Kik lehetnek szegedi egyetemisták?

Jóllehet általában a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma csökkent tavalyhoz képest és a Szegedi Tudományegyetemre is kevesebben jelentkeztek idén, mint előző évben, az SZTE-re készülők száma így is közel tízezer. Nőtt az alapképzésre jelentkezők száma, csökkent, de még így is jelentős a diplomás képzést választók aránya. A jelentkezők kétharmada nappali tagozatot jelölt meg.

A felvételizőket régió szerint tekintve a túlnyomó többség, 67 százalék a Dél-Alföldi régióból szeretne bekerülni. Magas arányban (11 százalék) jelentkeztek a Közép-Magyarországi régióból és az Észak-Alföldről (8 százalék). 2005-höz képest a régiós jelentkezési arányok csak kismértékben változtak, a dél-alföldiek aránya egy százalékponttal csökkent, míg a budapestiek és Pest megyeiek együttes aránya egy százalékponttal nőtt.

A megyék szerinti megoszlás azt mutatja, hogy elsősorban Szeged megyéjéből, Csongrádból volt nagy az érdeklődés. A jelentkezők aránya innen meghaladta a 35 százalékot. A másik két dél-alföldi megyében élők között szintén népszerű az intézmény, Bács-Kiskunból 17 százalék, Békésből pedig 14 százalék fölötti volt az érdeklődés. Budapestről és Pest megyéből is külön-külön több mint 5 százalék jelentkezett. Megemlítendő még Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahonnan szintén több mint 5 százalék volt a jelentkezők aránya. Előző évhez képest csak kisebb, egy százalékpont alatti változások láthatók az eloszlásban: némileg csökkent a Csongrádból és Bács-Kiskunból érkezők aránya, nőtt viszont a fővárosi érdeklődőké.

A felsőoktatási intézmények vizsgálatának egyik fontos dimenziójaként a vonzáskörzetet jelöltük ki. A vidéki intézmények esetében három területi kategóriát képeztünk: az intézmény városa és az azt körülvevő kistérség alkotta az elsőt, a környező megyék, ahonnan a jelentkezők nagy része kikerült, a másodikat, és végül a többi megye a harmadikat. A második kategória a legtöbb intézménynél egybeesik a tulajdonképpeni régióhatárokkal, hiszen az intézmények földrajzi szempontból általában központi helyzetűek a régión belül. Ezek alapján az SZTE esetében a Szeged és Szegedi kistérség; a három dél-alföldi megye; és végül a többi országrész adta a három kategóriát.

Idén a jelentkezők 25 százaléka került ki a Szegedi kistérségből, 44 százaléka a három dél-alföldi megyéből és a maradék 31 százalék a távolabbi országrészekből. Ez átrendeződést jelent tavalyhoz képest az arányokban: bár a szegediek és a Szegedi kistérségből érkezők aránya nemigen változott, a dél-alföldiek aránya egy százalékponttal csökkent, míg a távolabbi megyékből érkezők aránya nőtt több mint egy százalékponttal.

Ha öt évre visszamenőleg nézzük meg a három vonzáskörzet-csoport arányának alakulását a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők körében, azt tapasztaljuk, hogy a legközelebbről jelentkezők között az egyetem népszerűsége 2002 és 2004 között csökkenő tendenciát mutatott, aztán tavaly ismét megugrott az innen jelentkezők aránya és most ismét nagyjából az előző évi arányt hozta az egyetem iránti az érdeklődés. A középső kategóriánál, a dél-alföldieknél 2004-ig erősen növekedett az érdeklődés az SZTE irányába, majd azóta enyhe csökkenésbe ment át. Végül a legtávolabbról érkezők csoportjában 2002 és 2005 között fokozatosan csökkent a jelentkezők aránya, majd idén ismét erőre kapott az érdeklődés, ami több mint egy százalékpontos növekedést hozott ebben a vonzáskörzet kategóriában.

Az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a vonzáskörzet-csoport mennyiben határozza meg a választott kart az intézményen belül. Idén legnépszerűbbnek mindhárom vonzáskörzet-csoportban a Bölcsészettudományi Kar bizonyult. Második helyen az összes jelentkező körében a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar áll, de ez nem minden alcsoportban van így, ugyanis a legtávolabbról érkező között a Természettudományi Kar a második legnépszerűbb. Az összes jelentkező között, valamint a szegediek és a dél-alföldiek alcsoportjában a népszerűségi ranglista harmadik helyezettje a Természettudományi Kar, a legtávolabbról érkezők között azonban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar áll a harmadik helyen. A negyedik helyet a Állam- és Jogtudományi Kar foglalja el mindhárom csoportban.

Az előző évekhez képest szembetűnő változást jelent, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karra jelentkezők aránya nagymértékben csökkent, és ennek következtében az első helyről a második helyre szorult vissza a népszerűségi ranglistán.

* Az egyes egyetemek elemzésekor kihagyjuk az egyetem azon karait, amelyek nem az anyaintézmény településén találhatók.

A fenti kérdés vizsgálható az ellenkező oldalról is, vagyis, hogy az egyes karokon belül hogyan oszlanak el a különböző helyről érkezők. A szegediek leginkább a Gazdaságtudományi Karon felülreprezentáltak, de szintén részarányukon felül vannak jelen a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karon, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon és a Állam- és Jogtudományi Karon. A legnépesebb csoport, a dél-alföldi főleg az Egészségügyi Főiskolai Karon felülreprezentált, de a Gazdaságtudományi Karon és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karon is megközelíti az ötven százalékot. A legtávolabbról érkezők csoportja magasan vezet a Zeneművészeti Főiskolai Karon, de szintén meghatározó a Gyógyszerésztudományi Karon és a Bölcsészettudományi Karon.