Mit tesz az, akit idén nem vettek fel?

Tíz középiskolásból kilenc jövőre újrafelvételizik, ha idén nem vették fel - ez derült az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ felvételizők körében végzett felméréséből. Az idén maturálók között kevesen vannak, akik egy esetleges kudarc esetén letesznek a felsőoktatásról. A nemrég lezárult kutatás szerint minden negyedik diák áll munkába, ha nem kerül be az általa megcélzott szakok valamelyikére.

Július 23-án, az idei ponthatárok kihirdetése után a legtöbben ünnepeltek, hiszen a jelentkezők csaknem háromnegyedét felvették valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Voltak azonban, akiknek ez most nem sikerült: a felvételizők 26 százaléka nem jutott be sehová.

2009-ben a megnövekedett jelentkezői létszám és a jobb érettségi eredmények miatt a legtöbb szakon nagyobb volt a verseny, mint tavaly. Akkor a továbbtanulni szándékozóknak mindössze 17 százalékát nem vették fel semelyik egyetemre vagy főiskolára. Kérdés, hogy az idén sikertelenül próbálkozóknak mik a további tervei? Erre kereste a választ az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ által lefolytatott kutatás. Még a felvételi eljárás időszakában két és félezer középiskolást kérdeztek meg személyesen a Felsőoktatási Műhely munkatársai, az összes jelentkező körében folytatott online vizsgálatban pedig több mint harmincegyezer jelentkező válaszolt a kérdésekre.

A középiskolások döntő többsége (91%), ha nem veszik fel sehova, akkor egy éven belül újra próbálkozik. Ebben a pillanatban persze azt még nem lehet tudni, hogy hányan lesznek közülük, akik már a pótfelvételire beadják a jelentkezési lapjukat, vagy ősszel jelentkeznek keresztféléves képzésre. Elenyésző azok száma (1,4%), akik a kudarc teljesen eltántorít a felsőoktatástól. Mind a két említett jelentkezési időszak alkalmával az intézmények számos szakon hirdetnek felvételt, ám a "választék" közel sem olyan széles, mint a "normál", tavaszi eljáráskor. Így valószínűleg sokan lesznek olyanok, akik egy évet várnak majd az újbóli felvételivel.

Ha nem veszik sehova, újra próbálkozik-e? (%)
(Azok körében, akik idén érettségiztek)

N=2 460
Forrás: Educatio-Országos Felsőoktatási Információs Központ
Felsőoktatási Műhely, 2009.

A következő lehetőségig is képzik magukat

A sikertelen felvételi után a megkérdezett középiskolások eltérő tervekről számoltak be. A most érettségizettek körében ugyan sokan vannak (23%), akik valószínűleg dolgozni fognak (nagy részük állandó munkahelyen, kisebb részük alkalmi munkát vállal), de több mint egyharmaduk (38,6%) különböző középfokú vagy felsőfokú szakképzésekben venne részt. Ez korábbi kutatási eredményeink alapján nem meglepő, hiszen, akik idén nem felvételiztek sehova, még azoknak is egy jelentős része benn marad az oktatási rendszerben. Számottevő továbbá azok aránya (15,5%) is, akik a felszabaduló egy évben külföldre mennének dolgozni vagy tanulni. A külföld, mint cél, úgy tűnik, hogy az érettségi utáni időszakban sokak számára alternatíva, de semmiképp sem elsőszámú terv. Még azoknak a középiskolásoknak is, akik idén nem felvételiztek, mindössze három százaléka tervezi, hogy a végzés után az országhatáron túl próbál szerencsét.

Mit tervez, ha nem veszik fel sehova sem? (%)
(azok körében, akik idén érettségiztek)

Ha nem elég jó, halasztanak

A fiatalok többségének az sem mindegy, hogy melyik, általuk megjelölt intézményben tanulhatnak tovább. Azok közül, akiket nem az első helyre vesznek fel, sokan (47,2%) gondolják úgy, hogy valószínűleg jövőre újra megpróbálják a felvételit a leginkább vágyott szakra és intézménybe. Mindehhez természetesen még hozzájönnek azok, akik eleve csak egy helyre adták be a jelentkezési lapjukat, vagyis nem taktikáztak semennyit: ők kizárólag egy szakon és intézményben akarnak továbbtanulni.

Sokéves tapasztalat, hogy a felvételt nyert fiatalok egy része (a megkérdezettek 5-15 százaléka, attól függően, hogy az első vagy csak a második, harmadik, illetve sokadik helyre veszik fel) különböző okokból nem iratkozik be szeptemberben. Ez lehet néhány előre nem látott körülmény miatt, ám többen vannak, akik már a jelentkezési lapjuk beadásakor tudják, hogy valószínűleg elhalasztják tanulmányaik megkezdését. Ez persze nem jelenti, hogy az intézményeknek ennyivel kevesebb lesz az elsőéves hallgatójuk, hiszen a múlt évben halasztók közül viszont nyilván sokan lesznek olyanok, akik 2009 őszén kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.

Ha nem az első helyre veszik fel, beiratkozik-e 2009 őszén? (%)
(minden jelentkezőt figyelembe véve)