettség választására is. E tanári szakképzettség lehet bármely első szakképzettség, valamint kizárólag második szakképzettség is, de a választott szakképzettség előtanulmányi feltételeivel – amennyiben vannak előfeltételek – a pedagógusnak rendelkeznie kell.

5. Előtanulmányok elismerése, elvégzése

Amennyiben rendelkezik korábbi előtanulmányokkal: a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága jogosult a konkrét előképzettség vizsgálata alapján elismerni a belépéshez szükséges előtanulmányi feltétel meglétét. Kérjük, hogy a felsőoktatási felvételi jelentkezés hitelesítése előtt kérvényben keresse meg a megjelölendő felsőoktatási intézményben az illetékes kari Kreditátviteli Bizottságot a korábban végzett előtanulmányok elismertethetősége végett.

Amennyiben nem rendelkezik korábbi előtanulmányokkal, vagy a korábbi tanulmányok kreditátviteli bizottsági elismerésén túl további előtanulmányok szükségesek: a felsőoktatási felvételi jelentkezés előtt a hiányzó kreditek teljesítésére lehetőséget nyújt a részismeret megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony. A részismeretek megszerzésére irányuló önköltséges képzést, mint előzetes ismeretszerzési lehetőséget a felsőoktatási intézmények hirdetik meg. A Tájékoztató ezeket nem tartalmazza. Amennyiben olyan tanári szakképzettséget választ, ahol – alapképzési vagy korábbi főiskolai szintű képzésben megszerezhető – szakképzettség hiányában az 50 kredites szakterületi ismeret a feltétel a tanári szak felvételéhez, akkor még a felsőoktatási felvételi jelentkezés benyújtása előtt legalább egy évvel részismeretek megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony keretében szükséges a hiányzó ismeretek megszerzése. Ezen előtanulmányokra nem a felsőoktatási felvételi eljárás keretében, hanem a jelentkezést megelőzően kerülhet sor (tehát legalább két féléves előzetes tanulmánnyal kell még számolni).

A JELENTKEZÉS SZABÁLYAI

1. Alapképzésben szerzett oklevél birtokában a szakmai és művészeti tanárképzésre az általános feltételek szerint kell jelentkezni, ezekre semmilyen külön szabály nem vonatkozik.

2. Alapképzésben szerzett oklevél birtokában a közismereti tanárképzésre történő jelentkezés szabályai

A jelentkezés a tanári mesterképzési szakra és (legalább) két szakképzettségre történik.

Csak az vehető fel, akit az adott felsőoktatási intézmény két tanári szakképzettségre vesz fel. A felvétel történhet egy adott intézmény két karára is, az intézményi fejezetekben ismertetett módon.

Első tanári szakképzettségre jelentkezés

• A tanári mesterképzési szakon belül az első szakképzettségre történő jelentkezés feltétele az annak megfelelő alapfokozatot adó alapképzés elvégzése. (Pl. magyar alapképzési szakon szerzett végzettséggel tanári [5 félév [magyartanár]] képzés jelölhető meg első helyen.)
• Első szakképzettségre történő jelentkezéskor a kizárólag második szakképzettségként választható szakképzettség nem jelölhető meg.
• Az jelentkezhet alapképzésben szerzett oklevéllel tanári mesterképzési szakra, aki elvégezte a pedagógia-¬pszichológia 10 kredites modult az alapképzés során.
• Az alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezőknek a különböző felsőoktatási intézmények „M" szintű, „tanári [5 félév [* tanár]]" formában meghirdetett képzéseire kell jelentkezniük.
• Ezt a tanári szakképzettséget az E-felvételi felületén kell megjelölni. Erre természetesen lehet jelentkezni magyar állami ösztöndíjas és önköltséges formában és különböző munkarendben és különböző intézményekbe is.
• Az elbírálási sorrendben a különböző jelentkezések között a kívánt helyre kell rangsorolni ezt/ezeket a jelentkezéseket.

