Tizenhétezer jelentkező a mesterképzésben

A tavalyi évhez képest 2009-ben megháromszorozódott megduplázódott az első helyen mesterképzésre jelentkezők száma. Míg 2008-ban csak az összes felvételiző hat százalékát tették ki, az idei évben arányuk 13 százalék körülire emelkedett. Összesen mintegy 17 ezren szeretnék valamilyen mesterképzésen folytatni tanulmányaikat. Az akkreditációs folyamat előrehaladtával a meghirdetett szakok köre is kibővült, a potenciális jelentkezők lényegesen nagyobb kínálatból választhattak: tavaly 76, idén viszont már 164 mesterszakra érkezett be első helyes felvételi kérelem.

A legtöbb mesterszakra jelentkező az ELTE két karát, a Pedagógiai és Pszichológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart jelölte meg első helyen, de a Szegedi Tudományegyetem is két karával (BTK, TTIK) benne van a toplista első tíz helyezettje között. Az adatokból jól kivehető az egyetemi karok dominanciája a mesterképzésben. A főiskolák elsősorban tanári mesterszakjukkal vonzották a jelentkezőket: a top10-be egyetlen főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara tudott bejutni, míg a húsz legtöbb jelentkezőt vonzó intézmény között már az egri Esterházy Károly Főiskola három - elsősorban ugyancsak tanárképzést folytató - karát (EKF-BTK, EKF-TTK, EKF-TKTK) találjuk.

1. Táblázat
A legtöbb mesterszakos jelentkezőt vonzó karok (összes jelentkező, első helyes jelentkezések)*

* A jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

Ha csak a nappali munkarendre jelentkezőkre szűkítjük a vizsgálódást, az egyetemi karok súlya még nagyobb lesz: a legtöbb nappali mesterszakos jelentkezőt vonzó 20 intézmény közé egyetlen főiskolai kar sem tudott bekerülni. A toplista két éllovasa, az ELTE-PPK és az ELTE-BTK helyet cserélt egymással, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem a nappali mesterszakra jelentkezők esetében is viszonylag komoly előnnyel vezeti a mezőnyt.

2. Táblázat
A legtöbb nappali munkarendű mesterszakos jelentkezőt vonzó karok (első helyes jelentkezések)*

* A jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

Az első helyes jelentkezések alapján felállítható szakos "népszerűségi" listát 4000 fő feletti jelentkezői létszámmal a tanári mesterszak vezeti. A tanárképzés mesterszintre emelésének következtében kialakított szak "kilóg" a többi mesterszak közül, megnehezítve a jelentkezések képzésterületi népszerűségi tendenciáinak értelmezését. Ha a tanári mesterszakra jelentkezők körét mélyebb elemzésnek vetjük alá, láthatjuk, hogy a mesterszakot indító intézmények jelentkezői rangsorának élén volt tanárképző főiskolai karok, valamint az egyetemek bölcsészettudományi és természettudományi karai állnak.

3. táblázat:
A legtöbb tanári mesterszakra jelentkezőt vonzó karok (első helyes jelentkezések)*

* A jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

A tanári mesterszakot választók közül kiemelkedően sokan valamely idegen nyelvből szeretnének tanári diplomát szerezni: a listát 500-nál is több jelentkezővel az angoltanári képzés vezeti, de a némettanári specializáció is összesen több mint 170 első helyes jelentkezőt vonzott. Népszerűek a hagyományos bölcsész, illetve természettudományi tanári pályák is: a top10-ben találhatjuk a magyartanári, a történelemtanári, valamint a matematika- és a földrajztanári specializációkat is.

4. táblázat:
A legnépszerűbb tanári specializációk (első helyes jelentkezések)*

* A jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

A tanári mesterszak a hivatalos képzésterületi besorolás szerint a pedagógusképzés képzési területhez tartozik. Az utóbbi táblázatból is jól látható azonban, hogy nagyrészt a bölcsész-, és a természettudományi területekhez kötődő tanári képesítések megszerzéséről van szó. A tanári mesterszakra jelentkezők közel fele (48%) valamely bölcsészettudományi (angol-, német-, történelem-, magyartanár, stb.), 16 százalékuk természettudományi (matematika-, földrajz-, biológiatanár, stb.), 6-7 százalékuk pedig informatikai, sporttudományi, vagy művészetközvetítési területhez kapcsolódó, illetve általános pedagógiai szakismereteket nyújtó képzésben kíván részt venni.

