2.3.2. Jelentkezési helyek
2014.12.23
E-felvételinél itt kell megjelölni, hogy a jelentkező milyen képzési szintre, milyen munkarend szerinti képzésre és milyen finanszírozási formára jelentkezik. Jelentkezési hely alatt a Tájékoztatóban, az intézményi meghirdetéseket tartalmazó táblázatokban egy sorban feltüntetett információk összességét értjük, amelyek pontosan azonosítják azt a képzést, amelyre a jelentkező jelentkezni kíván. Amennyiben a jelentkező több helyre is jelentkezik, azokat rangsorolnia kell. A jelentkezési helyeket a legördülő menüből kell kiválasztani! Figyeljen arra, hogy pontosan azt a szintet, képzést, munkarendet, finanszírozási formát válassza ki, amelyre jelentkezni kíván!
Figyelem! A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre vagy – megfelelő oklevél birtokában – mesterképzésre egyaránt jelentkezhetnek.
A 2015. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban legfeljebb 5 (öt) jelentkezési hely jelölhető meg. Amennyiben a jelentkező ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját megjelöli, akkor az a maximálisan megjelölhető jelentkezési helyek számát tekintve egy jelentkezési helynek tekintendő (ha az intézmény/kar/szak/képzési szint/munkarend/képzési nyelv/képzési helyszín azonos.) Ezeket természetesen külön sorban szükséges feltüntetni, ennek értelmében jelentkezéskor maximum tíz sor tölthető ki.
Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a rangsorában szereplő első olyan helyre, ahová elég a felvételi összpontszáma. További helyekre akkor sem vehető fel, ha felvételi összpontszáma elvileg elég lenne. Csak olyan jelentkezési helyeket lehet megjelölni, melyek a Tájékoztatóban szerepelnek. A felsőoktatási intézmények jelentős része - a 2015. évi általános felvételi eljárásban - önköltséges képzést is meghirdet, de természetesen lehetnek olyan jelentkezési helyek is, melyek csak állami ösztöndíjas vagy csak önköltséges formában kerülnek meghirdetésre. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre történő jelentkezés egymástól független, így ha a jelentkező mindkét finanszírozási formát vállalja, akkor egy szak állami ösztöndíjas és önköltséges formáját a jelentkezéskor az elbírálási sorrenden belül két különböző sorszámmal kell feltüntetnie (feltéve, hogy a szakot mindkét finanszírozási formában meghirdették). Azon jelentkezők, akik már kimerítették az állami támogatott féléveik számát hiába nyernek besorolást állami ösztöndíjas finanszírozási formában, felsőoktatási tanulmányaikat csak önköltséges formában kezdhetik meg.
Figyelem! A jelentkező döntése, hogy egy adott képzés esetén magyar állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre jelentkezik-e. Amennyiben mindkét finanszírozási formát megjelöli, a besorolásra a jelentkező által megadott sorrendre tekintettel kerül sor.
Állami ösztöndíjjal támogatott képzésre azok a magyar állampolgárok, és az alábbiakban felsorolt esetekben a nem magyar állampolgárok vehetők fel, akik megfelelnek a felvétel ezen feltételeinek és elérik a megállapított ponthatárt.
A nemzeti felsőoktatási törvény 39. § (1) bekezdése alapján állami ösztöndíjas képzésben tanulmányok folytatásának joga megilleti:
a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket (vagyis az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat),
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén élő hontalant, menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet,
c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,
d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait,
e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt,
f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik,
g) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt,
h) az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat.
A b) pontban felsorolt státuszokat a megfelelő okirat másolatával igazolni kell. Az igazolás módjáról részletesen olvashat A benyújtandó dokumentumokról c. fejezetben. A fentiekből következően kizárólag önköltséges képzésre vehetők fel azok a külföldi állampolgárok, akiknek státusza az a) – g) pontban nem került felsorolásra, illetve azok a jelentkezők, akik olyan képzésre jelentkeznek, amely kizárólag önköltséges formában van meghirdetve.
Figyelem! Az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatokat az Oktatási Hivatal kizárólag a felsőoktatási felvételi eljárás során, és csak azzal kapcsolatban kezeli, használja fel.
Figyelem! A szerb és ukrán állampolgárságú határon túli magyar jelentkezők – amennyiben állami ösztöndíjjal támogatott képzésre jelentkeznek és a felsőoktatási felvételi jelentkezés során büntetőjogi felelősségük tudatában határon túli magyarnak vallják magukat – a nemzeti felsőoktatási törvény szerint állami ösztöndíjas képzésre nyerhetnek felvételt az adott, állami ösztöndíjas finanszírozási formájú képzés ponthatárának elérése esetén. Ők pályázhatnak az emberi erőforrás miniszter által adható ösztöndíjra is.