Ők jelentkeztek 2007-ben
| 1 2 3 4 5 |
előre »
|
Általános tendenciák a 2007. évi magyarországi felsőoktatási jelentkezésekben
Mi lehet az oka a jelentkezői létszám csökkenésének? Valóban egyre fiatalabbak a jelentkezők? Növekszik a jelentkezők nyelvtudása? Elemzésünk átfogó képet kíván adni a 2007-es felsőoktatási jelentkezőkről és az első helyen történt jelentkezésekről.
1. A jelentkezői létszám változása az elmúlt években
Az utóbbi időszakban évente több mint százezer fiatal nyert felvételt hazai felsőoktatási intézményekbe, ami azt jelenti, hogy a felvételire jelentkezőknek általában több mint kétharmada-háromnegyede sikerrel járt. A jelentkezési statisztikákat elemezve láthatjuk, hogy évek óta rendkívül magas volt a jelentkezői létszám: három évvel ezelőtt például több mint 166 ezer fiatal akart továbbtanulni! 2005 óta viszont folyamatosan csökken ez a szám: az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007. június 4-i adatai szerint 2007-ben 108 590 fő kívánt felvételizni (a később meghirdetett helyekre jelentkező pótfelvételizőket nem számítva). Ha figyelembe vesszük, hogy korábban a jelentkezők kétharmada rendre az idősebb, tehát nem frissen érettségizett korosztályból került ki, akkor várható volt, hogy egy idő után már csökkeni fog a továbbtanulói bázis, hiszen szép lassan "felszívják" az intézmények a korábban első, második vagy harmadik próbálkozásra is sikertelenül pályázó fiatalokat.
A továbbtanulni szándékozók jelentős hányadát kitevő idősebb korosztályt ráadásul több tekintetben is negatívan érintették a változások, illetve az átalakuló képzési rendszer. A felsőoktatási képzés, benne például a felvételi eljárás utóbbi években bekövetkezett vagy éppen jelenleg is zajló átalakulása, a tandíj stb. is szerepet játszhat a csökkenő jelentkezői létszámban, ami azonban kétségtelenül komolyan érezteti hatását a legfiatalabb korosztály körében is. Lehetséges, hogy a fiatalok életstratégiájában változó trendnek vagyunk tanúi: nagyobb arányban "kivárnak" az érettségi után, egy-két éves szakképzésekre iratkoznak be, külföldre mennek munkát vállalni, esetleg tanulni, vagy éppen nem államilag elismert oklevelet adó hazai felsőfokú képzésekre iratkoznak be.
Jelentkezők számának alakulása 2004-2007 között* (fő)
* A pótfelvételizők és a keresztféléves képzésre jelentkezők nélkül.
A magyarországi felsőoktatási intézmények alapvetően nyitottak a külföldi továbbtanulók, azon belül is elsősorban az európai uniós országok fiataljai számára, ám ennek hatása továbbra sem érezhető: a jelentkezők döntő többsége magyar állampolgárságú. Vannak ugyan magyarországi egyetemre, főiskolára felvételiző amerikai, francia, olasz, német stb. diákok, és még japán, örmény nigériai és venezuelai jelentkező is akad, ám számottevő arányban csak a környező országok, jelentős többségben magyar nemzetiségű fiataljai kívánnak itt tanulni - igaz, közülük valószínűleg többen nem jelölték meg a jelentkezési lapon a "határon túli magyar" kategóriát. Idén összesen mintegy két és félezer nem magyar állampolgárságú fiatal jelentkezett. Emellett meg kell említeni, hogy a felsőbb évfolyamokra, pl. diákcsere programok keretében, illetve kifejezetten fizetős, magas költségtérítésű helyekre is jönnek külföldről diákok hozzánk tanulni (utóbbiakra jó példák az orvosi egyetemek), ám ők nem szerepelnek a jelentkezési statisztikákban.
- 1. 1. A jelentkezői létszám változása az elmúlt években
- 2. 2. Képzési formák, tagozatok (munkarendek)
- 3. 3. A jelentkezők életkor és nemek szerinti megoszlása
- 4. 4. A jelentkezők előképzettsége: középiskolai tanulmányok és nyelvtudás
- 5. 5. Többletpontok, előnyök a felvételi eljárásban
