GYIK - Partnerszervezeteknek

Új partnerszervezet hogyan csatlakozhat a duális képzéshez?

Amennyiben egy szervezet (például gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, egészségügyi intézmény, egyéni vállalkozó, alapítvány, egyházi jogi személy, kutatóintézet, szövetkezet, egyéb) úgy dönt, hogy részt kíván venni a felsőfokú duális képzésben, és szeretne hallgatókat fogadni, az alábbiak szerint kell eljárnia:

1. A leendő partnerszervezeteknek első lépésként fel kell venniük a kapcsolatot azzal a felsőoktatási intézménnyel, amellyel duális képzési megállapodást szeretnének kötni. A megkeresés természetesen történhet az intézmény részéről is. A megállapodás vonatkozhat már meglévő duális képzésre, de a partnerek kezdeményezhetik új duális képzés indítását, adott intézmény már akkreditált szakán.

2. A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. §-a meghatározza, hogy a felsőoktatási intézmény és a partnerszervezet közti együttműködési megállapodásnak mit kell tartalmaznia.

3. A Duális Képzési Tanács (a továbbiakban: DKT) által elfogadott alapelvek értelmében a partnerszervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzésre vonatkozó, alkalmazható tudás elsajátítására alkalmas, a felsőoktatási intézménnyel egyeztetett képzési tervvel (Egyeztetett Duális Képzési Program, a továbbiakban: EDKP), amelyet alapvetően épít a felsőoktatási intézmény tantervére, és amely a tantervvel szoros tartalmi kapcsolatban áll. Ennek megfelelően az EDKP tartalmazza a következők mindegyikét:

a) elméleti ismeretek,
b) szakmaspecifikus gyakorlati feladatok,
c) önálló projektmunka,
d) a szaknak megfelelő releváns kompetencia- és készségfejlesztés.

Továbbá a DKT általános minősítési követelményrendszere értelmében az EDKP

• a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben részt vevő partnerszervezet által közösen kerül kialakításra és elfogadásra;
• a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott tartalommal rendelkezik;
• a tantervnek az intézményi szakaszra vonatkozó része 90%-ban meg kell egyezzen a normál szak tantervének tartalmával, a 10%-os eltérés kizárólag egyes gyakorlati részeknek a vállalati oldalon való kiváltása útján valósulhat meg;
• bemutatja a megszerzett tudás értékelésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

4. A felsőoktatási intézmény adatlap és mellékletei – köztük az együttműködési megállapodás, az EDKP, a szak duális formában történő indításáról szóló szenátusi határozat benyújtásával kéri a DKT-tól a duális képzési megállapodás minősítését. A kérelmet a felsőoktatási intézmény elektronikus formában köteles eljuttatni az Oktatási Hivatal mint a DKT titkársága részére.

5. A felsőoktatási intézmények által beküldött, hiánytalan és megfelelő dokumentumok alapján az Oktatási Hivatal a DKT elé terjeszti a duális képzési megállapodásokat.

FONTOS: a duális képzési megállapodás minősítése a DKT-tól jövőre nézve kérhető, visszamenőlegesen nem. Ennélfogva a duális képzési megállapodás minősítése iránti kérelmet és dokumentumokat a képzés tervezett megkezdése előtt olyan időpontban szükséges benyújtani, hogy elegendő idő maradjon nem csak a megállapodás DKT általi minősítésére, de az esetleges hiányosságok pótlására (pl. szerződésmódosításra, az Egyeztetett Duális Képzési Program javítására stb.). Célszerű tehát a minősítés iránti kérelmet a duális képzés indulásának tervezett kezdő félévét legalább 2-3 hónappal megelőzően benyújtani az Oktatási Hivatalhoz.

6. A DKT által elfogadott duális képzési megállapodásokat az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi.

7. A duális formában induló szakok megjelennek a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, a www.felvi.hu oldalon.

8. A partnerszervezetek saját igényeik alapján végzik a hallgatók előzetes kiválasztását. A kiválasztási folyamat megszervezését az adott felsőoktatási intézmény segíti. A duális képzési partner értesíti ki a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről, amelynek határideje megelőzi a sorrendmódosítás határidejét. A duális képzési formára kiválasztott jelentkezőknek az általános felsőoktatási felvételi eljárás keretében felvételt kell nyerniük az adott felsőoktatási képzésre.

9. A kiválasztott hallgatókkal a partnerszervezeteknek a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17-18/B. §-a szerinti hallgatói munkaszerződést kell kötniük.

