Kik jelentkeznek Budapestre?

A fővárosi intézmények vonzáskörzet szerinti elemzése

Az egyes felsőoktatási intézmények vonzáskörzet szerinti elemzése mellett idén is végeztünk olyan összehasonlító elemzést, amely egyszerre több intézmény vizsgálatát tűzte ki céljául. Az előző évekhez hasonlóan a Budapestre jelentkezőket a legnépszerűbb öt intézményen keresztül vizsgáltuk.

Az öt intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola. A vizsgált öt felsőoktatási intézménybe idén összesen közel 39 ezer fő jelentkezett (az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve, az adatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján). Tavaly ugyanezen intézményekbe 44 ezren adták be jelentkezési lapjukat, míg 2004-ben és 2003-ban több mint 46 ezren.

Az egyes intézményekbe jelentkezők egymáshoz viszonyított arányait tekintve lényeges különbséget nem lehet felfedezni, csak kis elmozdulások mutathatók ki: tavalyhoz képest egy százalékponttal nőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkezők, és több mint egy százalékponttal az Semmelweis Egyetemre jelentkezők aránya, miközben több mint egy százalékponttal csökkent az ország legnépszerűbb egyetemére, az ELTE-re és szintén egy százalékponttal az ország legnépszerűbb főiskolájára, a Budapesti Gazdasági Főiskolára jelentkezőké.

A jelentkezők regionális megoszlásából jól látszik, hogy a budapesti intézmények fő bázisát a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régióból érkező fiatalok adják. Emellett relatíve magas arányban adták be a jelentkezési lapjukat még Közép-Dunántúlról és Észak-Magyarországról. 2005-höz képest nagy elmozdulások a regionális megoszlásban nem tapasztalhatók, igaz, csökkent több mint egy százalékponttal a Közép-Magyarországról érkezők aránya, miközben a Nyugat-Dunántúlról érkezőké valamelyest növekedett.

A megyei megoszlásból jól látszik, hogy a fővárosi jelentkezők aránya alig haladja meg az összes jelentkező egyharmadát, emellett a Pest megyéből érkezők nagy számban képviseltetik magukat. Az ország összes többi megyéje viszont már igen egyenletes megoszlást mutat - talán arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyékből jelentkeztek viszonylag nagyobb arányban. Előző évhez képest a fővárosból érkezők aránya több mint egy százalékkal, míg a Borsod-Abaúj-Zemplénből érkezők aránya ennél kisebb mértékben, de észrevehetően csökkent.

A felsőoktatási intézmények vizsgálatának egyik fontos dimenziójaként a vonzáskörzetet jelöltük ki. A vidéki intézmények esetében három területi kategóriát képeztünk: az intézmény városa és az azt körülvevő kistérség alkotta az elsőt, a környező megyék, ahonnan a jelentkezők nagy része kikerült, a másodikat, és végül a többi megye a harmadikat. A második kategória a legtöbb intézménynél egybeesik a tulajdonképpeni régióhatárokkal, hiszen az intézmények földrajzi szempontból általában központi helyzetűek a régión belül. Ezek alapján az SZTE esetében a Szeged és Szegedi kistérség; a három dél-alföldi megye; és végül a többi országrész adta a három kategóriát.

Míg a fővárosi felsőoktatási intézmények egyenkénti elemzésénél két vonzáskörzet-kategóriát hoztunk létre, a "budapestiek" és a "vidékiek" csoportját, addig az összehasonlító elemzésben érdemesnek tűnt a nagyobb elemszámot kihasználva a Pest megyeiek csoportját is megkülönböztetni. Az elemzés hátralévő részében e három csoport képezi majd az összehasonlítások fő szempontját.

A fővárosi intézményekbe jelentkezők közül a budapestiek aránya 34 százalék, ami az előző évi 35 százalékhoz képest csökkentést jelent. A környező Pest megyéből, amely persze magába foglalja az agglomerációt is, ebben az évben is 16 százalék jelentkezett. Végül az ország további megyéiből felvételizett a fennmaradó 50 százalék, amely arány viszont növekedett egy százalékponttal 2005-höz képest.

