Jelmagyarázat

A Meghirdetett képzések és a Szakkereső oldalain belül az intézményi oldalakon található betűjelek, kódok, egyéb megnevezések és magyarázatuk:

Felvehető kapacitásszám táblázata: Ebből a táblázatból az derül ki, hogy az adott intézmény az adott évben maximálisan hány – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkezőt vehet fel az első évfolyamra. Az adatok szakra, munkarendre és képzési helyre osztva találhatók meg.

Képzési terület: Azoknak a képzési ágaknak, illetve szakoknak és felsőoktatási szakképzéseknek az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. Az egyes alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó miniszteri rendelet a 15 képzési területet két nagyobb területhez kapcsolja, az „Arts" és a „Science" területhez. Az egyes alap- és mesterszakok képzési ciklus szerinti rövidítése ennek megfelelően „BA" vagy „MA", azaz „Bachelor of Arts" vagy „Master of Arts", illetve „BSc" vagy „MSc", azaz „Bachelor of Science" vagy „Master of Science".

Munkarend: A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű (nappali munkarend), részidős (esti vagy levelező munkarend), illetve távoktatás.

A felvétel alapvető feltételeiről a Meghirdetett képzések menüpont intézményi oldalain olvashat.

Meghirdetett képzések táblázata

„Képzési szint" oszlop

A – alapképzési szak: Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), a végzettség pedig feljogosít a munkaerőpiacra való belépésre, illetve – sikeres felvételi eljárást követően – mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig 6-8 félév.

O – osztatlan mesterképzés: Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos felsőoktatási képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként kerülnek meghirdetésre a kétszakos – egyes esetekben egyszakos – tanárképzések. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), legalább 300 kreditet kell megszerezni és a jellemzően 10-12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

F – felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú végzettséget nem adó szakképzés, melynek felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány) megléte. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Az adott képzési terület alapképzési szakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet kell elismerni.

M – mesterképzés: A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki felsőfokú végzettséggel, tehát a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséggel vagy az új, ciklusos képzési rendszer szerinti legalább alapfokozattal rendelkezik. Egyes szakok esetében egyéb feltételek is lehetségesek, ld. Meghirdetett képzések menüpont. Legalább 60 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig 2-4 félév.

„Munkarend" oszlop

N – nappali munkarend szerinti képzés: A felsőoktatási törvényben meghatározott teljes óraszámban folytatott képzés, amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

E – esti munkarend szerinti képzés: A részidős munkarendű képzés egyik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). Az esti munkarend olyan oktatásszervezési rend, amely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerülhet sor.

L – levelező munkarend szerinti képzés: A részidős munkarendű képzés másik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). A levelező munkarend olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.

T – távoktatás: Sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

Az adott szakon a képzéshez szükséges óraszámot, ezek heti, havi és féléves pontos időbeosztását minden munkarendben a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Egyes felsőoktatási intézmények speciális időbeosztással oktatnak, erről a Meghirdetett képzések menüpontban adnak tájékoztatást.

„Finanszírozási forma" oszlop

A – állami ösztöndíjas képzés:

• magyar állami ösztöndíjas képzés: A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének önköltségét az állam viseli. A hallgató pedig a magyar állami ösztöndíj keretében vállalja, hogy meghatározott időn belül oklevelet szerez, majd az oklevélszerzést követően megfelelő ideig hazai munkaviszonyt tart fenn.
• közszolgálati ösztöndíjas képzés: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseinek ösztöndíjas finanszírozási formája.

A magyar állami ösztöndíjról bővebben itt lehet olvasni »

K – önköltséges képzés: A képzés költségeit a hallgató viseli, amelyet a magyar állam – amennyiben a hallgató igényli – kedvezményes, államilag garantált kamatozású Diákhitel2 konstrukció biztosításával támogat.

„Meghirdetett képzés" oszlop

Ebben az oszlopban található a szak, egyes esetekben a szak és az önálló szakképzettséget adó szakirány, továbbá a képzés helyének és a képzés nyelvének együttes megnevezése. Pl. gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven) (Budapest).

