Honnan jelentkeznek ELTE-re?

Az ország legnépesebb egyetemének vonzáskörzet szerinti vizsgálata

Idén 15 százalékkal kevesebben jelentkeztek, de még mindig az Eötvös Loránd Tudományegyetem az ország legnépszerűbb egyeteme. Ez a csökkenés azonban "kiegyensúlyozottan" történt, a jelentkezők regionális arányaiban alig van változás. A legkeresettebb kar továbbra is BTK, nőtt az alapképzésre, csökkent viszont a diplomás képzésekre jelentkezők száma.

Az ország legnépszerűbb egyetemére 2006-ban több mint tizennégy és félezer felvételiző adta be a jelentkezési lapját*. Ennek több mint fele a Közép-Magyarországi régióból érkezett, ami nem csoda, hiszen ez a régió a fővárost is magába foglalja. Relatíve nagy számban jelentkeztek még a Közép-Dunántúlról, Észak-Magyarországról és az Észak-Alföldről.

Az előző négy évben a jelentkezők száma végig 17 ezernél is több volt, vagyis az idei létszám közel 15 százalékos csökkenést jelent az elmúlt időszakhoz képest. Ha figyelembe vesszük az idei általános csökkenés mértékét (11 százalék), akkor azt találjuk, hogy az ELTE népszerűsége ehhez képest is érezhetően nagyobb volt (17 százalék) - ennek ellenére továbbra is igaz az, hogy az ország legnépszerűbb és legnépesebb felsőoktatási intézményéről van szó. Arról, hogy milyen karokat, képzési területeket érint elsősorban ez a csökkenés, a későbbiekben lesz szó.

A jelentkezők regionális eloszlását tekintve az előző évhez képest nagy átrendeződést nem tapasztalunk. A jelentkezők számának csökkenése "kiegyensúlyozottan" történt meg az egyes régiókban. Kis változást jelent a Közép-Magyarországi régióból jelentkezők részarányának valamivel több, mint egy százalékpontos csökkenése. Ezzel párhuzamosan a Nyugat-Dunántúlról és az Észak-Alföldről valamivel nagyobb részarányban jelentkeztek, mint tavaly.

A megye szerinti megoszlásból az látható, hogy a fővárosiak magas aránya mellett a Pest megyei jelentkezők száma meghatározó. A többi megye közül idén még Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket emelhetjük ki. Ami a jelentkezők "dinamikus" vizsgálatát illeti, elmondható, hogy a budapesti jelentkezők közel két százalékpontos csökkenését tapasztaljuk az előző évhez képest, miközben a Pest megyeiek között az egyetem népszerűsége valamelyest nőtt. A már említett megyék közül a Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből jelentkezők részaránya szintén nőtt, míg a Borsod-Abaúj-Zemplénből érkezőké csökkent, de ezek a változások egy százalékpont alattiak.

A vidéki felsőfokú intézmények elemzéséhez hasonlóan a fővárosi intézményeknél is alkalmazzuk a vonzáskörzet szerinti összehasonlítást, azzal a megszorítással, hogy nem három, hanem csupán két vonzáskörzet-csoportot különböztetünk meg. Azaz a fővárosi jelentkezőkön túl mindenki mást összevontunk a "többi országrész" kategóriába, amire azért került sor, mert a budapesti egyetemeknél a megyék közül egyedül Pest megyéből képezhettünk volna önálló vonzáskörzet-kategóriát, ez pedig aránytalan lenne a maga 16 százalékával. E kategóriákat alkalmazva látható, hogy a budapesti jelentkezők aránya idén 36 százalék, a vidékieké pedig 64 százalék volt. Ez két százalékpontos eltolódást jelent a tavalyi eloszláshoz képest a vidéki jelentkezők javára. Az elemzés további részében a vonzáskörzet-csoportok képezik azt a bázist, amelyen a különböző szempontú összehasonlítások alapulnak.

Ha a vonzáskörzet-csoportok megoszlásának 2002 és 2006 közötti dinamikáját tekintjük, azt látjuk, hogy 2002 és 2004 között nincs jelentős átrendeződés az arányokban, a fővárosiak és a vidékiek aránya 40-60 százalék a jelentkezők között. 2005-től azonban csökkenő tendenciát mutatnak az adatok a budapesti jelentkezők esetében és növekvőt a vidékieknél.

Csakúgy, mint az összes jelentkező között, külön-külön a budapestieknél és a vidékieknél is a Bölcsészettudományi Kar áll első helyen a népszerűségi ranglistán. A fővárosi jelentkezők között különösen népszerű a BTK, mintegy 36 százalékuk választotta ezt a kart. A fővárosiak csoportjában második helyen az Állam- és Jogtudományi Kar áll, szinte holtversenyben a Pedagógiai és Pszichológiai Karral. A vidékieknél ezzel szemben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar szerzett magának egy erős második helyet, és az Állam- és Jogtudományi Kar a harmadik legnépszerűbb volt.

Meg kell említeni emellett, hogy az előző évhez képest a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karra, valamint a Társadalomtudományi Karra idén két százalékponttal kisebb arányban jelentkeztek, miközben a Természettudományi Kar iránt másfél, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar iránt két százalékponttal nőtt az érdeklődés.

A választott kar és a vonzáskörzet-csoport összefüggést a másik "irányból" is megvizsgáltuk, vagyis, hogy az egyes karokon belül hogyan oszlanak meg a budapesti és a vidéki jelentkezők. A leginkább specifikus karnak a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tűnt, hiszen itt a vidékiek csoportja nagyon erősen felülreprezentált, míg a budapesti jelentkezők aránya csupán 21 százalék. A vidékiek még az Informatikai Karon vannak jelen részarányukon felül. A budapesti jelentkezők három karon - Bölcsészettudományi Kar, Társadalomtudományi Kar, illetve Tanító- és Óvónőképző Főiskolai Kar - felülreprezentáltak.