- 1. A Tájékoztatóról
-
2. A felsőoktatási felvételi eljárásról
-
2.1. A 2015. évi általános eljárás menetrendje
-
2.2. A jelentkezés módja
-
2.3. Az E-felvételi folyamata
-
2.4. Mit és hogyan kell csatolni a jelentkezéshez?
-
2.5. Mikor érvényes a jelentkezés?
-
2.6. Eljárási díjak
-
2.7. A jelentkezési határidő után
-
2.8. A felvétel alapvető feltételei
-
2.9. Az érettségi és a felsőoktatási felvételi eljárás kapcsolata
-
- 3. Pontszámítási módszerek
- 4. A benyújtandó dokumentumokról
- 5. Mesterképzési szakokra történő jelentkezés speciális szabályai
- 6. A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű oktatási intézményekben végzettek pontszámítása és a beküldendő dokumentumok
- 7. A felsőoktatásról
- 8. További tájékozódási lehetőségek és információk
- 9. Jogszabályi háttér
- 10. Fogalomtár
- 11. A legfontosabb táblázatok
- 12. A felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések
- 13. Tartalomjegyzék
2.9.1. A kétszintű érettségiről
2014.12.23
Magyarországi felsőoktatási intézménybe felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az jelentkezhet, aki legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű külföldi bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkezik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az érettségi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat.
Az érettségiző diákok 2005 óta már mindannyian a kétszintű érettségi rendszernek megfelelő, új követelmények szerint vizsgáznak a 4 kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy választható (összesen tehát legalább 5) vizsgatárgyból közép- vagy emelt szinten. A továbbtanulásra való jogosultság szempontjából nincsen különbség a „régi" típusú érettségi bizonyítvány és a 2005-től érvényben lévő kétszintű érettségi rendszerben szerzett bizonyítvány között. Fontos kitétel azonban, hogy a nem kétszintű érettségi vizsgarendszerben szerzett érettségi vizsgaeredmények közül főszabályként a közismereti tárgyakat lehet beszámítani az érettségi pontokba középszinten.
A középszintű érettségi vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró, központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és értékelésű vizsga, mely állhat írásbeli vagy gyakorlati, és szóbeli vizsgarészből, csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészből is. A kétszintű érettségi bevezetése (2005) előtt tett érettségik – jogszabálynál fogva – középszintű eredménynek minősülnek azzal, hogy az érettségi pontokba a Tájékoztató szerint számíthatók be tantárgyi érettségi vizsgaeredményként (l. Érettségi pontok c. rész).
Az emelt szintű vizsga külső vizsga, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskola tanáraitól. Az írásbeli vizsgadolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli vizsga az egyes vizsgatárgyakból tantárgyi bizottság előtt zajlik. A tantárgyi bizottságok központi vizsgahelyszíneken (általában iskolákban) működnek, a tanuló középiskolájától függetlenül. A vizsgahelyszíneket az Oktatási Hivatal úgy határozza meg, hogy a vizsgázók számára megfelelően megközelíthetőek legyenek. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt bonyolítják le. Az érettségi vizsgák megszervezésének időrendjét a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza (l. a www.oktatas.hu honlapon).