A szakos népszerűségi listák elemzésének egyik alapvető, megszokott szempontját képezi a megelőző évi eredményekkel való összevetés. A mesterszakok köre, mint már a bevezetőben is jeleztük, komoly bővülésen ment át, a jelentkezői létszámok ugrásszerűen megemelkedtek, az idei és a tavalyi ranglista-helyezéseket, illetve abszolút jelentkezői létszámokat összehasonlítva tehát nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy egy még rendkívül képlékeny, lényegében az elmúlt egy évben mozgásba lendült, átalakulásban lévő területről van szó. Az intézmények egyelőre még nagyrészt keresik az ideális, a jelentkezésekben megragadható keresletnek megfelelő mesterszakos képzési kínálatot. Alapszakos elemzéseinkben általában a nappali tagozatra jelentkezők körében szoktuk vizsgálni a jelentkezési tendenciákat, mivel azonban a mesterszakokra jelentkezők több mint fele első helyen nem nappali, hanem levelező képzésre nyújtotta be felvételi kérelmét, a mesterképzés esetében indokoltnak tűnik az összes jelentkező körében megfigyelhető tendenciákat is bemutatni.

A mesterszakok jelentkezési toplistáját a tavalyi eredményekkel összevetve - a jelentkezői létszám- és a mesterszakos kínálatbővülés ellenére - érdekes módon viszonylag stabil élmezőnyt figyelhetünk meg. Az első 10 helyezettől lefelé azonban már komoly mozgások is előfordulnak. A listavezető tanári mesterszak mögé egy új top10-es szak, az emberi erőforrás tanácsadó zárkózott fel, a nemzetközi tanulmányok, a vezetés és szervezés és a vállalkozásfejlesztés képzések ugyanakkor a tavalyi évben is a legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszakok közé tartoztak. A lista hatodik és hetedik helyén két teljesen új mesterszak, a pszichológia, valamint a kommunikáció és médiatudomány találhatók. A top10 utolsó három helyén a tavalyi nyolcadik helyét őrző pénzügy, a negyedik helyről a kilencedikre visszaesett marketing, valamint a tavalyi eredményén három helyet javító közigazgatási mesterszakok állnak.

A tavalyi top10-ből mind a helyezéseket, mind az abszolút jelentkezői számokat is tekintve sokat veszített az egészségügyi szociális munka mesterszak és az MBA (Master of Business Administration) képzés, míg a 2008-ban tizedik neveléstudományi szak nagyjából a tavalyinak megfelelő jelentkezői létszámmal az idei listán a 22. helyezést érte el.

5. táblázat:
A legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszakok (összes jelentkező, első helyes jelentkezések)* (zárójelben a 2008-as ranglista-helyezések)

* A 2009-es jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

Ha a mesterképzésen belül csak a nappali munkarendre (tagozatra) jelentkezőket vizsgáljuk, akkor valamelyest megváltozik a szakok sorrendje. A legtöbb jelentkezőt a nappalisok közül is a tanári mesterszak tudhatja a magáénak, a top10-ben azonban ott találjuk a geográfus, a történelem, a biológus, valamint a fordító és tolmács mesterszakokat is - ezek az összes jelentkezőt figyelembe vevő listán a tizedik és a huszadik hely között foglalnak helyet. Mivel a 2008-as normál felvételi eljárásban a mesterszakokra jelentkezők mindössze 22 százaléka (1300 fő) nyújtotta be nappali tagozatra jelentkezését, az egyes szakok közti jelentkezői létszámkülönbségek jelentéktelenek. A tavalyi tizedik és huszadik helyezettet összesen 12 főnyi jelentkező választotta el egymástól.

