felvi.hu


A képzési szerkezet és a képzési szintek


A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Érettségi után alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni.

Az alapképzést választók esetében a tanulmányok befejezése után jöhet a mesterképzés, a mesterdiploma megszerzése után pedig a szakmai tudásuk tovább mélyítésére vágyók válogathatnak a különböző szakirányú továbbképzések között. Akik pedig inkább tudományos fokozatot szeretnének, azok jelentkezhetnek valamelyik doktori képzésre.

Az alapképzést, mesterképzést vagy osztatlan mesterképzést elvégzők diplomájukkal felsőfokú végzettséget és szakképzettséget kapnak. E képzési formákat egészíti ki a legalább érettségivel rendelkezők számára elérhető, felsőfokú végzettséget nem, ám szakképzettséget adó felsőoktatási szakképzés.

A magyar felsőoktatási rendszer – a kreditrendszer rugalmasságából adódóan – számos belépési, elágazási és továbblépési lehetőséget kínál. Az adott alap- vagy mesterszak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen speciális alkalmassági, illetve elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint szakmai kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez. Az is képzésfüggő, hogy az adott intézmény kiválasztott szakának elvégzésével a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, a végzettsége mely szakmák gyakorlására jogosítja, illetve hogy hány darab – és pontosan milyen – nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez. Az is itt található, hogy az egyes alapképzési szakokról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakokra.


Alapképzés (A)


Akik érettségi vizsgával rendelkeznek és diplomát szeretnének, azoknak az ide vezető első lépcsőfok egy alapképzés – vagy egy osztatlan mesterképzés – elvégzése. A 6-8 féléves alapképzésben megszerezhető bachelor (tudományterülettől függően BA – Bachelor of Arts vagy BSc – Bachelor of Sciences) oklevél felsőfokú végzettséget és az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt.

Az alapképzés a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, és jelentősen megnöveli a munkavállalási lehetőségeket is. Egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok mesterképzésben történő folytatásához.

Osztatlan mesterképzés (O)


Néhány szakon diplomaszerzésre az érettségit követően 10-12 féléves osztatlan mesterképzésben van mód. Ilyen pl. a jogász, az orvos, az erdőmérnöki vagy a tanári szakképzettséget adó képzések.

Mesterképzés (M)


A mesterképzésben (MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy alapképzési diplomával – vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diplomával – rendelkezik. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények saját maguk határozzák meg.

A szakmai tudás elmélyítésére lehetőséget adó mesterképzés általában 2–4 féléves. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.

Felsőoktatási szakképzés (F)


Akik szeretnék bebiztosítani magukat, azoknak érdemes a kinézett alapképzési szakhoz közeli, gyakorlatorientált oktatást nyújtó felsőoktatási szakképzést is megjelölniük a jelentkezéskor. Egyrészt azért, mert ha úgy alakul, hogy máshová nem nyernek felvételt, itt is szerezhetnek szakképzettséget, másrészt itt már fél lábbal az egyetemen érezhetik magukat. Ha ugyanis a felsőoktatási szakképzés után továbbtanulnak a szakirányú továbbtanulásnak megfelelő képzési terület szakjain, akkor az addig megszerzett kreditjeik meghatározott arányát el kell ismerni. Fontos tudni, hogy a 4 féléves szakképzések felsőfokú szakképzettséget adnak, de diplomát nem.

Szakirányú továbbképzés


A megszerzett alap- és a mesterfokozatra (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő oklevelet adó képzési forma, amely a végzettségi szint módosulása nélkül speciális feladatok ellátására ad felkészítést, illetve lehetővé teszi a korábban szerzett ismeretek meghatározott irányú elmélyítését.

A 2-4 félév időtartamú szakképzések munka mellett elvégezhetők – sőt, a munkahely a képzés folyamatos gyakorlati hátterét is jelentheti. Tananyagaik elméleti és gyakorlati blokkokból állnak. A gyakorlati képzés gyakorlóhelyeken eltöltött, meghatározott tanulmányi időt jelenthet, ami konzultációkkal, gyakorlatvezetői segítséggel végzett ellenőrzött tanulmányokat takar.

Doktori képzés


A kutatói vagy elméletibb jellegű karriert tervezők a mesterképzési szak elvégzése után jelentkezhetnek a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő akkreditált doktori képzésre (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésre (DLA).

Az aktuálisan elérhető alapképzésekről, osztatlan mesterképzésekről, mesterképzésekről és felsőoktatási szakképzésekről az Egyetemek, főiskolák menüpontban, illetve a Szakkeresőben lehet tájékozódni. Utóbbiból érhető el a szakirányú továbbképzések, illetve a doktori képzések egyedi keresője is.