2009 legnépszerűbb hazai intézményei

Az idei évben rendkívül nagy arányban nőtt meg a meghirdetett mesterképzések száma, ami nem csak a legtöbb intézményben most végző első Bsc/BA évfolyamok hallgatói esetében jelent továbblépési lehetőséget, hanem az elmúlt néhány évhez képest lényegesen nagyobb képzési perspektívát nyújt a már diplomával rendelkező idősebb korosztály számára is. Az idei év hosszú idő után ismét jelentkezői létszámnövekedést eredményezett, köszönhetően nagyrészt éppen a mesterképzésre jelentkezőknek. Mindez ugyanakkor több tekintetben átrendezte az intézményi, kari népszerűségi ranglistákat. Úgy tűnik, elsősorban a nagy hagyományú, régóta több karon is oktató tudományegyetemek az átalakulás nyertesei.

Az alábbi elemzés során a Felsőoktatási Műhely korábbi elemzési logikáját alkalmazzuk: először az integrált intézményi, majd a kari szintű ranglistákat vizsgáljuk meg részletesen, végül a csak nappali alap- és egységes, osztatlan képzések népszerűségi rangsorait vesszük górcső alá. A több éve zajló Jelentkezési tendenciák kutatási program egységes szempontrendszere lehetőséget ad a korábbi adatokkal való összevetésre is.

A bolognai rendszer nyertesei a klasszikus nagy tudományegyetemek

Az idei jelentkezési statisztikák tovább erősítették a már régóta több különböző képzési területen oktató, klasszikus nagy tudományegyetemek dominanciáját. Minden képzési szintet és munkarendet (tagozatot) figyelembe véve ez az öt egyetem 2009-ben a jelentkezők több mint egyharmadát vonzotta. Közülük négy (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található. Az átlagos növekedést mutató pécsi egyetemen kívül a többiek mind kiemelkedő arányban növelték jelentkezői létszámukat, ami jelentős részben az idén végző első BSc/BA évfolyamoknak, illetve a komoly vonzáskörzettel bíró egyetemi központokban indított nagyszámú mesterképzésnek köszönhető.

A 2009. évi első helyes jelentkezések megoszlása*
(minden képzési szint és munkarend)

N=126 068
* A jelentkezési lapok 99%-os feldolgozottsága alapján.

A legnépszerűbb intézmény továbbra is az ELTE

Idén ugyanaz a tizenöt intézmény szerepel a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák első tizenöt helyén, mint 2008-ban. Sőt, a sorrend is nagyon hasonló az egy évvel ezelőttihez, mindössze három helycsere történt. Ha azonban kicsit részletesebben megnézzük a jelentkezési adatokat, akkor láthatjuk, hogy az idei létszámnövekedés mértéke komoly eltéréseket mutat az egyes intézmények között, ami hosszú távon akár a mostaninál is nagyobb mértékű változásokat vetíthet előre (1. sz. táblázat).

Az időtlen idők óta az első helyen található Eötvös Loránd Tudományegyetem az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi toplistát. 2009-ben minden tizedik felvételiző az ELTE-t jelölte meg első helyen. (Érdemes megemlíteni, hogy itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is, az ELTE-BTK.) A létszámnövekedés ráadásul jóval az átlag fölötti volt a fővárosi intézmény esetében (41,9 százalék), ami azt mutatja, hogy a kétszintű képzés egyértelmű nyertese a legnagyobb minősített oktatói létszámmal rendelkező hazai egyetem (lásd a Felvi rangsor erre vonatkozó adatsorait).