6. táblázat:
A legtöbb nappali munkarendre (tagozatra) jelentkezőt vonzó mesterszakok, első helyes jelentkezések*

* A 2009-es jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

A mesterszakokra jelentkezők képzési területek szerinti megoszlását vizsgálva a pedagógiai - a pedagógusképzéshez sorolt tanári mesterszak eredményeinek értelmezhetőségéről már szót ejtettünk -, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi terület kiemelkedő jelentőségét láthatjuk. A négy nagy képzési terület az összes mesterszakra jelentkező közel háromnegyedét tudhatja magáénak. Ha a hivatalos képzésterületi besorolástól eltekintve a tanári mesterszakon belül külön kezeljük az egyes képzési területekhez kötődő specializációkat, akkor a bölcsészettudományi terület egyértelmű dominanciáját láthatjuk. Tehát az összes bölcsészettudományi területhez sorolt mesterszakra jelentkezők és a valamely bölcsész-szakhoz kötődő tanári mesterszakra jelentkezők együttesen az összes mesterképzésre jelentkező közel egyharmadát teszik ki. A természettudományi szakokhoz kapcsolódó tanári mesterszakra jelentkezőkkel együtt az összjelentkezői létszám 10 százalékára növekszik a természettudományi képzésterület részesedése is.

Érdemes kitérni a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek szereplésére. Ezeken a területeken a hagyományosan nagy presztízsű, sok jelentkezőt vonzó egységes, osztatlan szakok (jogász, általános orvos, fogorvos, gyógyszerész) is mesterfokozatot nyújtanak hallgatóik számára. A két képzési terület kisebb, speciális képzést nyújtó két éves mesterszakjaira jelentkezők az összes mesterszakra felvételizőnek viszont csak kis százalékát teszik ki, így a csak mesterszakokra vonatkozó statisztikák a jogi és az orvos- és egészségtudományi képzések esetében nem tudják pontosan mutatni azok mesterképzésben való tényleges részesedését.

1. ábra: A mesterszakokra jelentkezők megoszlása képzési területenként, 2009 (összes jelentkező, első helyes jelentkezések)*

* A 2009-es jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

Csak a nappalis mesterszakokra jelentkezőket vizsgálva átalakul a képzési területek sorrendje. Az első helyre a bölcsészettudományi, a másodikra a társadalomtudományi terület kerül, a pedagógusképzés (tanárképzés) a gazdaságtudományi képzésterülethez azonos (14 százalékos) jelentkezői aránnyal a megosztott harmadik helyre szorul vissza; a négy legnépszerűbb képzési terület mögé a nappalis jelentkezők esetében egy ötödik, a jelentkezők 12 százalékát vonzó természettudományi terület is felzárkózik.

2. ábra: Mesterszakokra nappali munkarendre (tagozatra) jelentkezők megoszlása képzési területenként, 2009 (első helyes jelentkezések)*

* A 2009-es jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

A nappali tagozatos és az összjelentkezői grafikont összevetve látható, hogy komoly különbségek vannak az egyes képzési területek között az egyes munkarendekre jelentkezők belső (képzésterületen belüli) megoszlását tekintve. Ez a jelentkezői stratégiák mellett természetesen bizonyos mértékben a szakos meghirdetések függvénye is - egyes képzési területeken eltérő a különböző munkarendeken meghirdetett mesterszakok aránya -, ezzel együtt jól mutatja ugyanakkor a képzési területeken bejárható mesterképzési pályákat, tanulmányi útvonalakat. A természettudományi, társadalomtudományi, bölcsész, informatikai, a művészeti mesterszakok, kisebb mértékben a műszaki szakok esetében a jelentkezők inkább a nappali tagozatot preferálják, a többi területen a helyzet fordított: a pedagógusképzésre, gazdaságtudományi területre, valamint a mesterszakos jelentkezőkből kisebb mértékben részesedő agrár, jogi, katonai, orvosi és sporttudományi képzésekre jelentkezők nagyobbrészt levelező munkarenden szeretnék folytatni tanulmányaikat.

7. táblázat:
Az egyes képzési területek mesterszakjaira jelentkezők munkarendek (tagozatok) szerint, 2009 (%)

* A 2009-es jelentkezési adatok 99%-os feldolgozottsága alapján.

Kiss László
Educatio Kht - OFIK Felsőoktatási Műhely