3.2.1. A csecsemő- és kisgyermeknevelő-, tanító- és óvodapedagógus képzés

JELENTKEZÉS, KÉPZÉSI IDŐ

Alapképzésben a képzési időt és az oklevél megszerzésének követelményeit (pl. idegennyelv-ismeret) a szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára hirdetett tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokon – a korábbi tanulmányok beszámításával – csak a pedagógus oklevéllel rendelkezők esetében lehet rövidebb a képzési idő.

A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ELJÁRÁS

Az intézmények a csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokon az összpontszámot a Pontszámítási módszerek c. részben leírtak szerint határozzák meg azzal, hogy az alkalmassági vizsga követelményeit is teljesíteni kell. A jelentkezőket két középszintű érettségi vizsgatárgy szerint fogják rangsorolni (l. 1. sz. táblázat).

ALKALMASSÁGI VIZSGA

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája

Felvétel feltétele: egészségügyi alkalmasság és motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl.: a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. A kötetlen beszélgetés célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. Kizáró okként szerepelhet, ha a jelentkező beszédhibás, vagy beszéde nem alkalmas arra, hogy megfelelő beszédmintát nyújtson a kisgyermekeknek.

Az alkalmassági vizsgán a jelentkező alkalmas, vagy nem alkalmas minősítést kaphat.

Az egészségügyi alkalmasság igazolása:

1. a háziorvos által kitöltött és a jelentkező által aláírt egészségügyi alkalmassági lap, melyet a jelentkezőnek a motivációs beszélgetésre kell magával hoznia. (Az egészségügyi lapot az alkalmassági vizsgára szóló értesítéssel együtt postázzuk.)
2. érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni).

Külön kérelemre mentesül az alkalmassági vizsgálat alól az a jelentkező,

• a) aki igazoltan bölcsődei gondozói munkakörben dolgozik
• b) aki a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú alkalmassági vizsgát tett és ezt igazolja.

Figyelem! A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája minden intézményben azonos, és egymás vizsgáit elfogadják, tehát annak, aki több helyre is jelentkezik, ezt egyszer kell letennie. A tanító és óvodapedagógus alapképzési szakok alkalmassági vizsgája azonban más jellegű, azt ez az alkalmassági nem váltja ki.

A tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek – az óvónői szakközépiskolát végzett, óvodában dolgozó jelentkezők kivételével – ének-zenei, testi, egészségi és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon elfogadják a képzési terület más szakjain tett azonos alkalmassági vizsgát is. A részletes feltételekről az intézmények adnak tájékoztatást A felvétel intézményenkénti feltételei c. fejezetben. Ez alól azok a felsőfokú végzettségű jelentkezők mentesülnek, akiknek ilyen irányú alkalmasságát korábbi felvételi vizsgán vagy felsőfokú tanulmányuk során mérték. A felsőoktatási felvételi eljárás keretében tett „nem felelt meg" minősítésű alkalmassági vizsgát a legtöbb óvó- és tanítóképző intézmény figyelembe veszi, ezért ez a minősítés – ha A felvétel intézményenkénti feltételei c. fejezetben más utalás nincs – a 2014. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során nem javítható! „Nem felelt meg" minősítés esetén a csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra a jelentkező felvételi összpontszám 0, így az adott szakra nem vehető fel.

Előalkalmassági vizsga

Az intézmények a jelentkezési határidőt megelőzően ún. előalkalmassági vizsgát szervezhetnek. A vizsgák időpontját az egyes intézményekről szóló oldalak tartalmazzák. Az előalkalmassági vizsga célja: lehetőséget adni a jelentkezés benyújtása előtt az alkalmasság mérésére, megállapítására. Alkalmatlanság esetén a jelentkező a felsőoktatási felvételi eljárás keretében szervezett alkalmassági vizsgán azt megismételheti, javíthatja. Az előalkalmassági vizsga szolgáltatás jellegű, a vizsgát meghirdető bármely (pl. a lakóhelyhez legközelebb eső) felsőoktatási intézményben igénybe vehető. Az adott intézményről szóló fejezetben szereplő vizsgadíjat az intézménynek kell befizetni. Az eredményes előalkalmassági vizsgát, amennyiben az ének-zenei, beszéd-, testi, egészségi alkalmassági vizsgák követelményei a fejezetben leírtakkal azonosak, általában az intézmények kölcsönösen elfogadják, tehát azt elegendő egy helyen (egy alkalommal) letenni. Az általános gyakorlattól való eltérést honlapunk Egyetemek, főiskolák menüpontjában az intézményi oldalak A felvétel intézményenkénti feltételei c. fejezet tartalmazzáka.

Az alkalmassági vizsga követelményei

Az alkalmassági vizsga anyaga a legtöbb felsőoktatási intézményben a következő (az eltéréseket honlapunk Egyetemek, főiskolák menüpontjában az intézményi oldalak A felvétel intézményenkénti feltételei c. fejezet tartalmazzák):

Az ének-zenei alkalmassági vizsga

Célja: Annak megállapítása, hogy a jelentkező alkalmas-e az óvodapedagógusi vagy tanítói pályára, a pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására.

Feladat:

• a hallásvizsgálat keretében néhány magyar népdal vagy műzenei szemelvény előadása emlékezetből,
• szabad választás alapján (a dalokat más-más kezdőhangról is meg kell tudni szólaltatni), a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorok visszahangoztatása (negyed-, nyolcad-, pontozott ritmus és szinkópa kombinációiból) tapsolással, kopogással; néhány hangból álló egyszerű dallamok visszaéneklése dúdolással vagy szolmizálva,
• a kottaolvasási készség vizsgálata során néhány ütem lapról olvasása az egyszerű gyermekdalok szintjén az ötvonalas rendszerben.

Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a jelentkező rendelkezzék az ének-zenei tevékenység vezetéséhez, tanításához nélkülözhetetlen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel.

A beszédalkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkezőt beszédállapota alkalmassá teszi-e a pedagógusi pályára.

Feladat:

• 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása, illetve beszélgetés. A szöveget közismert gyermekirodalmi művekből jelölik ki. A jelentkezőnek a felolvasandó szöveg előzetes megismerésére időt adnak.

A szóbeli szövegalkotó képesség felmérése kötetlen beszélgetés keretében.

Az elbírálás szempontjai:

• Vannak-e a jelentkezőnek hangképzési zavarai (pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a magánhangzók igen zárt képzése, egyéb beszédhangképzési hibák).
• A jelentkező beszédritmusában észlelhetők-e súlyos zavarok (dadogás, értelemzavaró hadarás, leppegés, pattogás).
• A felolvasás mennyire értelmes, követhető, kifejező.
• A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok.

Kizáró okok:

• hangképzési rendellenességek,
• ritmuszavarok,
• a beszéd megértését akadályozó rendkívül zárt ejtés.

A testi alkalmassági vizsga

Célja: Annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, amelyek feltételei az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyag elsajátításának, illetve a tanítói, óvodapedagógusi pálya gyakorlásának.

Követelmények:

• közepes iramú, folyamatos futás (nők: 3 perc, férfiak: 5 perc),
• oktató által vezetett zenés gimnasztika folyamatos végzése, a főbb alapformák végeztetésével (szökdelések, karkörzések, törzshajlítások, felülések, törzsemelések és rugózások),
• egyensúlyozó járás fordulatokkal, két zsámolyra helyezett felfordított padon,
• néhány lépés nekifutásból – keresztbe állított és felfordított – pad átugrása egy lábról, érkezés páros lábra, guggolásba,
• célba dobás függőleges célra (kosárlabda palánk) egykezes dobással, kislabdával, 8 m-ről,
• labdaadogatások helyben futás közben párokban, ügyes és ügyetlen kézzel, felfújt labdával,
• labdavezetés ügyes és ügyetlen kézzel,
• felfüggés hajlított karral (nők: 5 mp, férfiak: 8 mp),
• mellső fekvőtámaszból ereszkedés legalább derékszögig hajlított karú fekvőtámaszba, tolódás mellső fekvőtámaszba (nők: 3-szor, férfiak: 6-szor).

Kizáró okok: A kondicionális állapotra és a mozgáskoordinációra utaló olyan gyenge teljesítmény, amely intenzív gyakorlással nem javítható, valamint a középiskolai tanulmányok utolsó két évében a testnevelés alóli teljes felmentés.

Az egészségi alkalmassági vizsgálat

Minden jelentkezőnek a háziorvosa által kiállított nyilatkozat másolatát kell csatolni arról, hogy krónikus, illetve fertőző betegségben nem szenved. A további benyújtandó alkalmassági dokumentumok (pl. egészségügyi alkalmassági lap, foglalkoztatás-egészségügyi kiskönyv) tekintetében, mindenképpen érdeklődjenek a jelentkezési helyként megjelölt felsőoktatási intézménynél! A jelentkezőnek önmaga által tett nyilatkozatot is mellékelnie kell arról, hogy eltitkolt betegsége nincs.

Egészségügyi szempontból – a súlyosság mérlegelése alapján – kizáró ok lehet:

• a felső végtagok funkcionális rendellenességei, a statikai rendszer súlyosabb elváltozásai nyugodt állapotban is, melyek miatt a gyakorlati képzés következtében egészségi állapotromlás várható,
• mindennemű szívbillentyű hiba,
• a szív, a vérkeringés és légzőrendszer olyan egyéb rendellenességei, melyek a fizikai terheléssel is járó csecsemő- és kisgyermeknevelő-, óvodapedagógus- és tanítóképzésben a hallgatót gátolják,
• a beszédzónában 30 decibelnél gyengébb hallás,
• a látóélesség mértéke olyan fokú, hogy zavarja a kommunikációban,
• ISHIHARA színlátási teszttel kimutatható színtévesztés,
• a térlátás korlátozottsága.

Kizáró okok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos mentális, pszichés zavarok.

MŰVELTSÉGI TERÜLET VÁLASZTÁSA

A tanító alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei szerint a tanítói képesítés az iskola 1–4. osztályában valamennyi, az 1–6. osztályában legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak ellátására, illetve a közoktatási törvény szerinti nem szakrendszerű nevelés-oktatás feladataira készít fel. A kiválasztott műveltségi területre való felvételről – az eredményes felvételi vizsgát követően a tanév kezdetekor – belső szelekcióval döntenek.

Műveltségi területek a tanító alapképzési szakra felvettek számára

A meghirdetett műveltségi területi képzés csak elegendő számú jelentkező esetén indul. Az intézmények az egyes műveltségi területi képzésben való részvételt a tanév elején bizonyos feltételekhez köthetik.

Az egyes felsőoktatási intézményekben választható műveltségi területek megtalálhatók az intézményi részeknél az Egyetemek, főiskolák menüponton belül A felvétel intézményi feltételei c. fejezetben.