felvi.hu


GYIK - Partnerszervezeteknek

2021.01.15

 

Új partnerszervezet hogyan csatlakozhat a duális képzéshez?

Amennyiben egy szervezet (például gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, egészségügyi intézmény, egyéni vállalkozó, alapítvány, egyházi jogi személy, kutatóintézet, szövetkezet, egyéb) úgy dönt, hogy részt kíván venni a felsőfokú duális képzésben, és szeretne hallgatókat fogadni, az alábbiak szerint kell eljárnia:

1. A leendő partnerszervezeteknek első lépésként fel kell venniük a kapcsolatot azzal a felsőoktatási intézménnyel, amellyel duális képzési megállapodást szeretnének kötni. A megkeresés természetesen történhet az intézmény részéről is. A megállapodás vonatkozhat már meglévő duális képzésre, de a partnerek kezdeményezhetik új duális képzés indítását, adott intézmény már akkreditált szakán.

2. A www.felvi.hu oldalon tájékozódhatnak az intézmények duális formában induló képzéseiről, illetve a duális képzésekről általában.

3. A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. §-a meghatározza, hogy a felsőoktatási intézmény és a partnerszervezet közti együttműködési megállapodásnak mit kell tartalmaznia.

4. A partnerszervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzésre vonatkozó, alkalmazható tudás elsajátítására alkalmas, a felsőoktatási intézménnyel egyeztetett képzési tervvel (Egyeztetett Duális Képzési Program, röviden EDKP), amelyet alapvetően épít a felsőoktatási intézmény tantervére, és amely a tantervvel szoros tartalmi kapcsolatban áll. Ennek megfelelően az EDKP tartalmazza a következők mindegyikét:

a) elméleti ismeretek,
b) szakmaspecifikus gyakorlati feladatok,
c) önálló projektmunka,
d) a szaknak megfelelő releváns kompetencia- és készségfejlesztés.

5. Az együttműködési megállapodást, az EDKP-t és a szak duális formában történő indításáról szóló szenátusi határozatot a felsőoktatási intézmény elektronikus formában köteles eljuttatni az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Duális Képzési Osztály (a továbbiakban: Osztály) részére.

6. A felsőoktatási intézmények által beküldött dokumentumok alapján az Osztály a Duális Képzési Tanács (a továbbiakban: DKT) elé terjeszti a duális formában indítandó új szakokat, valamint a képzésben részt vevő partnerszervezeteket.

7. A DKT által elfogadott duális képzési formában induló szakokat és a partnerszervezeteket az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi.

8. A duális formában induló szakok megjelennek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban, a www.felvi.hu oldalon.

9. A partnerszervezetek saját igényeik alapján végzik a hallgatók előzetes kiválasztását. A kiválasztási folyamat megszervezését az adott felsőoktatási intézmény segíti. A duális képzési partner értesíti ki a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről, amelynek határideje megelőzi a sorrendmódosítás határidejét. A duális képzési formára kiválasztott jelentkezőknek az általános felsőoktatási felvételi eljárás keretében felvételt kell nyerniük az adott felsőoktatási képzésre.

10. A kiválasztott hallgatókkal a partnerszervezeteknek a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a alapján összeállított hallgatói munkaszerződést kell kötniük.

A partnerszervezetek az őszi félévben szeptember 30-ig, a tavaszi szemeszterben pedig február 28-ig kötelesek megkötni a hallgatói munkaszerződéseket, továbbá értesíteni az intézményeket a hallgatói munkaszerződések megkötéséről.

11. A nyilvántartásba vételt követően a partnerszervezet adataiban bekövetkező változásokat, a visszalépési szándékukat minden esetben az adott intézmény felé szükséges jelezni, amelyről az intézmény az Oktatási Hivatalt írásban köteles tájékoztatni.

12. A minőségbiztosítási látogatások során a partnerszervezeteknek együtt kell működniük a DKT látogatóbizottságainak tagjaival. A látogatások célja annak ellenőrzése, hogy a partnernél végzett gyakorlati képzés megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, a duális képzés alapelveinek, továbbá a DKT által meghatározott szakmai és adminisztratív követelményeknek.

 

Melyek a felsőoktatási intézmények és a képzésben részt vevő partnerszervezetek duális képzési megállapodásának kötelező elemei?