Az ELTE-t követő három intézmény immár évek óta ugyanaz. Ezen belül második helyre lépett elő a Szegedi Tudományegyetem, amely még az ELTE-nél is nagyobb arányú (46,3 százalék) növekedést tud felmutatni 2008-hoz képest. Az SZTE a másik intézmény, amely átlépte a bűvös tízezres jelentkezői létszámot. A harmadik helyen található Debreceni Egyetem ennél kisebb mértékű, ám az átlagot még így is meghaladó növekedést (34,9 százalék) ért el. A Pécsi Tudományegyetem szereplése eléggé ingadozó: a három évvel ezelőtt tapasztalt feltűnően magas népszerűség (2. hely) után két évvel ezelőtt némiképp visszaesett, de még biztosan őrzi negyedik helyét. Igaz, idén is gyengébben szerepelt a többi klasszikus nagy tudományegyetemhez képest, mivel csak átlagos mértékű növekedést ért el (29,8 százalék).

A két, fő képzési profilját tekintve legnagyobb gazdaságtudományi intézmény az átlagosnál kisebb létszámnövekedést tud felmutatni. Az igen vegyes képzési profilú, a néhány éve több kart is integráló Budapesti Corvinus Egyetemet (a régi "Közgáz"-t) több mint hét és félezer jelentkező választotta. Mintegy negyedével (24,6 százalék) többen, mint 2008-ban, amivel idén szintén az 5. lett a rangsorban. A Budapesti Gazdasági Főiskolát 6701 fő jelölte meg első helyen, ami 27,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az átlagosnál kisebb növekedés sem veszélyeztette ugyanakkor a BGF-nek, mint a legnépszerűbb hazai főiskolának a pozícióját (7.).

Ezzel szemben töretlen a hazai egyetemi műszaki képzés vezető intézményének, a BME-nek a népszerűségnövekedése, ami idén szintén az átlagost meghaladó mértéket mutat. A fővárosi Műegyetemet idén már hét és fél ezren jelölték meg első helyen a jelentkezési lapjukon (36,8 százalék), amivel az egyetem már szinte beérte a BCE-t. A Budapesti Műszaki Főiskola az előző évhez hasonlóan ismét az átlagosnál jobb eredményt ért el, hiszen több mint egyharmadával (34,0 százalék) tudta növelni jelentkezőinek számát: a 3753 fős létszám újabb előrelépést jelent a második legnépszerűbb hazai főiskolának a rangsorban (12.)

Érdemes felhívni a figyelmet a Szent István Egyetemre. Az elmúlt tíz évben lezajló integrációs folyamatok hol negatívan, hol pozitívan érintették az intézményt. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt, jelentős részben a kivált karok miatt bekövetkezett nagyarányú jelentkezői létszámcsökkenést az utóbbi két évben pozitív elmozdulás követte. A táblázatban szereplő, az átlagost jóval meghaladó növekedés (40,5 százalék) még nem is fejezi ki pontosan ezt a "fordulatot", hiszen nem szerepelnek benne a Tessedik Sámuel Főiskola idén integrálódott karai, amelyeket figyelembe véve (1060 fő) a SZIE már a 8. helyre lépne elő az összesített intézményi rangsorban.

Végül megemlítjük az egri Eszterházy Károly Főiskolát, amely 2008-hoz képest idén tovább javította pozícióját a legnépszerűbb 15 intézmény listáján (14.). A 3327 első helyes jelentkező a top intézmények közül a legnagyobb növekedést jelenti, hiszen az EKF ezzel több mint másfélszeresére növelte a jelentkezői létszámát (55,0 százalék).

1. sz. táblázat
JELENTKEZŐK SZÁMA INTÉZMÉNYENKÉNT
Az összes jelentkezőt figyelembe véve az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési szint és munkarend)
(A tizenöt legnépszerűbb intézmény)

* (átlagos változás:+30,3%)
** A Tessedik Sámuel Főiskola négy kara 2009. január 1-jétől a Szent István Egyetembe integrálódott. A 2008 decemberében megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban azonban a TSF még önálló intézményként volt feltüntetve, így a normál eljárás statisztikájában is így szerepeltetjük.

