felvi.hu


Gyakori kérdések a jelentkezés kapcsán

2020.02.07

Célegyenesbe fordult a felsőoktatási jelentkezési időszak, közeledik a február 15-i jelentkezési határidő. Összegyűjtöttünk és megválaszolunk néhány olyan kérdést, amit gyakran feltesznek az Ügyfélszolgálat munkatársainak: emelt szintű érettségiről, (diploma alapján történő) pontszámításról, hátrányos helyzetről és annak igazolásáról, idegen nyelvi érettségi hiányáról, vagy épp a tavasszal letett nyelvvizsgák beszámíthatóságáról.


Valóban szükséges emelt szintű érettségi, ahhoz hogy bekerüljek egy képzésre?


Röviden a válasz: igen. 2020-tól alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén alapvető és általános felvételi követelmény, hogy a jelentkező rendelkezzen legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel.

Ez alól kivételek a felsőoktatási szakképzések (az F jelzésű 4 féléves képzések a meghirdetésekben), továbbá azok az alapképzések, osztatlan képzések, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó képzések, az edző alapképzési szak, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van.

A szakok a felvételi követelmény szempontjából két csoportra oszlanak:


Ennek alapján az intézményi meghirdetéseknél (az Egyetemek, főiskolák menüpontban) az érettségi vizsgakövetelmények oszlopban ügyeljen arra, hogy ha ott nem lát emelt szintű érettségire utaló bejegyzést, akkor az csak arra vonatkozik, hogy azon a képzésen bármely tárgyból tehető emelt szintű érettségi vizsga (általános felvételi követelmény), és nem arra, hogy ott nincs ilyen követelmény (kivéve a fentebb részletezett kivételeket)!

Bővebben az emelt szintű követelményről a Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2020. szeptemberben induló képzések c. kiadvány (Tájékoztató) Felvételi követelmény: emelt szintű érettségi vizsga c. fejezetében olvashat.

Nincs emelt szintű érettségim, akkor nem is jelentkezhetek?


Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi vizsga. Ha valaki nem rendelkezik ilyennel, akkor:


Figyelem!
Amennyiben külföldi érettségivel rendelkezik (vagy fog rendelkezni), akkor ezzel kapcsolatban a Tájékoztató külön számukra készült fejezetét olvassa el, különös tekintettel a témában a tantárgyak emelt szintű beszámításának lehetőségeiről szóló részre.

Nem kell emelt szintű érettségi a felsőoktatási szakképzések, illetve azon alapképzések, osztatlan képzések esetében, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján számítják (művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, edző alapképzési szak).

Hogyan jelöljem, hogy diplomám alapján kérem a pontszámítást?


Alapképzésben, osztatlan mesterképzésen, felsőoktatási szakképzésen a felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 400 pontos értékelésével is meg lehet állapítani, hozzáadva a többletpontokat. Erről bővebben az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a felsőoktatási intézmények meghirdetéseinél lehet olvasni, hiszen ennek lehetősége és feltételei intézményenként változó.

A fenti pontszámítási módszerhez - amennyiben adott intézmény biztosítja ennek lehetőségét, illetve az esetleg támasztott további feltételeknek is megfelel végzettségünk - meg kell adni az E-felvételiben a Felsőoktatási tanulmányi űrlapon a végzettségre vonatkozó adatokat, továbbá a jelentkezéshez csatolni kell a felsőfokú végzettségét igazoló oklevelének másolatát. Ha az oklevelét idén szerzi meg a felvételiző, akkor legkésőbb 2020. július 9-ig lehet azt pótolni. Egyéb módon nem kell jelezni, hogy a pontszámítást ilyen módon szeretnénk, az a benyújtott dokumentum alapján fog megtörténni. (Amennyiben a jelentkező igazolja középiskolai és érettségi eredményeit is és azokból szintén meghatározható a felvételi összpontszáma, akkor is érvényesül a kedvezőbb elbírálás elve: azon pontszámítási módszer szerint számolják majd pontjait, amelyik magasabb pontszámot eredményez.)

Ügyeljünk arra, hogy mivel a pontszámítás az oklevél minősítése alapján történik, ezért amennyiben az oklevélen nem szerepel ez az információ, akkor szükséges a minősítést igazoló dokumentum (másolatának) benyújtása is. Figyelni kell arra is, hogy a felsőoktatási intézmény egy vagy két tizedesjegy pontossággal írja-e elő az igazolást, ebben az esetben ugyanis erről külön igazolás szükséges.