A partnerszervezetek az őszi félévben szeptember 30-ig, a tavaszi szemeszterben pedig február 28-ig kötelesek megkötni a hallgatói munkaszerződéseket, továbbá értesíteni az intézményeket a hallgatói munkaszerződések megkötéséről.

10. A nyilvántartásba vételt követően a partnerszervezet adataiban bekövetkező változásokat, a visszalépési szándékukat minden esetben az adott intézmény felé szükséges jelezni, amelyről az intézmény az Oktatási Hivatalt írásban köteles tájékoztatni.

11. Az Oktatási Hivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a nyilvántartásában lévő duális képzési megállapodás, valamint a duális képzés szakmai gyakorlati részének megvalósítását szolgáló belső gyakorlóhely nyilvántartási adatainak valódiságát, teljességét, megfelelőségét és jogszerűségét (minőségbiztosítási látogatások). A minőségbiztosítási látogatások során a partnerszervezeteknek együtt kell működniük a DKT látogatóbizottságainak tagjaival. A látogatások célja annak ellenőrzése, hogy a partnernél végzett gyakorlati képzés megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, a duális képzés alapelveinek, továbbá a DKT által meghatározott szakmai és adminisztratív követelményeknek.

Melyek a felsőoktatási intézmények és a képzésben részt vevő partnerszervezetek duális képzési megállapodásának kötelező elemei?

A duális képzési megállapodás kötelező elemeit a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. §-a rögzíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a megállapodás kötelező elemeként fel kell tüntetni a partnerszervezethez felvehető maximális hallgatói létszámot is.

Milyen követelményeknek kell megfelelniük a duális képzésben részt vevő felsőoktatási intézményeknek és partnerszervezeteknek?

A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet alapján a Duális Képzési Tanács segíti a duális képzések megfelelő szervezési és minőségi elvárásainak kialakítását. A DKT határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a felsőoktatási duális képzésben részt vevő partnerszervezettől, illetve annak hallgatókkal foglalkozó szakemberétől, mentorától elvárhatók.

Az Oktatási Hivatal honlapján mind az alapképzési szakokra, mind pedig a mesterképzési szakokra vonatkozó követelményrendszer elérhető. A duális képzésben részt vevő partnerszervezeteknek a DKT által elfogadott általános minősítési követelményrendszernek is meg kell megfelelniük.

Van-e előírás arra, hogy pontosan mennyi időt, és milyen beosztásban kell a gyakorlati képzést lebonyolító partnerszervezetnél töltenie a hallgatónak?

A Duális Képzési Tanács alapelve szerint a hallgató által a partnerszervezetnél eltöltött időnek el kell érnie a szorgalmi időszak napjainak legalább 75 százalékát. Ezt az arányt a teljes képzési időszakra vonatkozóan kell teljesíteni, azzal a megkötéssel, hogy minden – indokolt esetben kettő – elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasznak kell követnie.

Lesz-e lehetőség a júliusi ponthatár megállapítását követően az együttműködő partnereknél megmaradt üres helyek feltöltésére, illetve az időközben bevont új partnerek helyeinek feltöltésére?

Amennyiben a ponthatárok megállapítása után kiderül, hogy a partnerszervezetnél marad betöltetlen hallgatói hely, akkor annak betöltésére egy második körös kiválasztás keretében az őszi félévben legkésőbb szeptember 30-ig, a tavaszi szemeszterben pedig február 28-ig kerülhet sor. Ezen határidőig a hallgatói munkaszerződést is meg kell kötni a hallgatóval, aki már beiratkozott a felsőoktatási intézménybe. A kiválasztáson azok vehetnek részt, akik az adott alap- vagy mesterképzésen a felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyt létesítettek, és más partnerszervezettel munkaszerződést nem kötöttek.

A kötelező dokumentáció (a jelenléti ív, a munkanapló, a megengedett hiányzás) vezetése hogyan történik?

A duális képzésben részt vevő hallgatót díjazás illeti meg egész évben, a duális formában folytatott teljes képzési időre vonatkozóan. A hallgatói díjazást a munkáltató, vagyis a partnerszervezet folyósítja. A duális képzési partner tehát mind a gyakorlati, mind az intézményi periódusok alatt köteles díjazásban részesíteni a hallgatót. Ennek minimális mértékét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) a) pontja szabályozza.

Hogyan történik majd a hallgató teljesítményének értékelése?

