felvi.hu


2.6.3. A többletpontokat igazoló dokumentumok

2013.01.30

A felsőoktatási felvételi kormányrendeletben, illetve – mesterképzések esetén – a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat csak abban az esetben kapja meg a jelentkező, ha megfelel a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek, illetve a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás dokumentumpótlás végső határidejéig 2013. július 10-ig megfelelő dokumentummásolattal igazolja a jogosultságot. Alább olvashatók azok a dokumentumtípusok, illetve a benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, amelyek a különböző jogcímek megfelelő igazolásához szükségesek.

Figyelem! A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező, de hiánya vagy nem megfelelő dokumentummásolat benyújtása azt eredményezheti, hogy a jelentkező nem kapja meg az ezen jogcímen járó többletpontokat.

A jelentkezéskor már rendelkezésre álló dokumentumokat a jelentkező köteles benyújtani, a jelentkezési határidő lejártát követően az Oktatási Hivatal nem köteles elfogadni a korábban már a jelentkező rendelkezésére álló dokumentumokat!

Figyelem! A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű érettségi vizsgák szintjét az Oktatási Hivatal általában középszintű érettségi vizsgának fogadhatja el!

NYELVTUDÁST IGAZOLÓ DOKUMENTUM

A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal (pl. külföldi nyelvvizsga magyarországi honosítása után kapott honosító határozat, külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség, felsőfokú végzettség, nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi stb.) lehet igazolni. A dokumentumok elbírálása az alábbi szempontok alapján történik:

Hazai nyelvvizsgák

A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsgák automatikusan komplexnek (korábban C típusúnak) tekinthetők. Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli (korábban A típusú), illetve írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga-bizonyítványt nyújt be – azaz például angol nyelvű B2 (korábban középfokú) írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga-bizonyítványt és angol nyelvű C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) nyelvvizsga-bizonyítványt –, akkor az alacsonyabb szinten – vagyis B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgaként – vehető figyelembe. Egynyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány kétnyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvánnyal azonos nyelvből és azonos szinten egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek minősül. A különböző szinten tett egy- és kétnyelvű részvizsgák egyesítésére az előző bekezdésben foglaltak vonatkoznak.

A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsgák komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos szaknyelvi tartalmú részvizsgák egyesíthetőek. Az egyesíthetőségről az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK, www.nyak.hu) által kiállított külön igazolást fogadnak el az eljárás során.

Elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok esetén a NYAK a nyelvvizsga megszerzésének tényét bizonyító Hatósági Igazolványt ad ki a jelentkező kérésére, amiben minden olyan adat fel van tüntetve, amely az eredeti bizonyítványban is szerepelt.

Figyelem! A 2013. május 11. után befejezett nyelvvizsga-eljárások (ahol valamely részvizsga május 11. utánra esik) – miután a nyelvvizsga-bizonyítványok kiadása 60 nap – már nem fogadhatóak el a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Kizárólag a kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány után kapható többletpont, az akkreditált nyelvvizsgáztatási hely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként, továbbá az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ sem állít ki nyelvvizsga-bizonyítványt helyettesítő igazolást!

A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó NYAK által kiadott igazolások, határozatok és tájékoztatások is nyelvvizsgával egyenértékűek, ezért a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező.
A különböző nyelvvizsgaközpontok által kiadott igazolások a felvételi eljárás során nem igazolják a nyelvvizsga meglétét. A NYAK igazolást állít ki a 3/1980. (X. 25.) MM rendelet mellékletében felsorolt állami nyelvvizsgával, illetőleg a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű – 1950. december 31. napja után és 1999. december 31. előtt kiadott – sikeres vizsgát igazoló okiratokról.

A 3/1980. (X.25.) MM rendelet mellékletében szereplő szigorlat, záróvizsga, tolmácsképesítés stb. a NYAK igazolásával együtt jogosíthat többletpontra. Az igazolás beküldése esetén a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. Ha nem rendelkezik a NYAK igazolásával, akkor kötelező beküldeni a leckekönyv személyes adatokat és a képzés adatait (képzés megnevezése, tagozat/munkarend stb.) tartalmazó oldalainak másolatát.

