A szaktudás mellé kell a diploma is
2009.07.01Kapcsolódó tartalmak
Ötvenkét évvel ezelőtt érettségizett az a szolnoki férfi, aki 2009 egyik legidősebb felvételizője. Évtizedekkel ezelőtt szerezte meg a főiskolai mérnöki diplomáját, és most úgy döntött, hogy mesterképzésre jelentkezik. Nos, valójában nem egészen önszántából.
Az alábbi interjúban az idei felvételi eljárás egyik legidősebb jelentkezőjével beszélgettünk.
„Évtizedekkel ezelőtt levelező szakon elvégeztem a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát, és 1973-ban építészmérnöki diplomát szereztem. Több mint húsz éve igazságügyi szakértőként dolgozom. Egy idén életbe lépett rendelet szerint az igazságügyi szakértőket felülvizsgálják, és csak az töltheti be ezt a posztot, aki megfelelő felsőfokú végzettséggel, kellő gyakorlattal rendelkezik, és szerepel az építész kamara szakértői névjegyzékében. A végzettségem megvan - hiszen a főiskolai diploma is felsőfokú végzettség -, a kamarának is tagja vagyok, de nem vagyok bejegyezve műszaki szakértőként. Eddig erre semmi szükségem nem volt.
Azt gondolná az ember, hogy ez nem olyan bonyolult művelet. Bejegyeznek és kész. Csakhogy van egy másik rendelet - ami az elmúlt években jelent meg -, amely azt mondja, hogy műszaki szakértőként az lehet bejelentve, akinek egyetemi végzettsége van. Ezzel előállt egy érdekes helyzet. Az ötvenéves gyakorlat, a húszévnyi igazságügyi szakértői tapasztalat, a több mint harmincéves tervezői gyakorlat, ezek mind nem számítanak. Addig nem adhatok szakvéleményeket, amíg nem vagyok bejegyezve az építész kamara szakértői névjegyzékébe, ahova pedig nem kerülhetek be, mert nem egyetemi diplomám van."
Ez valóban érdekes helyzet. Tehát gyakorlatilag Ön rákényszerült a továbbtanulásra?
„Így van. Én ezért jelentkeztem most a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerkezet-építőmérnöki mesterképzésére, de valószínűleg már nem kezdek el hetven évesen tanulni. Az igazságügyi szakértők felülvizsgálatáról szóló rendelet, azt mondja, hogy már a képzés idejére is felmentést kaphatok. Vagyis dolgozhatok tovább igazságügyi szakértőként."
Ezek szerint talált egy kiskaput?
„Igen. Tehát nem szükséges az egyetemet befejeznem, csak el kell kezdenem. Szóval nekem szerencsém volt. De nem irigylem azokat, akik most vágnak bele a továbbtanulásba. Ma különösen az építészeknek nagyon nehéz. Nincs hely, ahol kivitelezési gyakorlatot szerezzenek. Építésvezető koromban minden évben volt mellettem két-három gyakornok. Még ma is többen megkeresnek, csupán önszorgalomból, hogy láthassák, hogyan is folyik a munka a valóságban."
Nem tervezi mégis, hogy ha már belevágott, meg is szerzi a diplomát?
„Ebben a korban már nem szeretném. Vannak bizonyos tudásanyagok, amelyet az ember a gyakorlatban nem használ, azért ennyi idő alatt törlődnek. Viszont a vizsgákon, vagy a képzés során szükség lehet rájuk. Nekem már túl kimerítő a tanulás."
A fenti történet is bizonyítja, hogy érdemes már ideje korán a jövőre gondolni, és diplomát szerezni. Sokan gondolják, hogy maga a papír nem ér sokat, ha nincs mögötte gyakorlati tudás, de mint látjuk, a tapasztalat önmagában szintén nem áll meg a lábán. Vitatkozhatunk róla, hogy ez jó, vagy rossz, de ha biztosra akarunk menni, mindkettőt megszerezzük. A gyakorlattal rendelkező diplomásoké a jövő.