Már a korábbi években megállapítottuk, hogy a fővárosi intézmények összességében "nyitottnak" nevezhetők abban az értelemben, hogy a távolabbi országrészekből meglehetősen nagy arányban jelentkeznek. Az utóbbi évek tendenciája pedig szintén ezt erősíti, hiszen a vidékiek aránya 2004 óta, ha kis mértékben is, de növekvőben van 47-ről 49 százalékra)

A vizsgált öt fővárosi intézménybe jelentkezők átlagos aránya országrészek szerint (2006)

Ha az egyes intézményeken belül vagyunk kíváncsiak a három vonzáskörzet-csoport részarányára, azt tapasztaljuk, hogy a budapesti jelentkezők aránya az ELTE-n (legnépszerűbb hazai egyetemen) és a BGF-en (a legnépszerűbb hazai főiskolán) a legmagasabb. Ezzel szemben a vidéki jelentkezők számára a BME és a BCE különösen vonzó. Ezen eredmények mögött nyilvánvalóan a képzési struktúra területi vonatkozásai is szerepet játszanak.

A vizsgált öt fővárosi intézménybe jelentkezők aránya országrészek szerint (2006)

A fővárosi intézmények együttes elemzésénél is megvizsgáltuk, hogy a vonzáskörzet-csoport mennyiben befolyásolja a választott képzési formát. Az alapképzést választotta a jelentkezők több mint nyolcvan százaléka. A budapestiek és a Pest megyeiek közel azonos arányban jelentkeztek, hozzájuk képest mintegy öt százalékponttal kevesebben érdeklődtek az alapképzés iránt a távolabbról érkezők közül. A kiegészítő alapképzés a legtávolabbról érkezőknél a leginkább keresett. A felsőfokú szakképzés iránt leginkább a Pest megyeiek érdeklődtek, de mindhárom csoportnál négy százalék alatti volt e képzési forma iránt a kereslet. A diplomás képzés a legtávolabbról érkezőknél a legpreferáltabb, ezt a budapestiek követik, majd a Pest megyeiek.

A jelentkezők 66 százaléka a nappali tagozatot választotta, mely a dél-alföldiek között volt a legnépszerűbb. Szintén sokan választották a levelező tagozatot, az összes jelentkező 32 százaléka ezt jelölte meg. Nem meglepő, hogy a legtávolabbról jelentkezők választották legnagyobb arányban ezt a tagozatot. 2005-höz képest változás, hogy a nappali tagozat részaránya a jelentkezők között több mint két százalékponttal nőtt a levelező tagozat rovására. A nappali tagozat népszerűségének növekedése azonban a két közelebbi vonzáskörzet-csoportra korlátozódott.

Érdemes megnézni a képzési forma szerinti választást az egyes intézményeken belül is. Alapképzésre a Semmelweis Egyetemre jelentkezők közül mennének a legnagyobb arányban, 93 százalékuk ezt jelölte be. A kiegészítő alapképzés a Műegyetemet és a Budapesti Corvinus Egyetemet választók között népszerű viszonylag. A diplomás képzés viszont magasan az ELTE-re felvételizők körében a legnépszerűbb. Végül a felsőfokú szakképzés lényegében csak a BGF-en van jelen számottevő arányban.

A vizsgált öt budapesti intézménybe jelentkezők megoszlása a képzés formája szerint (2006)

Szintén vizsgáltuk a tagozat és a vonzáskörzet-csoport összefüggését. Nappali tagozatra idén is nagyjából egyforma arányban jelentkeztek a három vonzáskörzet-kategóriából. A levelező képzés iránt a legtávolabbról jövők érdeklődnek legnagyobb mértékben. Az esti tagozat nagyjából hasonló arányokat mutat a fővárosiaknál és a Pest megyeieknél, és valamivel alacsonyabb volt a távolabbról érkezők esetében. Ezeket az adatokat könnyű lenne a lakóhelyi távolsággal magyarázni, ám a kérdés valószínűleg ennél összetettebb, hiszen a távoktatás érdekes módon a távolabbi országrészekből jelentkezők számára nem olyan vonzó, mint gondolhatnánk, és ugyanezt tapasztaltuk a korábbi években is.

Az egyes intézményeken belül nem egyformán alakul a tagozat szerinti választás. A nappali tagozat a BME-n erőteljesen dominál, a levelező tagozat a Semmelweis Egyetemre jelentkezők között vezet, de szintén sokan választották a BCE-re pályázók közül is. Esti tagozat csak a BCE, az ELTE és az SE kínálatában szerepel. Ezek közül az ELTE-re jelentkezők választották viszonylag nagyobb arányban. Távoktatást pedig csak a BGF-nél találunk.

A vizsgált öt budapesti intézménybe jelentkezők megoszlása tagozat szerint (2006)