A felvételt követően a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor minden esetben az eredeti dokumentumokat kell bemutatni.

Külföldi nyelvvizsgák

A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy – 2000 előtt – az Állami nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről Határozat készült.

Nyelvvizsga hazai érettségi bizonyítvány alapján

A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján [100/1997. VI. 13.) Korm. rendelet 54. §-a] nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak.

Az idegen nyelvből, illetve kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből tett, az érettségi vizsgabizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga – a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett – B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgának minősül.

Nyelvvizsga hazai oklevél alapján

A magyarországi élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész idegen nyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész idegen nyelv szakirányt jelölő oklevél, a szakirányban tanult nyelv szempontjából, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, általános, kétnyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. A Magyarországon felsőoktatási intézményben nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon megkezdett és ott befejezett tanulmányokat igazoló bizonyítvány, oklevél, az oktatási intézmény oktatási nyelve szempontjából államilag elismert, általános, kétnyelvű komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

Ha a jelentkezőt hazai oklevele alapján illeti meg nyelvvizsga, jelentkezéséhez az oklevél másolatát kell mellékelnie.

Nyelvvizsga nem magyar állampolgár hazai érettségi bizonyítványa, oklevele alapján

Nem magyar állampolgárok esetében, magyar közoktatási, illetve felsőoktatási intézményben, magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, államilag elismert magyar, mint idegen nyelv egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
Ha a nem magyar állampolgár jelentkezőt hazai érettségi bizonyítványa vagy oklevele alapján illeti meg nyelvvizsga, jelentkezéséhez annak másolatát mellékelni kell.

Nyelvvizsga külföldi érettségi és oklevél alapján

Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből. Amennyiben a jelentkező igazolást hoz a középiskolától, miszerint legalább egy közismereti tárgyat legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.

Az idegen – azaz a magyartól eltérő – nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. Többletpont tehát akkor adható, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta. Pusztán egy adott „idegen nyelvi" vagy az államnyelvből tett „nyelv és irodalom" érettségi vizsga alapján többletpont nem adható.

Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett – felsőfokú végzettséget tanúsító – oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. Többletpont tehát itt is akkor adható, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta.

Ha a jelentkezőt külföldi érettségi bizonyítványa vagy felsőfokú oklevele alapján illeti meg nyelvvizsga-többletpont, jelentkezéséhez elegendő ezen bizonyítványát vagy oklevelét másolatban mellékelnie.

Nyelvvizsga külföldi szakképesítés alapján

A külföldi szakképesítés csak akkor felel meg hazai államilag elismert szaknyelvi, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának, ha azt Magyarországon megszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismerték el.

Ha a jelentkezőt külföldi szakképesítése alapján illeti meg nyelvvizsga-többletpont, jelentkezéséhez a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (OH MEIK) határozatát vagy szakhatóság által kiállított elismerő okiratot vagy a záradékolt bizonyítványt kell másolatban mellékelnie.

TANULMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI VERSENYEREDMÉNY IGAZOLÁSA

Fontos kiemelni, hogy az alábbi versenyeken elért eredmények nem évülnek el, ennélfogva azok, akik az idei versenykiírásnak megfelelő helyezést értek el korábban, jogosultak többletpontra. Tanulmányi és művészeti versenyeredményért kizárólag az 1. sz. táblázatban meghatározott képzési területek alapképzésein, osztatlan mesterképzésein jár többletpont.

Tárgyanként legfeljebb egy, (OKTV, SZÉTV, TUDOK) versenyen elért eredmény alapján többletpont jár, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amely az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepel.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Kutató Diákok Országos Szövetsége által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.

Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Magyar Innovációs Szövetség által kiállított igazolás másolatával kell igazolni.

A művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, aa Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár, a versenyeredményt az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni. Alapfokú művészeti verseny eredménye nem fogadható el. A 2013. évi felsőoktatási felvételi eljárásokban művészeti versenyeredményért többletpont az agrár, bölcsészettudomány, informatika, jogi, közigazgatási, rendészti és katonai, gazdaságtudományok, műszaki, művészetközvetítés, orvos- és egészségtudomány képzési terület egészségtudományi képzési ága, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon és osztatlan mesterképzéseken jár (l. 1. sz. táblázat).

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult. A versenyen elért helyezést és a szakmai vizsga alól való felmentést a verseny szervezője (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara stb.) által kiadott igazolással kell igazolni.

SZAKKÉPESÍTÉST IGAZOLÓ DOKUMENTUM

Felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítést igazolnak a következő képesítő bizonyítványok, oklevelek:

  1. a 8 számjegyű OKJ-szakképesítések közül az 54, 55-ös számmal kezdődőek,
  2. a 15 számjegyű OKJ-szakképesítések közül az alábbiak:
    54, 55-ös számmal kezdődnek, ÉS a 12–13. szám: 00,
    54, 55-ös számmal kezdődnek, ÉS a 12–13. szám: 54 vagy 55,
    nem 54, 55-ös számmal kezdődnek, DE a 12–13. szám: 54 vagy 55.

SPORTEREDMÉNY IGAZOLÁSA

A sporteredmények igazolására – a verseny szintjétől függően – kizárólag az alábbi sportszövetségek, bizottságok által kiállított igazolások másolatai fogadhatók el. Sporteredmények igazolására oklevelek nem fogadhatók el.

A nemzetközi versenyeken elért eredményekről igazolást a megfelelő országos sportági szakszövetség, a Magyar Sakkszövetség, Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU), a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Olimpia Bizottság, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége állíthat ki.

Diákolimpián elért eredményt a Magyar Diáksport Szövetség igazolhat.

Országos bajnokságokon elért eredményeket a Magyar Sakkszövetség, a Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége, a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, valamint – az általuk szervezett versenyek tekintetében – a következő országos sportági szakszövetségek igazolhatják:

Sportág

Igazolást kiállító szövetség

Asztalitenisz

 

Magyar Asztalitenisz Szövetség

Atlétika

 

Magyar Atlétikai Szövetség

Baseball és softball (2008-ig)

 

Magyar Baseball és Softball Szövetség

Biatlon (sílövészet)

 

Magyar Sí Szövetség

Birkózás

 

Magyar Birkózó Szövetség

Bob és szkeleton

 

Magyar Olimpiai Bizottság

Curling

 

Magyar Curling Szövetség

Evezés

 

Magyar Evezős Szövetség

Golf

 

Magyar Golf Szövetség

Gyeplabda

 

Magyar Gyeplabda Szakszövetség

Íjászat

 

Magyar Íjász Szövetség

Jégkorong

 

Magyar Jégkorong Szövetség

Judo (cselgáncs)

 

Magyar Judo Szövetség

Kajak-kenu

a) Gyorsasági (síkvizi)

b) Szlalom

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Kerékpár

a) Pálya

b) Országúti

c) BMX

d) Mountain bike

Magyar Kerékpársportok Szövetsége

Kézilabda

 

Magyar Kézilabda Szövetség

Korcsolya

a) Gyorskorcsolya

b) Rövidpályás gyorskorcsolya

c) Műkorcsolya, jégtánc

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

Kosárlabda

 

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége

Labdarúgás

 

Magyar Labdarúgó Szövetség

Lovaglás

a) Díjugratás

b) Díjlovaglás

c) Lovastusa (military)

Magyar Lovas Szövetség

Ökölvívás

 

Magyar Ökölvívó Szövetség

Öttusa

 

Magyar Öttusa Szövetség

Rögbi (7 fős csapatokkal)

 

Magyar Rögbi Szövetség

Röplabda

a) Beltéri röplabda

b) Strandröplabda

Magyar Röplabda Szövetség

a) Alpesi sí

b) Északi összetett

c) Sífutás

d) Síugrás

e) Szabadsíelés (síakrobatika)

