3.2.2. A tanári mesterképzési szak
1 2 3 |
előre »
|
Ez a fejezet a régi, osztott tanári mesterképzés struktúráját és a jelentkezési lehetőségeket ismerteti. Ezek a képzések kifutó rendszerben hirdethetők 2016-ig, hogy a korábban alapképzésüket megkezdők számára lehetővé tegyék a tanári végzettség és szakképzettség megszerzését.
Figyelem! Ez a fejezet azoknak ad információkat, akik alapképzésben, mesterképzésben, főiskolai vagy egyetemi képzésben szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és így kívánnak tanári mesterképzésre jelentkezni. |
Tanári szakképzettség a tanári mesterképzési szakon az alapképzés befejezését követően, eredményes felvétel után mesterképzésben vagy mesterképzést követően szerezhető.
A tanári mesterképzési szak kettős jellegű szakképzettséget ad, magában foglalja a szakterületi és tanári képesítés ismereteit is,
- az alapképzés alapozza meg a szakterületi ismereteket,
- az osztott képzésben a második képzési ciklusban mesterfokozattal zárulóan szerezhető tanári szakképzettség,
- alapvetően két tanári szakképzettséget nyújt,
- az iskolai nevelés-oktatás 5–12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatainak ellátására jogosít.
A tanári mesterképzési szak szakképzettségeit a felsőoktatási intézmények az intézményi fejezeti részben hirdetik meg.
A tanárképzésben – más mesterképzési szaktól eltérően – az alapképzés szerinti szakterület meghatározó abban, hogy milyen tanári szakképzettség választható. A tanári szakképzettség jellegét a közoktatás tantárgyi struktúrája, illetve szakmai tanárképzés esetén a szakmastruktúra, továbbá a tanári foglalkozás speciális nevelési feladatai határozzák meg. Alapvetően a közoktatási tantárgystruktúra, illetve a szakképzés szakmastruktúrája határozza meg azon alapképzési szakok körét, amelyekről a tanári mesterképzési szakra belépési lehetőség nyílik. Alapképzésben kellett dönteni arról, hogy továbbtanulás esetén a szakterületén kíván-e valaki mesterfokozatot szerezni vagy tanár szeretne lenni. Alapképzésben legalább második évtől fel kellett venni azokat a tárgyakat, amelyek a tanári szakképzettség választásához elengedhetetlenül szükségesek. Ezek a második tanári szakképzettséget alapozó legalább 50 kredit értékű szakterületi ismeretek, továbbá a 10 kredit értékű orientáló, pedagógiai, pszichológiai tanulmányok.
Az alapképzési oklevél birtokában felvételt nyert hallgatóknak a tanári mesterképzési szak képzési ideje 5 félév, a megszerzendő kreditek száma 150 kredit, az alábbi tartalmi megoszlásban:
- a) tanári szakképzettségekhez vezető szakterületi ismeretek: 80 kredit (40 + 40 kredit, de az első szakképzettség legalább 30, második szakképzettség legfeljebb 50 kredit),
- b) tanári képesítés pedagógiai és pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretei: 40 kredit,
- c) közoktatási intézményben (szakmai tanárképzésben felnőttképző intézményben) összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
A szakmai tanárképzés, valamint a pályán lévőket érintő, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanári mesterképzés ettől eltérő szerkezetű. A tanári mesterképzési szak különböző eseteinek szerkezetét az 1. sz. ábra mutatja.
A tanári mesterképzési szakon fokozatot adó oklevél az ún. közismereti tárgyak oktatása tekintetében két tanári szakképzettség megszerzése esetén adható ki. Egy tanári szakképzettséggel is szerezhető tanári oklevél:
- a szakmai tanárképzésben, ahol a tanári szakképzettség több szakmacsoporton belüli tárgy oktatására jogosít, továbbá
- a művészeti tanárképzésben, valamint
- az újabb oklevél megszerzése céljából folytatott tanulmányok során:
- szakmai tanári, tanári és hittanár-nevelő tanári képzésben,
- a nem tanári mesterképzési szakot követő tanári mesterképzési szakon,
- korábbi főiskolai/egyetemi szintű tanári és egyetemi szintű nem tanári szakképzettséget követő tanári mesterképzési szakon,
- pedagógusi (tanító, gyógypedagógus, szociálpedagógus vagy szakoktató szakképzettség, lásd 4. pont) - szakképzettség birtokában újabb pedagógus szakképzettség megszerzésére irányuló tanári mesterképzési szakon.
A tanári oklevél két tanári szakképzettséget nyújtó követelményéből következően – a szakfelvétel szempontjából – megkülönböztetünk első és második tanári szakképzettséget.