Fontos információ, hogy felsőoktatási szakképzés során szerzett oklevélből ezen a módon nem számítható felvételi összpontszám, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező oklevélnek!

Február 15-e után nyelvvizsgázom, beleszámít az majd az eredménybe?


Általánosságban elmondható, hogy a jelentkezés benyújtásakor a jelentkezőnek csak azokat az eredményeket szükséges feltüntetnie, amelyekhez tartozóan már rendelkezik igazoló dokumentummal. A később megszerzendő eredményekre vonatkozóan információt nem kell rögzítenie, hiszen nem ismert, hogy valóban sikeres lesz-e pl. egy, a jelentkezési határidő utánra tervezett nyelvvizsga.

A 2003. január 1. után Magyarországon szerzett államilag elismert nyelvvizsgák, továbbá a külföldi, de már honosított nyelvvizsgák esetében az eredményt igazoló dokumentumot már nem szükséges benyújtani a felsőoktatási felvételi eljárás során, hanem elegendő ennek adatait rögzíteni. (L. a Tájékoztató Nyelvtudás igazolása c. fejezetét.)

Természetesen a jelentkezési határidőt követően megszerzett nyelvvizsga adatai a felvételi eljárás során majd az ügyintézési időszakban pótolható, legkésőbb 2020. július 9-ig. Ezek az eredmények a pontszámítás során ugyanúgy figyelembe vehetők.

Fontos azonban tudni, hogy nyelvvizsga-bizonyítványok kiállításának ideje 60 nap, tehát ahhoz, hogy a fenti határidőig a bizonyítványt megkapjuk, azaz rögzíteni tudjuk a nyelvvizsga adatait az E-felvételiben, legkésőbb 2020. május elején le kell tenni a nyelvvizsgát.

Régen érettségiztem / régi típusú érettségim van, hogyan számolják a pontjaimat?


Alapvetően a 2005 előtti – azaz nem a kétszintű érettségi vizsgarendszer szerinti – középiskolai és érettségi eredmények nem évülnek el, időkorlát nélkül használhatók. Az érettségi vizsgaeredmények automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az abban foglalt érdemjegyek az alábbi százalékos értékeknek felelnek meg: jeles (5): 100%, jó (4): 79%, közepes (3): 59%, elégséges (2): 39%.

Fentieken túlmenően az általános pontszámítási szabályok érvényesek, amelyek a Felsőoktatási felvételi tájékoztató Pontszámítás című fejezetében olvashatók. Tehát a régi típusú érettségivel rendelkezőknek is ugyanúgy meg kell felelniük pl. az adott szakon támasztott érettségi követelményeknek az előírt szinten, mint a kétszintű érettségivel rendelkezőknek (kivéve, amennyiben felsőfokú oklevéllel rendelkezik, l. a Hogyan jelöljem, hogy diplomám alapján kérem a pontszámítást? c. részben).

Új érettségi vizsgára akkor kell vagy lehet jelentkezni, ha:


Amennyiben érettségi vizsgát szükséges tenni, akkor arra a felsőoktatási felvételi eljárástól elkülönülten kell jelentkezni. Az erre szolgáló jelentkezési lap és a szükséges tudnivalók a www.oktatas.hu honlapon találhatók.

Az emelt szintű kötelezettség – amennyiben a jelentkező a 2005 előtt szerzett érettségi bizonyítványában rendelkezik adott tárgyból érettségi eredménnyel – teljesíthető ún. felsőoktatási felvételi szakmai vizsga keretében is. Erről részletes információ a Tájékoztató Pontszámítás felsőoktatási felvételi szakmai vizsga alapján c. fejezetében lehet olvasni. Ilyen vizsgára jelentkezni az E-felvételiben az Érettségi eredmények menüpontban lehet (csak akkor van rá lehetőség, ha a jelentkező az előzetesen rögzített adatok alapján jogosult a vizsgára).

Nem tudom beírni az E-felvételiben az érettségi eredményeimet. Mit tudok tenni?


Ez nem hiba, hanem abból fakad, hogy a 2006. január 1. után szerzett érettségi eredményeket elektronikusan és automatikusan a központi érettségi nyilvántartásból vesszük majd át.

Vagyis a jelentkezőnek ezzel kapcsolatban nincsen teendője: nem kell a bizonyítványban szereplő eredményeket rögzítenie, illetve nem kell igazoló dokumentumot (bizonyítványt, tanúsítványt) sem feltölteni.

Mikor minősülök hátrányos helyzetűnek?