A szaknév mögötti zárójeles számok az adott szakra vonatkozó lábjegyzetek sorszámát jelzik.

„Képzési idő (félév)" oszlop
Az adott képzésre vonatkozó képzési idő hossza, félévekben.

„Kapacitás min. < max." oszlop
Ebben az oszlopban az adott képzésre felvehető minimális és maximális jelentkezői létszám található. Az itt feltüntetett maximális létszám feletti – az adott szakon megállapítandó ponthatárt el nem érő – jelentkezők az adott szakra várhatóan nem kerülhetnek felvételre, illetve amennyiben a felvehető – azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező – jelentkezők száma a minimumot nem éri el, a képzés várhatóan nem indul el. Amennyiben a felvehető – a felsőoktatási felvétel feltételeit teljesítő – jelentkezők létszáma eléri a meghirdetett minimumlétszámot, a felsőoktatási intézménynek a képzést el kell indítania.

Kivételt képeznek a zeneművészeti terület alapképzési szakjai (szakirányai). Ezeknél nem szerepel meghirdetésenként (pl. hangszerenként) a min. és max. kapacitásszám, hanem csak összevontan a felvehető összes kapacitás.

„Érettségi vizsgakövetelmények a pontszámításhoz" oszlop

Alapképzések, osztatlan mesterképzések és felsőoktatási szakképzések esetén itt találhatók a felvétel feltételéül meghatározott, az érettségi pontok számításának alapját képező érettségi vizsgatárgyak és az egyéb felvételi követelmények: pl. alkalmassági vizsgák, gyakorlati vizsgák stb.

A követelmények megjelenítése a különböző képzéseknél:

Alapképzési szak (A), valamint osztatlan mesterképzési szak (O)
Az érettségi pontok számításához főszabályként kettő érettségi vizsgatárgy eredménye szükséges. Ezt szakonként külön is jelöli az intézmény, illetve képzési területenként lebontva megtalálhatók az aktuális felvételi tájékoztató legfontosabb táblázatokat tartalmazó fejezetében is.

• •A „v." (= vagy) azt jelenti, hogy a felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül bármelyik kettő választható.
• Egyes szakoknál a felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül kiemelnek egy vagy néhány érettségi vizsgatárgyat, amelyeknek az eredményét az érettségi pont számításakor kötelező figyelembe venni. Ebben az esetben a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgy külön sorban található, a többi érettségi vizsgatárggyal „és" köti össze, pl. „biológia (kötelező) és fizika vagy kémia", tehát biológiából a jelentkezőnek mindenképpen rendelkeznie kell érettségi vizsgaeredménnyel és mellette fizika vagy kémia tárgyak közül még legalább egynek az eredményével.
• Amennyiben az oszlopban két érettségi vizsgatárgy van és közöttük „és" található, akkor mindkét érettségi vizsgatárgy kötelező.
• (E) betűjellel vagy szöveggel jelölik, ha az adott tárgyból tett emelt szintű érettségi vizsga a jelentkezés feltétele. Ahol ilyen jelzés nem szerepel, ott bármely emelt szinten tett érettségivel teljesíteni lehet a felvétel követelményét. (Erről bővebben az aktuális Tájékoztató Pontszámítás c. fejezetében lehet olvasni.)
• (Gy)-vel jelölik, ha az adott szakon gyakorlati vizsgát kell tenni. Egyes esetekben - a művészet, művészetközvetítés képzési terület szakjain, az edző alapképzési szakon, illetve a művészeti tanárképzés osztatlan szakjain - a felvételi pontszámítás alapját nem az érettségi vizsgaeredmények adják, hanem a gyakorlati vizsga max. 200 pontja.
• (Alk)-kal jelölik azokat a képzéseket, amelyeken alkalmassági vizsgát szerveznek. Az alkalmassági vizsgákról az intézményi oldalakon, az egyes meghirdetéseknél olvashat.