Második tanári szakképzettségre jelentkezés

• Az alapképzési szakon elvégzett második tanári szakképzettséget megalapozó 50 kredites modul birtokában a jelentkező jelentkezhet a második tanári szakképzettségre.
• Amennyiben egy alapképzési szak elvégzése több tanári szakképzettség bemeneti előfeltétele (például a földrajz alapképzés a földrajztanár és a környezettan-tanár első szakképzettségeket is megalapozza), akkor további 50 kredites szakképzettséget megalapozó alapképzési modul előfeltétel nem szükséges a második szakképzettség felvételéhez.
• Az alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezőknek a másodikként választott tanári szakképzettség¬re, szakképzettségekre a különböző felsőoktatási intézmények „M" szintű, „tanári [5 félév[* tanár]] formában meghirdetett képzéseire kell jelentkezniük.
• A másodikként választott tanári szakképzettséget, szakképzettségeket az E-felvételi felületén kell megjelölni.
• A másodikként választott tanári szakképzettség/szakképzettségek is megjelölhetők magyar állami ösztöndíjas és önköltséges formában és különböző munkarendben, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy ennek összhangban kell lennie az első tanári szakképzettséggel. Eltérés esetén az első tanári szakképzettségnél jelzett forma a meghatározó.
• Mivel ugyanabban az intézményben kell mind az első, mind a második tanári szakképzettségre felvételt nyerni a jelentkezőnek a felsőoktatási felvételi eljárás sikerességéhez, ezért olyan második szakképzettségeket kell megjelölni, melyeket a megjelölt felsőoktatási intézmény az intézményi fejezetében meghirdetett.
• Amennyiben a jelentkező több másodikként választható tanári szakképzettséget is megjelöl (megjelölhet, mert az adott intézmény többet is hirdet), azokat az E-felvételi felületén a „Közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők másodiknak jelölt szakképzettségei" nevű táblázatban meghatározott elbírálási sorrend szerint veszik figyelembe a felsőoktatási intézmények.
• Amennyiben a jelentkező több intézménybe jelentkezik az első tanári szakképzettségére, abban az esetben a „Közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők másodiknak jelölt szakképzettségei" nevű táblázatban fel kell tüntetnie minden intézményben külön-külön a második szakképzettséget/szakképzettségeket rangsorolva, de intézményenként olyan sorrendben, ahogy az első. táblázatban azt megjelölte. Eltérés esetén az első táblázatban jelzett elbírálási sorrend a meghatározó.
• Figyelem! Két tanári szakképzettségre csak azonos finanszírozási formában és munkarendben lehet felvételt nyerni, ezért a jelentkezések megjelölésekor ezt figyelembe kell venni!
  