A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 108. § 10. pontja alapján hátrányos helyzetű az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet több körülmény együttes fennállása alapján kerül megállapításra. Önmagában tehát az, hogy valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, árva vagy félárva, emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy a szülő munkanélküli… stb még nem jelenti azt, hogy hátrányos (halmozottan hátrányos) helyzetű, ezért még többletpont nem adható.

A felsőoktatási felvételi eljárás során csak a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság olyan igazolása, illetve határozata fogadható el, amelyben egyértelműen megállapításra kerül a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete (tehát ha a határozat csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, akkor az nem fogadható el hátrányos helyzet igazolásaként).

További fontos feltétel, hogy hátrányos helyzetnek a Tájékoztató megjelenése (2019. december 19.) és 2020. július 9. közötti valamely időtartamban kell fennállnia.

A megfelelő igazoló dokumentumra vonatkozó további információk a Felsőoktatási felvételi tájékoztató Hátrányos helyzet igazolása c. fejezetében olvashatók.

Mit jelent a természettudományos tárgy a középiskolai eredményeknél? Választhatok más tárgyat?


A tanulmányi pontok középiskolai eredmények részénél a választható tárgynak kötelezően egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgynak vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgynak kell lennie. Természettudományos tantárgyak jogszabály alapján csak a következők lehetnek: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Tehát a fentieken kívül csak abban az esetben kérvényezhető egyéb tantárgy (de akkor is csak természettudományos jellegű tantárgy) beszámítása, ha a jelentkező bizonyíthatóan a fenti tárgyak egyikét sem tanulta középiskolai tanulmányai alatt! Tehát amennyiben valaki tanulta a középiskolai évfolyamok alatt (9-12, vagy 9-13.) bármikor ezeket a tantárgyakat, vagy ezen tantárgyak egy részét, akkor mindenképpen ezek közül lehet csak választani.

A tantárgyak hiánya esetén a jelentkezőnek az a teendője, hogy hogy megkérje (volt) középiskoláját, kérvényezze az Oktatási Hivatalnál annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei közül melyek azok, amelyek természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek.

A tanulmányi pontok választott természettudományos tárgyának nincs köze az érettségi vizsga választott tárgyához, vagy ahhoz, hogy a képzésen, ahová jelentkezik, milyen érettségi vizsgakövetelmények vannak! Ez csak a tanulmányi pontok középiskolai eredmények részéhez tartozó szabály!

A különböző választási lehetőségekről, kombinációkról az alábbi cikkünkben talál további hasznos tudnivalókat: Természettudományos tárgyak a tanulmányi pontokban

Nem tanultam idegen nyelvet/nem érettségiztem idegen nyelvből. Jelentkezhetek én a felsőoktatásba?


Általában régen érettségizettek esetében merül fel a kérdés, amikor még idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát tenni. Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok, kivétel természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkezik a felvételiző, ahol adott idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható módon szerepel a követelmények között és a jelentkező más választható tárgyból (tárgyakból) rendelkezik a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor érettségi pontok alapvetően számíthatók.

Ha van emelt szintű kötelezettség valamely tárgyból (2020-tól minden alapképzésen, osztatlan mesterképzésen van ilyen kötelezettség – l. kapcsolódó cikkeinket), vagy az idegen nyelv kötelező, akkor a szükséges tárgyból vagy tárgyakból viszont érettségi vizsgát szükséges tenni a május-júniusi vizsgaidőszakban. (Jelentkezni a felvételi jelentkezéstől elkülönülten kell, a www.oktatas.hu honlapon megtalálhatók az információk és az érettségi vizsgára való jelentkezési lap.)

Az idegen nyelv hiánya felmerülhet még a tanulmányi pontok számításakor is, ha a jelentkező idegen nyelvből nemcsak nem érettségizett, hanem abból nem rendelkezik két év végi eredménnyel sem az év végi bizonyítványaiban.

A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei (korábban 1-4. osztály).

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege szükséges a tanulmányi pontok számításához:


Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékosság miatt mentesítették – tanulmányi pont nem számítható. Tehát ha a középiskolai tanulmányok alatt sem tanult valaki idegen nyelvet, akkor tanulmányi pont sajnos nem számítható, azonban még sem okozza azt, hogy ne tudna a jelentkező felvételt nyerni, hiszen ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján kerül megállapításra a felvételi összpontszám.

További részletek a pontszámítási szabályokkal kapcsolatban: a Tájékoztató Pontszámítás c. fejezetében.