A gyakran nagyon sok képzési területen oktató intézmények (elsősorban a tudományegyetemek) népszerűségi mutatóinál jóval kifejezőbb, és a hazai felsőoktatás hagyományos intézményi és területi tagoltsága okán relevánsabb összehasonlításnak tűnik, ha a karok jelentkezési adatait vetjük össze (2. sz. táblázat). Igaz, ekkor is figyelembe kell venni, hogy még a kari szintű képzőhelyek esetében is gyakran találkozunk több képzési területen oktató egyetemi vagy főiskolai karokkal, illetve "egykarú", vagyis kari szintű differenciáltságot nem mutató, ám szerteágazó szakkínálattal rendelkező főiskolákkal.

Szárnyaló bölcsészkarok, visszaeső gazdasági képzőhelyek

Az intézményi rangsorokhoz képest nagyobb eltéréseket találunk a kari összevetéseknél. Az első öt helyen ugyanazok a karok szerepelnek, mint 2008-ban, ám már itt is megfigyelhetünk helycseréket, a jelentkezői létszámnövekedés terén pedig kifejezetten nagy eltéréseket lehet kimutatni.

Ismét a legnépszerűbb hazai képző helynek bizonyult az ELTE Bölcsészettudományi Kara. Az elmúlt évben fordult elő először, hogy nem a pesti bölcsészkar vezette a listát, ám idén, jelentős részben a leggazdagabb mesterképzéses kínálatának köszönhetően ugrásszerűen (51,1 százalék) megnőtt a kart első helyen megjelölők száma (3801 fő). Szintén hatalmas (47,5 százalék) növekedést mutat a másik hagyományos bölcsészképző központ, az SZTE Bölcsészettudományi Kara.

Sokkal szerényebb, az átlagostól nagymértékben elmaradó növekedést tapasztaltunk nem csak a múlt évben először első helyre ugrott BCE Gazdálkodástudományi Kara (5,0 százalék), hanem a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara (1,4 százalék) esetében is. A két vezető gazdasági intézmény mérsékelt szereplése azért is említésre méltó, mivel épp e két intézmény fogadja a legtöbb jelentkezőt a jelenleg két legnépszerűbb hazai képzésben, a szakok toplistájának élén található turizmus és vendéglátás, illetve a gazdálkodás és menedzsment, sőt, az idén nagy növekedést mutató pénzügy és számvitel szakok esetében is. Ez utóbbi szak népszerűségének emelkedéséből viszont nagymértékben profitált a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara, amely idén először került fel a listára (2271 fő, 59,5 százalékos növekedés).

Évek óta tart a Rendőrtiszti Főiskola folyamatos népszerűség növekedése, ami idén a múlt évinél is jobb, a rendkívül előkelő 3. helyezést eredményezte. A 2474 első helyes jelentkezővel rendelkező RTF jó szereplését továbbra is a bűnügyi-igazgatási szakok emelkedő népszerűségének köszönheti. A top 10-es lista másik "egykarú" szereplője - egyetlen nem állami fenntartású intézményként - a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola. Az átlagos növekedést (29,8 százalék) mutató KJF 2013 első helyes jelentkezőjével azonban hátrébb csúszott a listán, mivel a legnépszerűbb karok többsége még nála is nagyobb mértékű jelentkezői létszámnövekedést tudott felmutatni (igaz, a rendkívül vegyes képzési profilú intézmény szereplése nehezen értelmezhető egy kari listán).

Végül érdemes felhívni a figyelmet a "reál-műszaki" szféra egyetlen olyan szereplőjére, amely fel tudott kerülni a legnépszerűbb karok listájára. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának több mint kétezres jelentkezői létszáma (2121) azt jeleni, hogy a top intézmények közül 2008-hoz képest itt nőtt a legnagyobb arányban (61,8 százalék) a kart első helyen választók száma.

