7.1.4 Az osztatlan tanárképzésről
1 2 3 4 5 |
előre »
|
FIGYELEM! Ez a fejezet az érettségire épülő új, osztatlan tanárképzés rendszerét ismerteti. Aki korábban szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és úgy akar belépni a tanárképzésre, annak a tanári mesterképzések közül kell választania. |
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, valamint a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről megjelent a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet alapján létrejött egy új tanárképzési forma, az osztatlan tanárképzés. Ez azt teszi lehetővé, hogy érettségit követően, további alapképzési tanulmányok nélkül kezdje meg valaki a tanárképzést.
A tanárképzésnek a közoktatásban való alkalmazhatóság szerint, a köznevelés intézményrendszerének megfelelően alapvetően három formája van:
- közismereti tanárképzés,
- művészeti tanárképzés,
- szakmai tanárképzés.
KÖZISMERETI TANÁRKÉPZÉS
A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek két formája jött létre: a 4+1 éves tanárképzés és a 5+1 éves tanárképzés. A plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti. A tanárszakok egy része indulhat mindkét képzési formában, amely egy három éves, 180 kredites közös képzési szakasszal indul. 11 tanárszakon a 4+1 éves képzésben általános iskolai, az 5+1 éves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni. Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell a hallgatónak eldönteni, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolait tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként kívánja e elvégezni.
A tanárszakok másik része – a nyelvi szakok – csak 5+1 éves formában, és vannak olyan képzések is – például az erkölcstan- és etikatanár, a hon- és népismerettanár, az ének-zene tanár és a természetismeret-környezettan tanár – amelyek csak 4+1 éves formában indulhatnak, illetve vannak olyan tanárszakok is, amelyek csak egy szakterületi mesterszak elvégzése után vehetők fel (filozófiatanár, művészettörténet-tanár).
A tanári szakképzettség megszerzésére az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakot követően, újabb oklevelet adó 2 féléves, a tanári felkészítés (a pedagógiai, a pszichológiai, a szakmódszertani, a szakmai gyakorlat) megszerzésére irányuló mesterképzésben is lesz lehetőség.
Az alábbi táblázat mutatja be az általános és középiskolai tanárszakok, valamint a vegyes tanárszakok (egy általános iskolai és egy középiskolai szakképzettség) esetén a képzési időt és a megszerzendő kreditek számát érettségire épülő jelentkezés esetén.
A közismereti osztatlan tanárképzések szerkezete* | Általános iskolai tanár szakok (mindkét szakképzettség általános iskolai tanár) |
Középiskolai tanár szakok (mindkét szakképzettség középiskolai tanár) | Vegyes tanár szakok (egy általános iskolai és egy középiskolai tanár szakképzettség választása) |
képzési idő |
4+1 év = 5 év | 5+1 év = 6 év | 4,5+1 év = 5,5 év |
megszerzendő kreditek összesen | 300 kredit |
360 kredit | 330 kredit |
szakterületi ismeretek együttes kreditértéke a két szakképzettségen | 200 kredit (100 kredit/szakképzettség) | 260 kredit (130 kredit/szakképzettség) | 230 kredit (100 kredit és 130 kredit) |
a tanári felkészítés pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani ismeretei és a párhuzamos pedagógiai, tanítási gyakorlatok |
50 kredit | 50 kredit |
50 kredit |
az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatból a tanítási gyakorlat | 2 félév, 40 kredit | 2 félév, 40 kredit | 2 félév, 40 kredit |
* Ugyanilyen szerkezete van a zeneművészeti osztatlan tanárképzésnek is.
- 1. Közismereti tanárképzés
- 2. Művészeti tanárképzés
- 3. Szakmai tanárképzés
- 4. Pályaalkalmassági vizsgálat az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számára
- 5. Klebelsberg képzési ösztöndíj program