A duális képzési megállapodás kötelező elemeit a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. §-a rögzíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a megállapodás kötelező elemeként fel kell tüntetni a partnerszervezethez felvehető maximális hallgatói létszámot is.

 

Milyen követelményeknek kell megfelelniük a duális képzésben részt vevő felsőoktatási intézményeknek és partnerszervezeteknek?

A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet alapján a Duális Képzési Tanács segíti a duális képzések megfelelő szervezési és minőségi elvárásainak kialakítását. A DKT határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a felsőoktatási duális képzésben részt vevő partnerszervezettől, illetve annak hallgatókkal foglalkozó szakemberétől, mentorától elvárhatók.

Az Oktatási Hivatal honlapján mind az alapképzési szakokra, mind pedig a mesterképzési szakokra vonatkozó követelményrendszer elérhető. A duális képzésben részt vevő partnerszervezeteknek a DKT által elfogadott általános minősítési követelményrendszernek is meg kell megfelelniük.

 

Van-e előírás arra, hogy pontosan mennyi időt, és milyen beosztásban kell a gyakorlati képzést lebonyolító partnerszervezetnél töltenie a hallgatónak?

A Duális Képzési Tanács alapelve szerint a hallgató által a partnerszervezetnél eltöltött időnek el kell érnie a szorgalmi időszak napjainak legalább 75 százalékát. Ezt az arányt a teljes képzési időszakra vonatkozóan kell teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy minden – indokolt esetben kettő – elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasznak kell követnie.

 

Lesz-e lehetőség a júliusi ponthatár megállapítását követően az együttműködő partnereknél megmaradt üres helyek feltöltésére, illetve az időközben bevont új partnerek helyeinek feltöltésére?

Amennyiben a ponthatárok megállapítása után kiderül, hogy a partnerszervezetnél marad betöltetlen hallgatói hely, akkor annak betöltésére egy második körös kiválasztás keretében az őszi félévben legkésőbb szeptember 30-ig, a tavaszi szemeszterben pedig február 28-ig kerülhet sor. Ezen határidőig a hallgatói munkaszerződést is meg kell kötni a hallgatóval, aki már beiratkozott a felsőoktatási intézménybe. A kiválasztáson azok vehetnek részt, akik az adott alap- vagy mesterképzésen a felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyt létesítettek, és más partnerszervezettel munkaszerződést nem kötöttek.

 

A kötelező dokumentáció (a jelenléti ív, a munkanapló, a megengedett hiányzás) vezetése hogyan történik?

Az Oktatási Hivatal által szervezett minőségbiztosítási látogatásokon a látogatóbizottság a következő dokumentumokat ellenőrzi: felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás, EDKP, hallgatói munkaszerződés, hallgatóról készült értékelő lap, hallgató munkaidő-nyilvántartása, a duális képzésben részt vevő hallgatóval foglalkozó munkatárs (szakmai mentor) végzettségét igazoló dokumentumok.

Az iratok vezetése mindig az adott partnerszervezet belső eljárásainak megfelelően történik, figyelembe véve a hatályos munkajogi szabályozást.

 

Hogyan történik majd a hallgató teljesítményének értékelése?

A partnerszervezetnek a felsőoktatási intézménnyel egyeztetve ki kell dolgoznia a hallgató értékelésére vonatkozó kritériumokat. A duális képzési partner félévente köteles írásban értékelni a hallgató teljesítményét. Az értékelőlapnak célszerű tartalmaznia a következő félévben fejlesztendő kompetenciákat, területeket.

A szak tantervében meghatározott ellenőrzési, vizsgáztatási rendszer a felsőoktatási tanulmányok alatt érvényesül. A hallgató vizsgáit és egyéb tanulmányi kötelezettségeit ugyanúgy teljesíti az intézményben, mint a hagyományos képzésben részt vevő hallgató. A szorgalmi időszakban akár „elővizsgák” is szervezhetők, így a vizsgaidőszak kevésbé befolyásolja a hallgató munkavégzését a partnerszervezetnél.

 

Kötelező folyamatosan, a képzés teljes időtartama alatt fizetni a hallgatónak járó díjazást?

A duális képzésben részt vevő hallgatót díjazás illeti meg egész évben, a duális formában folytatott teljes képzési időre vonatkozóan. A hallgatói díjazást a munkáltató, vagyis a partnerszervezet folyósítja. A duális képzési partner tehát mind a gyakorlati, mind az intézményi periódusok alatt köteles díjazásban részesíteni a hallgatót. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) a) pontja alapján a duális képzéses hallgatók számára legalább a mindenkori minimálbér összegének 65 százalékát kell fizetni.