Az általános szabály alól kivétel:

A felsőfokú végzettségű jelentkező pontjait – alapképzésre, osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre való jelentkezéskor -, a felsőfokú oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is meg lehet állapítani (a felsőoktatási intézménynek legalább a jogszabályi minimumpont mértékét meg kell adnia). Ebben az esetben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele. További információt az intézményi képzésmeghirdetéseknél talál.

Felsőoktatási szakképzés (F)
A jelentkező által igazolt legjobb két érettségi vizsgatárgy eredménye alapján lehet érettségi pontot számítani. Erre vonatkozik a „bármelyik két érettségi vizsgatárgy" bejegyzés.

„Képzési terület" oszlop

Itt található annak a képzési területnek a megnevezése, amelybe az adott szak vagy felsőoktatási szakképzés tartozik. Egy képzési területbe a hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkező szakok vagy felsőoktatási szakképzések tartoznak, a megnevezések rövidítése a következők szerint történt.

Képzési területek: agrár (AGRÁR), államtudományi (ALL), bölcsészettudomány (BÖLCS), gazdaságtudományok (GAZD), hitéleti (HIT), informatika (INFO), jogi (JOG), műszaki (MŰSZ), művészet (MŰV), művészetközvetítés (MŰVK), orvos- és egészségtudomány (ORVOS), pedagógusképzés (PED), sporttudomány (SPORT), társadalomtudomány (TÁRS), természettudomány (TERM).

„Pontszámítás felsőfokú oklevél IGEN/NEM" oszlop

Az itt található „I" v. „N" betű jelzi, hogy az adott szakon a felsőoktatási intézmény számít vagy nem számít pontszámot a jelentkező korábbi, felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele alapján.

Fontosabb lábjegyzetek

"Duális" lábjegyzet:

Azt jelzi, hogy az adott szak duális képzésként is végezhető, amelyben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. A duális képzésről bővebben a Duális képzés menüpontban lehet olvasni.

„Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy" lábjegyzet:

Az „érettségi vizsgakövetelmények a pontszámításhoz" oszlopban a szaknál meghatározott ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak megnevezése. Itt van felsorolva, mely ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyakból szerzett eredményekből számolható érettségi pont az adott szakon. Egyéb ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy az érettségi pontok számítása során nem vehető figyelembe.

„Szakmai előkészítő vizsgatárgy" lábjegyzet:

Az „érettségi vizsgakövetelmények a pontszámításhoz" oszlopban a szaknál meghatározott szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyak megnevezése. Itt van felsorolva, mely szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyakból szerzett eredményekből számolható érettségi pont az adott szakon. Egyéb szakmai érettségi vizsgatárgy az érettségi pontok számítása során nem vehető figyelembe.

„Választható nyelvek" lábjegyzet:

Bizonyos képzési területeken az érettségi pontok számításához követelményként általánosan meghatározott „idegen nyelv" érettségi vizsgatárgyat meghatározott nyelvekre korlátozzák, vagyis csak akkor számolható valamely „idegen nyelv" érettségi vizsgaeredményből érettségi pont, ha abból a nyelvből érettségizett a jelentkező, amelyet itt részleteznek.

„Választható specializációk" lábjegyzet:

Speciális ismereteket nyújtó képzési irányok. Egyes szakokon a képzés során önálló szakképzettséget nem adó specializációk választhatók. Ezekről az intézmények tájékoztató jellegű információt adhatnak, indításuk az intézményi feltételektől függ. A specializáció főszabályként kizárólag az oklevél záradékában tüntethető fel, a szakképzettség megnevezésében nem.

„Képzés gyakorisága" lábjegyzet:

Esti, illetve levelező (részidős) munkarendű képzések esetében a felsőoktatási intézmények megadják, hogy a konzultációs időpontok előreláthatólag hogyan alakulnak a tanév során. Amennyiben ilyen képzésekre jelentkezik, érdemes ezeket áttanulmányoznia, hiszen ez befolyásolhatja döntését.