2. sz. táblázat
JELENTKEZŐK SZÁMA KARONKÉNT
Az összes jelentkezőt figyelembe véve az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési szint és munkarend)
(A tíz legnépszerűbb kar)

* (átlagos változás:+30,3%)

A BME állja a versenyt a hagyományos tudományegyetemekkel

Az idén nagy számban induló mesterképzések hatása nem figyelhető meg a nappali munkarendű alap- és egységes, osztatlan képzésre jelentkezőket számba vevő listán (3. sz. táblázat). Ebben az összehasonlításban már nincs jelentős változás az előző évi rangsorhoz képest. A nagy tudományegyetemek továbbra is kiemelkedően szerepelnek, közülük a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem az átlagot jelentős mértékben meghaladó jelentkezői létszámnövekedést ért el az idén (38,8 százalék, illetve 32,1 százalék). Mindemellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető helyét nem veszélyeztetik, bár látható, hogy itt már "csak" átalagos növekedést tudott felmutatni a fővárosi intézmény.

Megerősítette második helyét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely a műszaki képzés általános népszerűségnövekedésének köszönhetően idén is az átlagost meghaladó mértékben növelte első helyes jelentkezőinek a számát (30,1 százalék).

Az egyetlen lényeges változás a 2008-as top 15-ös listához képest, hogy 15. helyre felkerült a legnépszerűbb intézmények közé a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely feltűnően magas (40,1 százalék) létszámnövekedésének eredményeképp a lista egyetlen nem állami fenntartású szereplője lett.

3. sz. táblázat
JELENTKEZŐK SZÁMA INTÉZMÉNYENKÉNT
A nappali munkarendes alap- és egységes, osztatlan képzésre jelentkezőket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(A tizenöt legnépszerűbb intézmény)

* (átlagos változás:+22,5%)

Növekszik a műszaki és természettudományi karok népszerűsége

Amíg a nappali alap- és egységes, osztatlan képzéseket hirdető intézmények sorrendje általában viszonylag kismértékű átrendeződéseket szokott eredményezni egy év alatt - köszönhetően annak, hogy a némiképp hektikus szakos-képzésterületi népszerűség változásokat egy intézmény a különböző karaival jelentős részben "kiegyenlíti" -, addig az általában dominánsan egy képzésterületen oktató karok sorrendjében már jelentős változások állhatnak be. Idén is azt láthatjuk, hogy gyakran az egyes meghatározó szakokon, képzésterületeken bekövetkező jelentkezői létszámváltozások erősen átírják a karok rangsorát (4. sz. táblázat).

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara ebben az összevetésben "visszavette" a vezető helyet a BCE Gazdaságtudományi Karától. A pesti bölcsészkar átalagosnak megfelelő jelentkezői létszámnövekedésével (21,6 százalék) szemben ugyanis a BCE-GTK-n múlt évhez képest csökkent a kart első helyen megjelölők száma (-2,3 százalék). A tízes listán csökkenést (-8,6 százalék) egyedül a másik népszerű gazdasági képző hely, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar "produkált". Ezzel szemben mind helyezés (15.-ről 5.-re), mind jelentkezői létszám (+65,0 százalék) terén a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar (Budapest) mutatta be a leglátványosabb javulást (+65,0 százalék). A pénzügy és számvitel szak népszerűség növekedése tehát elsősorban a BGF-PSZFK-BP-nek a mutatóit javította.

A nappali alap- és egységes, osztatlan képzéses jelentkezések tekintetében különösen jól szerepelnek a természettudományi és műszaki karok. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara az átlagost meghaladó növekedésével (29,7 százalék) megőrizte előkelő negyedik helyét. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának kiemelkedő, 43,6 százalékos növekedése a legnagyobb ugrást eredményezte a karok toplistáján (a 19.-ről a 8. helyre).

Jelentősen javított továbbá múlt évi pozícióján két "egykarú" intézmény, a Rendőrtiszti Főiskola (+55,4 százalék) és a Kodolányi János Főiskola (+42,7 százalék) is.

4. sz. táblázat
JELENTKEZŐK SZÁMA KARONKÉNT
A nappali munkarendű alap- és egységes, osztatlan képzésre jelentkezőket figyelembe véve az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(A tíz legnépszerűbb kar)

* (átlagos változás:+22,5%)

Fábri István
Educatio Kht. - OFIK Felsőoktatási Műhely