 

Kell-e adót és járulékot fizetni a duális képzésben részt vevő hallgató díjazása után?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 4.12.1. b) pontja szerint a duális képzésben kapott díjazás a mindenkori minimálbér havi összegéig adómentes. Adót fizetni csak a minimálbért meghaladó rész után kell.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a biztosítás nem terjed ki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § eb) pontja értelmében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony után.

 

Milyen feltételekkel és mekkora összegig csökkentheti a szakképzési hozzájárulását a duális képzésben részt vevő partnerszervezet?

A duális képzésben részt vevő partnerszervezetek jogszabályban meghatározott feltételek alapján csökkenthetik a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségüket.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) b) pontjának értelmében a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége csökkenthető hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összegével. Az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 332/C §-a alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti duális képzés esetén az alapnormatíva alkalmazandó súlyszorzója

a) a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,60,
b) a műszaki, az informatika, az agrár és a természettudomány képzési területen 4,81.

Az alapnormatíva a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 67. § (4) bekezdésének b) pontja alapján 650.000 forint / fő / év.

 

Mi történik, ha egy partnerszervezet nem felel meg a feltételeknek?

A fent részletezett elvárások mellett fontos, hogy a duális képzés minőségéért elsődlegesen a Duális Képzési Tanács és a felsőoktatási intézmény együttesen felelős. A partnerszervezetnek meg kell felelnie a duális képzési gyakorlóhelyekkel szemben előírt általános jogszabályi feltételeknek. További elvárás, hogy a partnerszervezetnél a gyakorlati munka oktatásához szükséges technológiai kritériumok (gépek, eszközök, berendezések, segédanyagok) rendelkezésre állnak, továbbá ezek alkalmasak a hallgatók megfelelő kompetencia- és készségfejlesztésére. A partnerszervezeti mentoroknak erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük a hallgatók szakmai fejlődésének támogatására.

A partnerszervezetek – a duális felsőfokú képzés minősítési követelményrendszere szerinti – szigorú minőségellenőrzése folyamatos. Amennyiben az Osztály által vezetett minőségbiztosítási látogatás hiányosságokat tár fel, úgy a látogatóbizottság kellő határidő tűzésével hiánypótlásra, vagy az ellenőrzött dokumentumok javítására/módosítására hívja fel a partnerszervezetet. Abban az esetben, ha a látogatóbizottság súlyos hiányosságot tár fel, javasolhatják a DKT-nak, hogy vonja meg a korábban jóváhagyott minősítést a partnerszervezettől.

 

Kiköthető-e továbbfoglalkoztatási hűségidő a hallgatói munkaszerződésben?

Alapesetben a hallgatói munkaszerződés nem tartalmazhat ilyen kötelezettséget; a felek közös akarattal ettől eltérően megállapodhatnak.

 

Van-e előírás arra, hogy pontosan milyen oktatásban részesül, illetve milyen tevékenységet kell végeznie a hallgatónak a gyakorlati idő alatt?

A Duális Képzési Tanács alapelve értelmében az Egyeztetett Duális Képzési Program tartalmazza a következők mindegyikét:

a) elméleti ismeretek,
b) szakmaspecifikus gyakorlati feladatok,
c) önálló projektmunka,
d) a szaknak megfelelő releváns kompetencia- és készségfejlesztés.

Az EDKP az intézményi tantervvel összhangban készül, a felsőoktatási intézmény és a partnerszervezet közös munkájának eredményeként jön létre. A dokumentumot keltezéssel, valamint a két fél vezetőinek aláírásával és pecsétjével kell ellátni.

 

Honnan tudja meg a hallgató, hogy melyik vállalathoz kerül?

A duális képzési partner köteles írásban értesíteni a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről annak érdekében, hogy a jelentkezőnek az eredmény ismeretében még legyen lehetősége a sorrendmódosításra az adott felvételi eljárás sorrendmódosítási határidejéig.

 

Hogyan lesz a jelentkezőből duális képzésben részt vevő hallgató?

Az érintett alap- vagy mesterképzésre való jelentkezéstől elkülönül a duális formára való jelentkezés. Az alap- és mesterképzésre országosan egységes elvek és pontszámítás alapján, rangsorolással kerülnek be a jelentkezők, a duális formára való felvétel pedig a partnerszervezetek saját szempontrendszere szerint történik. A duális képzési partnerekhez közvetlenül kell jelentkezni, az általános/keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárástól függetlenül.

