Új irányok a természettudományos oktatásban: bemutatkozik a Z-szak
2025.01.20A 21. század kihívásai nem csupán technológiai újításokat követelnek, hanem egy olyan új és komplex szemléletmódot is, amely képes összekapcsolni a tudományos gondolkodást a fenntarthatóság gyakorlati kérdéseivel. Az ELTE Természettudományi Karán indított Z-szak nemcsak az ismeretek átadására koncentrál, hanem arra is, hogy a természetet egységként szemlélő szakembereket képezzen, akik a jövő generációiban is felébreszthetik a tudomány iránti lelkesedést.
Dr. Weiszburg Tamás, az ELTE TTK oktatója és a szak egyik alapítója segítségével betekintést nyerhetünk ebbe az egyedülálló képzésbe, amely az elsők közt igyekszik formálni a jövő oktatási rendszerét.
Hogyan született meg a Z-szak ötlete?
A Z-szak, vagyis hivatalos nevén természettudomány-környezettan osztatlan tanárszak nem csak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló. Az emberiséget mintegy négy évtizede egyre erőteljesebben feszíti a kérdés, hogy sikerül-e megbirkózni a fenntarthatósági krízissel, vagy dédunokáink korára már összeroppan a mai civilizáció.
Azt a legtöbben elfogadják, hogy a siker esélyét a természettudományokra alapozó innováció adhatja meg. Olyan megoldások gyakorlati alkalmazását reméljük, amelyeket e pillanatban még nem is ismerünk. Ugyanakkor az egész világon igaz, hogy a társadalom nem ismeri, nem érti a természet működését, csak érzelmi és hit alapon tud véleményt alkotni a környezetünket érintő döntésekről. Itt sok részterületet kell egyben látni, amit a mai közoktatás tantárgyi széttagoltsága egyáltalán nem segít. Magyarországon e komplex látásmód erősítésére már negyedszázada megalapítottuk – a ma is sikerrel működő – környezettan, környezettudomány képzéseket az egyetemeken.
Rájöttünk azonban, hogy ez kevés: a rendszerbe már korábban be kell, és be is lehet avatkozni. Ott van a felső tagozat, az 5-8. osztályok, ahol – még ha egy jó szaktanár is tanítja az eleve túlzsúfolt tananyagot a gyakran korlátosan felkészült diákoknak – már elveszítjük a társadalom többségét. E ponton segítünk a teljesen új alapokon felépített szakunkkal.
Hogyan foglalná össze a Z-szak fő célkitűzéseit?
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a diákok a természettudományokat ne utálják meg a nyolcadik osztály végére, azt szeretnénk, ha nemcsak megértenék, hanem meg is szeretnék a körülöttük lévő természetet. Ehhez szükség van olyan tanárokra, akik egységben látják és értik a világot és képesek ezt a szemléletet érthetően és hitelesen átadni. A Z-szak célja, hogy a közvetlenül megtapasztalható természetet teljes egységében mutassa be, ami felfogható egyfajta természettudományos kihívásként is, hogy ne tudománytörténetet tanítsunk, hanem 21. századi megközelítésben egy teljesen újfajta tananyagot.
Sajnos a világméretű természettudományos tanárhiány alól Magyarország sem kivétel. A Z-szak erre a problémára egy teljesen új irányból kínál megoldást. A természetet egy integrált gondolkodásban mutatja be, mellette pedig pszichológiai és pedagógiai megközelítésmódjában is egy olyan utat követ, amely reményeink szerint nemcsak a természettudományos oktatás jövője, hanem egy lehetőség arra, hogy a fenntarthatóságot és a felelősségvállalást is beépítsük a tanításba. A célunk, hogy a hallgatók ne csak az adott diszciplínákat értsék, hanem képesek legyenek felelősséget vállalni, véleményt alkotni, és mindezt hitelesen, érthetően átadni. A természetet egységben, gyakorlati oldalról mutatjuk be, a környezet kérdéseivel kapcsolatban érzelmi és tartalmi egyensúlyt termetünk meg a diákokban. Végső soron egy olyan generációt szeretnénk kinevelni, amely nemcsak felismeri a fenntarthatóság és a természettudomány fontosságát, hanem képes aktívan tenni is érte.
Milyen eredményekről számolhatnak be az első három év után?
A Z-szak harmadik évében járunk, és azt látjuk, hogy a koncepciónk jól működik. A diákok különféle háttérrel érkeznek, sokan bizonytalanul, hogy felkészültek-e egy ilyen komplex képzésre, ám az első év végére mindenki látványosan fejlődik. Az ELTE-TTK adja Magyarország legkomplexebb természettudományos képzési bázisát, és a hallgatóink első év végére több tapasztalatot szereznek a terepen, mint más szakokon az ötödik év végére. Szerte a Kárpát-medencében láthattak a birkaistállóktól kezdve, az atomerőművön át, rengeteg olyan ipari létesítményt és olyan helyszínt, amelyek segítenek megérteni a természet és az emberi civilizáció kapcsolatát.
Arra pedig különösen büszkék vagyunk, hogy az összes hallgatónkat sikerült megtartanunk, a képzésben rendkívül nagy az összefogás, amit a diákok éreznek is, és így egy rendkívül jó közösség kovácsolódott össze.
Mit hozhat a jövő a Z-szak számára?
Három év után még nehéz megmondani mit hoz a jövő. Amit viszont már biztosan látunk, hogy jelenleg közel 300 hallgatónk van a kétéves rövid ciklusú képzésben, ami azt mutatja, hogy a társadalom részéről hatalmas igény van arra, amit csinálunk. Az osztatlan képzés hosszú távú jövőjével kapcsolatban is optimista vagyok. Szlovákiában például már nemcsak a természettudományos, hanem a humán tantárgyaknál is elindították a tantárgycsoportos oktatást, úgyhogy az ő érdeklődésük is azt mutatja, hogy a magyar Z-szakos modellnek komoly nemzetközi potenciálja van. Ha tovább erősödünk, akár Európa-szerte meghatározó képzési mintává válhatunk.
Miért érdemes a Z-szakot választani?
A természettudomány nem csupán a jövőt formálja, hanem egy olyan gondolkodásmódot ad, amely segít megérteni a világ komplexitását. A Z-szak ezen felül olyan készségeket fejleszt, mint a problémamegoldó gondolkodás, a kommunikáció, az együttműködés, és segíti a világot a maga komplexitásában látni. Az teljes magabiztossággal kijelenthető, hogy aki ezt a szakot elvégzi, annak rendkívül könnyű lesz oktatási karrierbe kezdeni, ha viszont más terepen képzeli el a jövőjét, akkor egészen biztosan magas fizetési kategóriában is el fog tudni helyezkedni ezeknek a kompetenciáknak hála.
A Z-szak célja nemcsak az, hogy tanárokat képezzen, hanem hogy olyan szakembereket adjon a világnak, akik képesek felelősséget vállalni és cselekedni, hiszen ez a generáció teheti a legtöbbet azért, hogy a fenntarthatósági kihívásokra valós és hosszútávú válaszokat találjunk.
(Fizetett tartalom)