Magyar Sí Szövetség

Snowboard

 

Magyar Snowboard Szövetség

Sportlövészet

 

Magyar Sportlövők Szövetsége

Súlyemelés

 

Magyar Súlyemelő Szövetség

Szánkó

 

Magyar Olimpiai Bizottság

Taekwondo (WTF)

 

Magyar Taekwondo Szövetség (WTF)

Tenisz

 

Magyar Tenisz Szövetség

Tollaslabda

 

Magyar Tollaslabda Szövetség

Torna

a) Gumiasztal (trampolin)

b) Ritmikus gimnasztika

c) szertorna

Magyar Torna Szövetség

Triatlon

 

Magyar Triatlon Szövetség

Úszás

 

Magyar Úszó Szövetség

 

a) Műugrás

Magyar Műugró Szövetség

 

b) Szinkronúszás

Magyar Szinkronúszó Szövetség

Vitorlázás

 

Magyar Vitorlás Szövetség

 

a) Szörf

Magyar Szörf Szövetség

Vívás

 

Magyar Vívó Szövetség

Vízilabda

 

Magyar Vízilabda Szövetség


Az alpontokra bontott sportágak esetén csak a megjelölt szakágakban elért eredmények vehetők figyelembe. Ezen sportágak esetében az igazolásnak a szakág megnevezését is tartalmaznia kell.

A FIDE által szervezett Sakkolimpián elért eredmény igazolása

Sportágak: Klasszikus sakk, villám sakk, rapid sakk.
Az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságokon és az országos bajnokságokon elért eredmények igazolását a Magyar Sakkszövetség állíthatja ki.

Paralimpián elért eredmény igazolása

Sportágak: Asztalitenisz, úszás, atlétika, kerekesszékes rugby, erőemelés, kerekesszékes tenisz, boccia, kerékpár, kerekesszékes vívás, csörgőlabda, judo, lövészet, kerekesszékes kosárlabda, íjászat, ülőröplabda, labdarúgás, lovaglás, vitorlázás, alpesi sí, evezés.

A paralimpián, a világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények igazolását a Magyar Paralimpiai Bizottság állíthatja ki. Az országos bajnokságokon elért eredményeket a Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége igazolhatja.

Siketlimpián elért eredmény igazolása

Sportágak: atlétika, tollaslabda, kosárlabda, strand röplabda, bowling, országúti kerékpár, labdarúgás, kézilabda, judo, karate, tájékozódási futás, lövészet, úszás, asztalitenisz, taekwondo, tenisz, röplabda, vízilabda, birkózás, alpesi sí/sífutás, snowboard, curling, jégkorong. Az eredmények igazolását a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége állíthatja ki.

HÁTRÁNYOS HELYZET IGAZOLÁSA

A védelembe vétel elrendelése – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján – a lakóhely szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozott 2012. december 31-ig, így ennek igazolására kizárólag a jegyző határozata vagy a jegyző által erre vonatkozóan kiállított igazolás fogadható el.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megítélése a települési önkormányzat hatáskörébe tartozott. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást – 2006. január 1-jétől – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság váltotta fel. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot – kérelemre – a települési önkormányzat jegyzője állapította meg.

Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza:

FIGYELEM! A középfokú tanulmányok a 9. évfolyam tanévének kezdőnapjától az utolsó középiskolai évfolyam (az érettségi vizsgára bocsátás) tanévének utolsó napjáig, de legkésőbb az érettségi bizonyítvány megszerzésének napjáig (amennyiben a tanuló nem szerzi meg a végzés tanévében az érettségi bizonyítványt, úgy az utolsó középiskolai tanév utolsó napjáig) tartanak, így amennyiben az érettségi bizonyítvány megszerzését követően szakközépiskolában tanulói jogviszony keretében a jelentkező szakképzésben vett részt és erre az időszakra rendelkezik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító jegyzői határozattal, úgy nem lesz jogosult felvételi eljárási díjkedvezményre és többletpontra!