A partnerszervezetnek a felsőoktatási intézménnyel egyeztetve ki kell dolgoznia a hallgató értékelésére vonatkozó kritériumokat. A duális képzési partner félévente köteles írásban értékelni a hallgató teljesítményét. Az értékelőlapnak célszerű tartalmaznia a következő félévben fejlesztendő kompetenciákat, területeket.

A szak tantervében meghatározott ellenőrzési, vizsgáztatási rendszer a felsőoktatási tanulmányok alatt érvényesül. A hallgató vizsgáit és egyéb tanulmányi kötelezettségeit ugyanúgy teljesíti az intézményben, mint a hagyományos képzésben részt vevő hallgató. A szorgalmi időszakban akár „elővizsgák” is szervezhetők, így a vizsgaidőszak kevésbé befolyásolja a hallgató munkavégzését a partnerszervezetnél.

Kötelező folyamatosan, a képzés teljes időtartama alatt fizetni a hallgatónak járó díjazást?

A duális képzésben részt vevő hallgatót díjazás illeti meg egész évben, a duális formában folytatott teljes képzési időre vonatkozóan. A hallgatói díjazást a munkáltató, vagyis a partnerszervezet folyósítja. A duális képzési partner tehát mind a gyakorlati, mind az intézményi periódusok alatt köteles díjazásban részesíteni a hallgatót. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (3) a) pontja alapján a duális képzéses hallgatók számára legalább a mindenkori minimálbér összegének 65 százalékát kell fizetni.

Kell-e adót és járulékot fizetni a duális képzésben részt vevő hallgató díjazása után?

Ebben a kérdésben a mindenkori jogszabályok – elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló törvény, társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény stb. – rendelkezései irányadók.

Milyen feltételekkel és mekkora összegig csökkentheti a szakképzési hozzájárulását a duális képzésben részt vevő partnerszervezet?

A duális képzésben részt vevő partnerszervezetek a mindenkori – elsősorban a szakképzéssel kapcsolatos – jogszabályokban meghatározott feltételek alapján csökkenthetik a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségüket.

Mi történik, ha egy partnerszervezet nem felel meg a feltételeknek?

A fent részletezett elvárások mellett fontos, hogy a duális képzés minőségéért elsődlegesen a Duális Képzési Tanács és a felsőoktatási intézmény együttesen felelős. A partnerszervezetnek meg kell felelnie a duális képzési gyakorlóhelyekkel szemben előírt általános jogszabályi feltételeknek. További elvárás, hogy a partnerszervezetnél a gyakorlati munka oktatásához szükséges technológiai kritériumok (gépek, eszközök, berendezések, segédanyagok) rendelkezésre állnak, továbbá ezek alkalmasak a hallgatók megfelelő kompetencia- és készségfejlesztésére. A partnerszervezeti mentoroknak erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük a hallgatók szakmai fejlődésének támogatására.

A partnerszervezetek – a duális felsőfokú képzés minősítési követelményrendszere szerinti – szigorú minőségellenőrzése folyamatos. Amennyiben az Oktatási Hivatal által vezetett minőségbiztosítási látogatás hiányosságokat tár fel, úgy a látogatóbizottság kellő határidő tűzésével hiánypótlásra, vagy az ellenőrzött dokumentumok javítására/módosítására hívja fel a partnerszervezetet. Abban az esetben, ha a látogatóbizottság súlyos hiányosságot tár fel, javasolhatják a DKT-nak, hogy vonja meg a korábban jóváhagyott minősítést a partnerszervezettől.

Kiköthető-e továbbfoglalkoztatási hűségidő a hallgatói munkaszerződésben?

A hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17-18/B. §-ai határozzák meg, ezen rendelkezések nem tartalmaznak továbbfoglalkoztatásra, hűségidőre vonatkozó szabályozást. Ettől függetlenül – a mindenkori jogszabályi rendelkezések adta keretek között – a felek közös akarattal ebben megállapodhatnak.

Van-e előírás arra, hogy pontosan milyen oktatásban részesül, illetve milyen tevékenységet kell végeznie a hallgatónak a gyakorlati idő alatt?

Ezt a fentebb ismertetett EDKP tartalma határozza meg.

Honnan tudja meg a hallgató, hogy melyik vállalathoz kerül?

A duális képzési partner köteles legkésőbb a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkezési sorrend módosításának határidejéig írásban értesíteni a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről annak érdekében, hogy a jelentkezőnek az eredmény ismeretében még legyen lehetősége a sorrendmódosításra az adott felvételi eljárásban.

Hogyan lesz a jelentkezőből duális képzésben részt vevő hallgató?

