Népszerű intézmények 2006-ban: az ELTE idén is favorit
1 2 3 4 5 6 |
előre »
|
Ha az első helyes jelentkezéseknél minden képzési formát és tagozatot figyelembe veszünk, akkor az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy az általános tendenciának megfelelően - néhány intézményt kivéve - legnépszerűbb intézményeknél számottevően csökkent a jelentkezői létszám. A második figyelemreméltó eredmény, hogy immár évek óta szinte alig változik az első tíz helyezett sorrendje.
Az utóbbi másfél évtizedben folyamatosan bővült a hazai felsőoktatási intézmények száma, így egyre több és több egyetem, főiskola közül választhatnak a továbbtanulni szándékozó fiatalok. Egyrészt újabb karokkal bővültek a nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek és főiskolák, másrészt az utóbbi években az állami intézményeken kívül létrejött több egyházi, magán- és alapítványi felsőoktatási intézmény is. A magyarországi felsőoktatás fontos jelensége továbbá, hogy az elmúlt évek integrációs folyamatainak eredményeként több intézmény önállósága megszűnt és egy-egy nagyobb felsőoktatási központ egységeként folytatta tovább működését.
A korábbi évek gyakorlatát figyelembe véve idén is az tűnt a legcélszerűbbnek, ha az integrálódott felsőoktatási intézményeket tesszük meg az összehasonlítás alapjává. Ezenkívül azonban kitérünk az egyes karok jelentkezési adataira, hiszen így bemutathatjuk az önálló intézménytörténeti hagyományokkal rendelkező, kari szintű képző helyek népszerűségét is.
Ha az első helyes jelentkezéseknél minden képzési formát és tagozatot figyelembe veszünk, akkor az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy - az általános tendenciának megfelelően - a legnépszerűbb intézményeknél számottevően, általában 10-20 százalékkal csökkent a jelentkezői létszám. Ez alól csak a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Miskolci Egyetem jelent kivételt. A második figyelemreméltó eredmény, hogy immár évek óta szinte alig változik az első tíz helyen lévő intézmények sorrendje, sőt, az első tizenöt legnépszerűbb intézmény között 13-14 állandó névvel találkozunk (1. sz. táblázat). Az öt klasszikus nagy tudományegyetem közül négy (ELTE, PTE, SZTE, DE) mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem is rendszeresen a legnépszerűbb tíz-tizenöt között található. Ez az öt intézmény az összes ez évi jelentkező több mint egyharmadát vonzotta 2006-ban is. (A jelenlegi statisztikák 132 122 fő jelentkezési adatait tartalmazzák, ami a teljes jelentkezési létszám kb. 99 százaléka.)
Az ELTE az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi toplistát, hiszen ide adta be a jelentkezési lapját az összes felvételizni szándékozó több mint egytizede! (Érdemes megemlíteni, hogy itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is, az ELTE-BTK.) Meg kell jegyeznünk azonban, hogy minden képzési formát és tagozatot figyelembe véve az elmúlt évvel összehasonlítva még az átlagos tendenciához képest is nagyobb mértékben csökkent az ide jelentkezők száma. A második és harmadik legnépszerűbb intézmény évek óta felváltva a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. 2005-höz hasonlóan idén is a Baranya megyei felsőoktatási központ karaira jelentkeztek többen. Mind a PTE, mind az SZTE esetében tízezret meghaladó jelentkezői létszámot regisztráltak, ám míg a PTE esetében az átlagossal nagyjából meggyező, addig a Csongrád megyei egyetemnél annál jóval kisebb mértékű jelentkezői létszámcsökkenés volt tapasztalható. Az is már több éve jellemző továbbá, hogy a népszerűségi listán őket a Debreceni Egyetem követi, idén kilencezer fővel.
2005-höz képest idén helyet cserélt a listán a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola. Ennek oka, hogy a 2005. évi létszámmal összehasonlítva ugyan mindkét helyre kevesebben jelentkeztek, ám a Budapesti Gazdasági Főiskola esetében az átlagost jóval meghaladó volt a népszerűségvesztés. Természetesen minden "relatív", hiszen ennek ellenére idén is toronymagasan a BGF volt a legnépszerűbb magyarországi főiskola.
A Semmelweis Egyetem, amely az utóbbi években látványosan "előretört" a listán, idén ugyan maradt a 8. helyen, ám mivel itt gyakorlatilag nem volt jelentkezői létszámcsökkenés, ezért lényegesen "megerősítette" pozícióját. Az immár nem csak az egyetemi orvosi karokat, hanem az egészségügyi főiskolai kart és a testnevelési- és sporttudományi kart is magában foglaló intézmény közel ötezer jelentkezőjével lassan megközelíti a hazai egyetemi műszaki képzés központjának számító fővárosi Műegyetemet.
A "tizenötök" közül a legnagyobb népszerűségvesztést a Budapesti Műszaki Főiskola szenvedte el az idén: a húszszázalékos jelentkezői létszámcsökkenés következtében az intézmény öt helyet csúszott hátrébb a listán. Még ennél is nagyobb "ingadozást" mutat évek óta a Veszprémi Egyetem, amely 2005-ben a 10. helyen volt található, idén viszont nem került fel a tizenötös toplistára. A soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem nevét azonban ismét a legnépszerűbb intézmények között olvashatjuk.
Végül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az előző három évhez hasonlóan idén sem található egyetlen egy magán- vagy alapítványi főiskola sem a legnépszerűbb tizenöt magyarországi intézmény között. (2002-ben a Kodolányi János Főiskola tudott felkerülni erre a listára.)
- 1. 1. oldal
- 2. 2. oldal
- 3. 3. oldal
- 4. 4. oldal
- 5. 5. oldal
- 6. 6. oldal