3. Tanári oklevél birtokában a közismereti tanárképzésre történő jelentkezés szabályai

• A korábbi képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi szintű tanári oklevél birtokában is lehet jelentkezni tanári mesterképzésre.
• A jelentkező jelentkezhet és felvételt nyerhet egy vagy két tanári szakképzettségre, amelyek megfelelnek a korábbi főiskolai szintű tanári szakképzettségeinek (például magyar-történelem szakos tanárként jelentkezhet az ennek megfelelő mindkét mester szintű tanárképzésre vagy csak az egyikre).
• Tanári oklevél birtokában a jelentkező jelentkezhet olyan csak másodikként választható mesterszintű tanári szakképzettségre is, ahol rendelkezik a jelentkezéshez szükséges előtanulmányokkal.
• A felsőoktatási intézmények a tanári oklevéllel rendelkezők számára hirdetett képzéseiket az „M" szintű, „tanári [2 v. 3 félév [* tanár]] formában hirdetik meg.
• A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató intézményi részében jelzik azt, hogy az ilyen előképzettséggel rendelkező jelentkezőket csak egy szakképzettségre veszik fel, vagy lehetővé teszik a két szakképzettségen egyszerre történő tanulást.
• A jelentkezőknek – a megfelelő előképzettség birtokában – az E-felvételi felületén kell megjelölniük azt/azokat az „M" szintű, „tanári [2 v. 3 félév [* tanár]]" szakképzettséget/szakképzettségeket, amelyre/amelyekre jelentkezni kívánnak.
• Az általános szabályok szerint természetesen a jelentkezők jelentkezhetnek különböző finanszírozási formára, különböző munkarendre és különböző intézményekbe, a kívánt elbírálási sorrendben.
• Amennyiben a jelentkezők kérik azt, hogy két tanári szakképzettségre vegyék fel őket a felsőoktatási intézmények – és az adott felsőoktatási intézmények ezt lehetővé is teszik – az E-felvételi felületén felvett „M" szintű, „tanári [3 félév [* tanár]] szakképzettséget/ szakképzettségeket" meg kell ismételniük a „Közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők másodiknak jelölt szakképzettségei" nevű. táblázatban, de intézményenként fordított sorrendben, mint az első táblázatban!
• Amennyiben mégis eltérés lesz az első és a második szakképzettségeket tartalmazó táblázat kitöltése között, abban az esetben az első táblázat a meghatározó.
• Amennyiben a jelentkező a „Közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők másodiknak jelölt szakképzettségei" nevű táblázatot nem tölti ki, az azt jelenti, hogy egyszakos képzésben kíván tanulni.
• Figyelem! Két tanári szakképzettségre csak azonos finanszírozási formában és munkarendben lehet felvételt nyerni, ezért a jelentkezések megjelölésekor ezt figyelembe kell venni!
  

4. Pedagógus végzettség birtokában a tanárképzésre történő jelentkezés szabályai

• A rendelet szerint: a tanító, a szociálpedagógus, a gyógypedagógus, a szakoktató alapképzési szakokon oklevelet szerzettek, illetve ennek megfelelő korábbi főiskolai szintű végzettségűek a pedagógus végzettségűek.
• Pedagógus végzettség birtokában a tanári mesterképzésre történő jelentkezés lehet:

• két szakképzettség megszerzésére irányuló (5 féléves képzés): pedagógiatanár első szakképzettség és egy második szakképzettség, melynek megfelelő előképzettséggel rendelkezik a jelentkező. Ez esetben „M" szintű, „tanári [5 félév [* tanár]] formában meghirdetett képzéseire kell jelentkezniük, valamint a másodikként választott tanári szakképzettséget, szakképzettségeket az E-felvételi felületén a „Közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők másodiknak jelölt szakképzettségei" nevű táblázatban kell megjelölnie a 2. pontban írtak szerint.
• egy szakképzettség megszerzésére irányuló (3 féléves képzés), melynek megfelelő előképzettséggel rendelkezik a jelentkező. Ez esetben az „M" szintű, „tanári [3 félév [* tanár]]" szakképzettségre kell jelentkezniük.

5. Korábbi egyetemi szintű nem tanári végzettség birtokában a közismereti tanárképzésre történő jelentkezés szabályai

• Egyetemi szintű nem tanári végzettséggel is lehet jelentkezni a korábbi végzettségének megfelelő tanári mesterképzésre.
• A hatályos jogszabályok előírásai szerint ebben az esetben a korábbi végzettségnek megfelelő egyszakos, 3 féléves tanári mesterképzésben lehet részt venni.
• Az egyetemi szintű nem tanári végzettséggel rendelkezőknek is a felsőoktatási intézmények által meghirdetett „M" szintű, „tanári [3 félév [* tanár]]" szakképzettségre kell jelentkezniük.
• Jelentkezni természetesen lehet különböző munkarendre, különböző felsőoktatási intézményekbe, és különböző finanszírozási formára.
• Az ilyen jelentkezők csak egyszakos képzésben vehetnek részt, ezért nem kell kitölteniük „Közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők másodiknak jelölt szakképzettségei" nevű táblázatot.

1. sz. ábra: Tanári mesterképzési szak szerkezete az előképzettségek szerint
1-2. sz. melléklet: Alapképzési szakjaira épülően választható első és második szakképzettségek megválasztásának előképzettségi feltételei
Példák a közismereti tanári mesterképzésre jelentkezők számára a 2015. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az E-felvételi kitöltéséhez