Az érintett alap- vagy mesterképzésre való jelentkezéstől részben elkülönül a duális formára való jelentkezés. Az alap- és mesterképzésekre ugyan országosan egységes elvek és pontszámítás alapján, rangsorolással kerülnek be a jelentkezők, azonban a duális formára való felvétel a partnerszervezetek saját szempontrendszere szerint történik. A duális képzési partnerekhez közvetlenül kell jelentkezni, a felsőoktatási felvételi eljárástól függetlenül.

A partnerszervezet saját eljárásban előzetesen kiválasztja a megfelelő jelentkezőket, ezzel párhuzamosan a felvételi eljárásban a felvételizők benyújtják jelentkezésüket a felsőoktatási intézményhez. A partner által kiválasztott jelentkezők a pozitív besorolási döntést (a ponthatár megállapítását), a felsőoktatási intézménybe való beiratkozást, majd a hallgatói munkaszerződés megkötését követően tekinthetők duális képzésben részt vevő hallgatónak.

A hallgatók esetleges külföldi tanulmánya hogyan illeszkedik a duális képzésbe?

A képzésbe, ha a partnerszervezet is támogatja, beilleszthető a külföldi tanulmány, így például az ERASMUS programban való részvétel. Javasolt azonban, hogy a hallgató és a partnerszervezet erről a kérdésről és következményeiről (pl. fizetés nélküli szabadság) előzetesen egyeztessen, sőt ezeket lehetőség szerint a hallgatói munkaszerződésben szabályozzák.

Elmehet a hallgató passzív félévre?

A jelenlegi hatályos szabályozás szerint a felsőoktatásban tanuló hallgatók joga, hogy a képzési idő függvényében hallgatói jogviszonyát szüneteltesse (passzív félév). Ez a jog a duális képzésben részt vevő hallgatót is megilleti. Javasolt azonban, hogy a hallgató és a partnerszervezet erről a kérdésről és következményeiről (pl. fizetés nélküli szabadság) előzetesen egyeztessen, sőt ezeket lehetőség szerint a hallgatói munkaszerződésben szabályozzák.

Mennyi lesz a duális képzési hallgatók napi munkaideje?

A napi munkaidőre a munka törvénykönyve, valamint a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17-18/B. §-ai alkalmazandók.

A jelenlegi szabályozás szerint a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni. További fontos információ, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, próbaidő nem köthető ki.

A hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani. A munka törvénykönyvének 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak pedig nem alkalmazhatók.

Felsőbb évfolyamon is be lehet kapcsolódni a duális képzésbe?

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdése kimondja, hogy a duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződés a képzés – legkésőbb annak második félévétől kezdődően megkezdett – teljes duális formában folytatott idejére szól. Amennyiben a hallgató a képzést annak második félévétől kezdődően folytatja duális formában, a hallgatói munkaszerződést tavaszi félévben február 28-ig, őszi félévben szeptember 30-ig kell megkötni.

A duális képzés egyik alapelve szerint a hallgatónak a duális formában folytatott teljes alap- és mesterképzési időszak alatt, legkésőbb a 2. félévtől munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyba kell kerülnie a partnerszervezettel. Ennek megfelelően az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb február 28., míg keresztféléves jelentkezés esetén legkésőbb szeptember 30. napjáig szükséges megkötni a munkaszerződéseket. A szerződés rendelkezéseitől csak a felsőoktatási intézmény és a partnerszervezet közötti megállapodás alapján lehet eltérni.

Amennyiben a hallgató időközben kilép a képzésből, kérhető-e a hallgatótól időarányos kompenzáció a vállalat költségeinek fedezésére?

A hallgatói felmondás esetén az erre vonatkozó feltételeket, követelményeket a hallgatói munkaszerződésben lehet meghatározni a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint.

Hol lehet bejelentenie a partnerszervezetnek a duális képzéssel foglalkozó kapcsolattartó személyében bekövetkezett változást?

A személyi változással kapcsolatos tájékoztatást az Oktatási Hivatalnak a dualis@oh.gov.hu címen lehet jelezni. Az Oktatási Hivatal nem tartja nyilván a partnerszervezetek duális képzési kapcsolattartóit, de a változás jelzése megkönnyíti az egyeztetéseket, például minőségbiztosítási látogatások szervezése során..

Amennyiben kérdésem lenne a duális képzést illetően, kit keressek?

Az Oktatási Hivatal foglalkozik a duális képzésekkel kapcsolatos teendőkkel. Amennyiben kérdés/kérés merülne fel, a dualis@oh.gov.hu e-mail címre küldhető információkérés.