Jelentkezések 2008 - Februárban induló képzések

Több, mint kétezren jelentkeztek 2007. november 15-ig az idén februárban induló képzésekre. Mint a felsőoktatásban általában, közöttük is magasabb volt a női jelentkezők aránya. Az sem meglepő, hogy a megpályázott szakok nagy számban a költségtérítéses és levelező munkarendű képzések közül kerültek ki.

2007. november 15-ig az idei év februárjában induló képzésekre összesen 2073-an jelentkeztek.

Népszerű intézmények és képzések

A választható februári képzések közül a legnépszerűbbek széles skálán mozognak: találhatunk közöttük gazdasági, műszaki vagy egészségügyi képzést egyaránt. A legtöbben a közigazgatási, illetve a gazdálkodási és menedzsment szakot választották. A harmadik legnépszerűbb egy felsőfokú szakképzés lett: a csecsemő és kisgyermeknevelő-gondozó. Hasonló számban jelentkeztek szociálpedagógia szakra.

Az alábbi táblázat a tíz legtöbb jelentkezővel büszkélkedő intézményt mutatja be:

Képzési formák, tagozatok (munkarendek), finanszírozási forma

Az őszi eljárásban meghirdetett szakok között - szemben a tavaszi jelentkezési időszakkal - eleve kis számban hirdettek meg az intézmények nappali alapképzéses szakokat. Így nem meglepő, hogy a februárban induló képzésekre jelentkezők teljesen más munkarendeket (tagozatokat) preferálnak.

Míg a tavasszal jelentkezők között (ekkor felvételizik a frissen érettségizettek döntő többsége) elsősorban a nappali tagozat dominál - háromnegyedük választotta ezt a munkarendet 2007-ben, a megelőző években pedig ennél is többen - addig a februári képzésre jelentkezők a levelező tagozatot részesítették előnyben: 62 százalékuk jelölte ezt a munkarendet, a nappali tagozat aránya pedig mindössze 19,5 százalék. Általános tendencia, hogy az esti tagozatos képzés évek óta egyre inkább háttérbe szorul, így az őszi felvételi eljárásban is, ahol ez az arány jelenleg 4,4 százalék.

A jelentkezők közül mindössze 13.2 százalék nem nyert felvételt a választott képzésre. Ez inkább a nappali tagozat esetében volt jellemző, annak részaránya a felvételizők körében 16,4 százalék.

A különböző tagozatokra jelentkezők aránya (2008)

Teljesen más képet mutat a képzési formák szerinti megoszlás, mint a tavaszi eljárás esetében. Ez utóbbinál a túlnyomó többség értelemszerűen az alapképzést választja. Az őszi jelentkezési időszakban azonban az alapképzés mellett - melynek aránya 50 százalék felett van - a mesterképzés és a felsőfokú szakképzés is megjelenik 20-25 százalékban. Mindez arra utal, hogy a jelentkezők összetétele és így preferenciái lényegesen eltérnek a szeptemberi képzésre jelentkezőkétől.

A mesterképzéshez még annyit kell hozzátennünk, hogy 2008-ban számtalan új MA program (mesterképzés) indul, így a 2008 tavaszán benyújtott jelentkezések minden bizonnyal merőben másképp alakulnak majd, mint a tavalyiak.

A képzési formák arányát nem befolyásolta érdemben a felvételi eredmény: a felvettek körében azok hasonlóképpen oszlanak meg, mint a jelentkezőknél.

A különböző képzési formákra jelentkezők aránya (2008)

Míg a tavaszi eljárásban a felvételizők négyötöde az államilag támogatott képzést jelöli meg, addig a februárban induló képzések esetében a költségtérítésesek vannak többségben (68,4 százalék). Nyilvánvalóan ez is a képzési kínálattal, illetve a potenciális jelentkezői körrel van összefüggésben.

A jelentkezők megoszlása finanszírozási formák szerint (2008)

A jelentkezők életkor és nemek szerinti megoszlása

Mint az már az eddigiekből is látható volt, a februárban induló képzések "célcsoportja" más, mint a szeptemberben induló képzéseké. Ez különösen jól megmutatkozik, ha a felvételizők életkorát vesszük szemügyre. Míg a tavaszi eljárásban 23 évnél fiatalabb a jelentkezők mintegy háromnegyede, addig az őszi eljárás elsősorban az idősebbeket vonzza: a felvételizők négyötöde idősebb 23 évesnél. Jelentős számban vannak, akik már 30 év körüliek, vagy idősebbek.

Mint a felsőoktatásban általában, a februári képzéseknél is, ha lehet, még hangsúlyosabban jellemző a női többség: arányuk nagyjából kétharmadot tesz ki a jelentkezők között.

1. A jelentkezők előképzettsége: középiskolai tanulmányok és nyelvtudás

 

 

A februárban induló képzésekre jelentkezők körében mintegy 5-6 százalékkal alacsonyabb a gimnáziumban érettségizettek aránya, a szakközépiskolában végzetteké pedig magasabb a tavaszi eljárásban jelentkezőkhöz képest. Tehát előképzettségben van ugyan eltérés, de az nem nagymértékű, és összefügghet a képzési kínálattal.

Az érettségit adó középiskola típusa a jelentkezők között (2008)
középiskola típusa	jelentkezőkön belüli arány (%)
gimnázium	49,5%
idegennyelvű középiskola	1,1%
szakközépiskola	43,2%
technikum	1,1%
dolgozók középiskolája	1,7%
külföldi középiskola	2,3%
más középiskola	1,2%
összesen	100,0%




Nem kell különösebben hangsúlyozni a nyelvtudás fontosságát, hiszen a legtöbb felsőoktatási intézményben a felvételi esélyeket évek óta pontszámban mérhetően is növeli az, ha valakinek van államilag elismert, legalább középfokú, C típusú nyelvvizsgája. Az utóbbi két évben pedig a felvételi eljárás szabályainak változása közvetve tovább növelte a nyelvtudás fontosságát, hiszen még több pluszpontot lehet vele szerezni.

A nyelvvizsgával rendelkezők aránya 35 százalék. Ez az érték lényegében megegyezik a tavaszi eljáráséval. Ugyanakkor nyelvvizsga-típusonként tapasztalhatunk eltéréseket: a februári képzésekre jelentkezők között kisebb a középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, más típusok pedig itt magasabb számban vannak jelen, de a kis esetszám miatt ezeket nem tekinthetjük szignifikáns eltéréseknek.

A jelentkezők nyelvtudása*** (2008)
nyelvvizsga típusa	jelentkezőkön belüli arány (%)
alapfok A	0,4%
alapfok B	0,1%
alapfok C	2,2%
középfok A	4,3%
középfok B	0,8%
középfok C	20,9%
felsőfok A	0,4%
felsőfok B	0,1%
felsőfok C	6,1%
nincs nyelvvizsgája	64,6%
összesen	100%




***Ha valaki több nyelvvizsgával is rendelkezik, minden esetben a magasabb szintű nyelvvizsga-bizonyítványt vettük figyelembe.