A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az átmeneti nevelésről szóló vagy ideiglenes hatállyal intézetbe helyezésről szóló igazolására az illetékes gyámhatóság határozata, illetve az erre vonatkozóan a gyámhatóság által kiállított igazolás fogadható el.

A hátrányos helyzetről kiállított igazolások a jelentkező középfokú tanulmányai alatti időszakot kell, hogy magukba foglalják és a jelentkező számára csak akkor jelentenek a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot, ha a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor a jelentkező nem tölti be a 25. életévét!

TARTÓS NEVELÉSBE VÉTEL, ÁRVASÁG IGAZOLÁSA

Tartós nevelésbe vétel esetén a gyámhatóság által kiállított igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza:


Az árvaság igazolására halotti anyakönyvi kivonat másolata elfogadható olyan dokumentum fogadható el, amely alapján beazonosítható, hogy a jelentkező árva (25. évnél fiatalabb jelentkező, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe, árvaellátás folyósításban részesül(t)).
[Módosítás dátuma: 2013.01.30.]

FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSA

Középfokú tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolása

Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült az alábbi szakértői vélemény kiállítására jogosult bizottságok által kiállított szakvélemény fogadható el:

A fogyatékosság típusa

Szakértői vélemény kiállítására jogosult bizottság

Érzékszervi: hallássérült

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Érzékszervi: látássérült

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Testi: mozgássérült

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Beszédfogyatékos

Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Autista

A fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok

Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport

Vadaskert Kórház és Szakambulancia

Budapesti Korai Fejlesztő Központ

Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élő

A fővárosi és megyei Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok


A középfokú tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolható azzal is, ha a jelentkező rendelkezik a középiskola határozatával, hogy az érettségi vizsga során kedvezményekben részesülhet/részesült.

A középfokú tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság igazolása: amennyiben a fogyatékosságot később (nem a közoktatási tanulmányok alatt) állapították meg, a fogyatékosság megállapítására és igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (vagy annak elődje) jogosult. Amennyiben a jelentkező nem rendelkezik a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (vagy annak elődje) által kiállított igazolással, elfogadható szakfőorvos vagy igazságügyi szakértő által kiállított, fogyatékosságot igazoló szakvélemény is. A beszédfogyatékosság, hallássérültség, látássérültség, mozgássérültség utólagosan akkor tekinthető fogyatékosságnak, ha valamilyen rendkívüli baleset vagy betegség következtében történt.
[Módosítás dátuma: 2013.01.30.]

Az igazolásoknak, határozatoknak minden esetben tartalmazniuk kell a fogyatékosság megnevezését (BNO kóddal együtt). Ennek hiányában az igazolások, határozatok nem fogadhatók el. (A BNO kódrendszer a betegségek nemzetközi osztályozására szolgál az egészségügyben. A fogyatékossághoz tartozó BNO kódok a http://www.gyogyinfok.hu/forum/BNO/index.asp internetes oldalon kereshetők meg. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)

Tartós betegségért (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia) nem adható többletpont.

Amennyiben fogyatékossággal élő nem magyar állampolgár jelentkezik magyarországi felsőoktatási intézménybe, a fent ismertetett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a fogyatékosságot igazoló, Magyarországon kiállított igazolást, szakvéleményt kell beszereznie.

GYERMEKGONDOZÁS IGAZOLÁSA

Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott, gyermekgondozási segély (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) esetén a támogatást folyósító szerv (munkáltató, Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségei, Magyar Államkincstár kirendeltségei) által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni.

A munkáltatói igazolás akkor fogadható el, ha az tartalmazza:

 

A hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, illetve gyermekgondozásért járó többletpontok kizárólag a felsorolt esetek igazolásával adhatók! Nem jár többletpont azokban az esetekben sem, ha az igazolás nem a jelentkező jogosultságát (hanem pl. családtagjáét) támasztja alá.