A partnerszervezet saját eljárásban előzetesen kiválasztja a megfelelő jelentkezőket, ezzel párhuzamosan az általános/keresztféléves felvételi eljárásban a felvételizők benyújtják jelentkezésüket a felsőoktatási intézményhez. A partner által kiválasztott jelentkezők a pozitív besorolási döntést (a ponthatár megállapítását), majd a felsőoktatási intézménybe való beiratkozást követően tekinthetők duális képzésben részt vevő hallgatónak.

 

A hallgatók esetleges külföldi tanulmánya hogyan illeszkedik a duális képzésbe?

A képzésbe, ha a partnerszervezet is támogatja, beilleszthető a külföldi tanulmány, így például az ERASMUS programban való részvétel. Javasoljuk, hogy a duális képzésben részt vevő hallgató ebben az esetben állapodjon meg fizetési nélküli szabadságról. Így a partnerszervezet az érintett időszakban mentesül a hallgatók díjazása alól. Amint a hallgató visszatért külföldről, a duális képzés folytatható. Ezt a kérdést érdemes a hallgatói munkaszerződésben is szabályozni.

 

Elmehet a hallgató passzív félévre?

A jelenlegi hatályos szabályozás szerint a felsőoktatásban tanuló hallgatók joga, hogy a képzési idő függvényében hallgatói jogviszonyát szüneteltesse (passzív félév). Ez a jog a duális képzésben részt vevő hallgatót is megilleti.

Azonban a duális képzésre vonatkozó szabályok értelmében a partnerszervezet a képzés teljes idejére, 12 hónapra minden évben köteles díjazásban részesíteni a hallgatót mind a gyakorlati, mind az intézményi periódusok alatt. Ezért azt javasoljuk a partnerszervezeteknek, hogy a duális képzésben részt vevő hallgató ebben az esetben kérjen fizetés nélküli szabadságot. Így a partner mentesül a hallgatók díjazása alól.

 

Mennyi lesz a duális képzési hallgatók napi munkaideje?

A hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni. További fontos információ, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, próbaidő nem köthető ki.

A hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani. A munka törvénykönyvének 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak pedig nem alkalmazhatók.

 

Felsőbb évfolyamon is be lehet kapcsolódni a duális képzésbe?

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdése kimondja, hogy a duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződés a képzés – legkésőbb annak második félévétől kezdődően megkezdett – teljes duális formában folytatott idejére szól. Amennyiben a hallgató a képzést annak második félévétől kezdődően folytatja duális formában, a hallgatói munkaszerződést tavaszi félévben február 28-ig, őszi félévben szeptember 30-ig kell megkötni.

A duális képzés egyik alapelve szerint a hallgatónak a duális formában folytatott teljes alap- és mesterképzési időszak alatt, legkésőbb a 2. félévtől munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyba kell kerülnie a partnerszervezettel. Ennek megfelelően az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb február 28., míg keresztféléves jelentkezés esetén legkésőbb szeptember 30. napjáig szükséges megkötni a munkaszerződéseket. A szerződés rendelkezéseitől csak a felsőoktatási intézmény és a partnerszervezet közötti megállapodás alapján lehet eltérni.

 

Amennyiben a hallgató időközben kilép a képzésből, kérhető-e a hallgatótól időarányos kompenzáció a vállalat költségeinek fedezésére?

A hallgatói munkaszerződésben nincs lehetőség időarányos kompenzáció fizetésének kikötésére. A hallgatói felmondás esetén az erre vonatkozó feltételeket, követelményeket a hallgatói munkaszerződésben lehet meghatározni a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint.

 

Hol kell bejelentenie a partnerszervezetnek a duális képzéssel foglalkozó kapcsolattartó személyében bekövetkezett változást?

A személyi változással kapcsolatos tájékoztatást az Osztálynak szükséges elküldeni a dualis@oh.gov.hu címre.

 

Amennyiben kérdésem lenne a duális képzést illetően, kit keressek?

Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Duális Képzési Osztály foglalkozik a duális képzésekkel kapcsolatos teendőkkel. Amennyiben kérdés/kérés merülne fel, a dualis@oh.gov.hu e-mail címre küldhető információkérés.