A tanári mesterképzési szak első tanári szakképzettségeinek listáját az 1. sz. melléklet 1. pontja tartalmazza, megjelölve azon alapképzési szakokat, szakirányokat, melyek elvégzése a belépés előfeltétele. Szintén teljesítik a belépési előfeltételt a táblázatban jelölt alapképzési szakoknak (szakirányoknak) megfelelő mesterképzési és korábbi rendszerű főiskolai vagy egyetemi szintű szakok. A korábbi rendszerű képzések és a bolognai típusú alapképzési szakok megfeleltetését a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a megfeleltethetőség nem állapítható meg, akkor a megfelelő szakterületen szerzett 110 kredit értékű tanulmányok teljesítése az adott tanári szakképzettség megválasztásának a feltétele, melynek megfeleltethetőségét a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben, kreditátviteli bizottsága által ítél meg. Az 1. sz. melléklet 1. pontja tartalmazza továbbá a szakmai szakképzettségeket is, melyek szintén első szakképzettségek.
Felvehető második tanári szakképzettségként
- valamennyi, az adott tantárgy oktatására felkészítő, első közismereti tanári szakképzettség, és
- a kizárólag másodikként megszerezhető szakképzettségek, ezen belül
- az 50 kredit meghatározott szakterületi előtanulmányt igénylő, tantárgy oktatására felkészítő szakképzettségek.
- az adott tantárgy idegen nyelven történő oktatására felkészítő szakképzettség,
- a speciális közoktatási intézményi nevelési feladatokra felkészítő szakképzettség.
Az 1. sz. melléklet 2. pontja tartalmazza a kizárólag másodikként megszerezhető szakképzettségeket a fenti három csoportban..
A közismereti tanári (első) szakképzettségek második szakképzettségként való választásának előfeltétele a választáshoz megadott alapképzési szak (szakirány) ismereteiből szerzett 50 kredit értékű modul elvégzése. A kizárólag másodikként választható szakképzettségek 2. a) táblázatban szereplő csoportjában is 50 kredit előtanulmány szükséges, kivéve a táblázatban megadott 50 kredit alóli mentességhez megfelelő alapképzési szakokról vagy alapképzési szak szakirányairól történő belépés esetén.
A második szakképzettség választásának további speciális szabályai:
- az idegen nyelv műveltségi területhez tartozó, nyelvtanári szakképzettségek második szakképzettségként való megválasztásának további feltétele – a latintanár, az ógörögtanár, a japántanár és a kínaitanár szakképzettségek kivételével – az adott idegen nyelvből tett, felsőfokú (C1) komplex (korábban C típusú) általános, államilag elismert nyelvvizsga (amennyiben az adott nyelvből Magyarországon államilag elismert nyelvvizsga nem szerezhető, akkor a rendeleti szintnek megfelelő nyelvtudás szükséges, melyet a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási felvételi eljárás keretében ellenőriz);
- a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra) szakképzettség második szakképzettségként való megválasztásának feltétele a tantervben meghatározott legalább 50 kredit értékű ismeret mellett a romani nyelvből vagy a beás nyelvből tett, középfokú (B2) komplex (korábban C típusú) általános, államilag elismert nyelvvizsga is;
- az informatikatanár szakképzettség második vagy újabb szakképzettségként való megválasztásának feltételeként előírt legalább 50 kredit értékű számítástudományi alapismeret és informatikai ismeret tartalma: matematika és természettudományi alapismeretekből legalább 8 kredit, számítástudományi ismeretekből legalább 4 kredit, informatikai ismeretekből legalább 28 kredit;
- amennyiben egy alapképzési szak elvégzése több tanári szakképzettség bemeneti előfeltétele (földrajz alapképzés a földrajztanár és a környezettan-tanár első szakképzettségeket is megalapozza), akkor további 50 kredites szakképzettséget megalapozó alapképzési előtanulmány nem szükséges a második szakképzettség felvételéhez;
- a hittanár-nevelő tanári szakképzettség hitéleti képesítés, amely megszerezhető első vagy második tanári szakképzettségként is, illetve oklevél birtokában a képzés végezhető egy tanári szakképzettséget adó képzésként. A második tanári szakképzettségként való felvétel előfeltétele 50 kredit értékű szakterületi ismeret teljesítése filozófiai-teológiai ismeretkörökben, melynek elvégzését a hittanári képzést folytató felsőoktatási intézmény a tanulmányi dokumentumoknak a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján állapítja meg;
- a szakmai és a művészeti tanári szakképzettségek (l. – 1. b) táblázat) második vagy újabb szakképzettségként az adott szakmai vagy művészeti területen belül nem választhatók.
A 2. sz. melléklet 2.c) pontjában felsorolt második szakképzettségek 50 kredit előtanulmányok nélkül is választhatók.
- 1. A tanári mesterképzési szak
- 2. A belépés feltételei
- 3. A jelentkezés szabályai