felvi.hu


Évről évre előrébb a villamosmérnöki szak

2007.08.21

A műszaki képzések közül egyedül a gépészmérnöki szakra jelentkeztek többen, mint villamosmérnöknek. Mindkét szakot elkerülte az utóbbi évek létszámcsökkenése - ennek eredménye, hogy évről évre egyre előkelőbb helyen találhatjuk meg őket a népszerű szakok listáján.

Az utóbbi években folyamatosan előrébb kerül a szakok népszerűségi listáján a villamosmérnöki, így jelenleg 12. a rangsorban a nappali alapképzést figyelembe véve, pontosan másfélezer első helyes jelentkezővel. A műszaki képzések közül egyedül a gépészmérnökire felvételiztek ennél többen. Az utóbbi évek általános jelentkezői létszámcsökkenése mindkét szakot elkerülte, lényegében abszolút értelemben sem csökkent a jelentkezők száma ezen a két szakon - ennek eredménye az évről évre előkelőbb helyezés. Érdemes megemlíteni, hogy a műszaki szakok közül több esetében már évek óta - megelőzve a teljes képzési struktúrát érintő változásokat - BSc képzésre lehetett jelentkezni.

JELENTKEZŐK SZÁMA AZ EGYES SZAKOKON
A nappali munkarendű alap- és osztatlan képzésre jelentkezőket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(A tizenöt legnépszerűbb szak)

2007. (2006.) Szak Jelentkezők száma (fő)
1. (2.)
turizmus-vendéglátás
4610 (-107)
2. (1.)
gazdálkodási és menedzsment
4462 (-321)
3. (4.)
mérnök informatikus
3066 (-361)
4. (3.)
kommunikáció és médiatudomány
2694 (-826)
5. (7.)
orvos
2335 (-244)
6. (6.)
kereskedelem és marketing
2218 (-599)
7. (5.)
jogász
2141 (-694)
8. (8.)
pénzügy és számvitel
2130 (-67)
9. (9.)
pszichológia
1992 (-153)
10. (11.)
gépészmérnöki
1969 (+149)
11. (15.)
nemzetközi gazdálkodás
1560 (+51)
12. (13.)
villamosmérnöki
1500 (-44)
13. (16.)
andragógia
1432 (-43)
14. (14.)
ápolás és betegellátás
1412 (-123)
15. (17.)
nemzetközi tanulmányok
1298 (-123)

A fővárosi műszaki képző intézmények a legnépszerűbbek

Akár csak a nappali alapképzést, akár a különböző képzési formákat és tagozatokat tesszük meg az összehasonlítás alapjául, mindkét esetben a nagy hagyományokkal rendelkező, fővárosi képző intézmények a legnépszerűbbek, hiszen ide jelentkezett a villamosmérnöknek készülők több mint kétharmada.

Az idei és az elmúlt évek jelentkezési statisztikái alapján a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara az informatikus képzés mellett már régóta a villamosmérnöki képzés népszerű központjának számít. A közel hatszáz első helyes jelentkező szinte mindegyike nappali alapképzésre adta be a jelentkezési lapját. Ettől mindössze száz fővel marad csak el a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kara. A félezer jelentkező mellett ugyanakkor nagyon sokan egyéb képzési formát, illetve tagozatot jelöltek meg, így az összjelentkezői létszám ebben az intézményben 852 fő, vagyis ebben az összehasonlításban már a "Kandó" a legtöbbek által választott villamosmérnöki képző hely.

Villamosmérnöki szakon alapvetően a komoly tradíciókkal rendelkező műszaki intézmények folytatnak képzést, itt tehát nem érzékelhetőek az elmúlt évek lázas intézményalapítási tendenciái. A győri, a miskolci, a pécsi, a debreceni és a veszprémi intézmény ugyan a két fővárosi intézményhez képest szerényebb, ám évek óta stabil nagyságú jelentkezőt vonz.

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA A MEGJELÖLT INTÉZMÉNYEK SZERINT
A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezőket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(Zárójelben az összes tagozat, képzési forma és finanszírozási forma szerint figyelembe vett összjelentkezői létszám)

 

Intézmény rövidítés Intézmény neve Jelentkezők száma (fő)
1.
BME-VIK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
593
(595)
2.
BMF-KVK
Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar
499
(852)
3.
SZE-MTK
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar
119
(139)
4.
ME-GÉK
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar
116
(161)
5.
PTE-PMMK
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
92
(118)
6.
DE-TTK
Debreceni Egyetem Természettudományi Kar
41
(60)
7.
PE-MIK
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar
40
(40)

Szinte mindenki alapképzést jelölt meg

Mint ahogy az alábbi grafikonból látható, villamosmérnöki szakon lényegében mindenki alapképzésen kíván továbbtanulni. Ha azonban a különböző tagozati lehetőségeket nézzük, akkor egyrészt megállapíthatjuk, hogy a szintén domináns, a jelentkezők háromnegyedére jellemző nappali (76,5 százalék) mellett a levelező tagozatot (16,6 százalék) is sokan választották, másrészt az átlagoshoz képest nagyobb népszerűségnek örvend a távoktatási forma is (6,9 százalék). A BSc képzés korábbi bevezetése mellett tehát a szak ebben a tekintetben szintén a "modern" képzések közé tartozik.

Emellett ugyanakkor a fiatalok nagy többsége itt is államilag támogatott helyet jelölt meg (83,6 százalék), bár több mint háromszázan (322 fő, 16,4 százalék) eleve költségtérítéses formában kívánnak részt venni a képzésben.

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI SZINT SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden tagozatot figyelembe véve)
(Összesen: 1959 fő)

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI SZINT SZERINT

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA MUNKAREND SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (az alapképzés és a diplomás képzés együtt)
(Összesen: 1959 fő)

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA MUNKAREND SZERINT

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési forma és munkarend együtt)
(Összesen: 1959 fő)

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT

 

A jelentkezők döntő többsége férfi

Ha a villamosmérnöki szakra jelentkezők életkori megoszlását megvizsgáljuk, akkor nagyjából hasonló arányokkal találkozunk, mint a többi jelentkező esetében. Igaz, a többi népszerű szakhoz hasonlóan itt is többségben vannak a legfiatalabb korosztály tagjai, az idén vagy egy éve érettségizettek (50,4 százalék). A jelentkezők egynegyede viszont 22 évesnél idősebb.

A jelentkezők megoszlása születési év szerint *
villamosmérnöki szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
születési év jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
1988 és utána
988
50,4 %
48 107
45,1 %
1985-1987
519
26,5 %
29 465
27,7 %
1980-1984
208
10,6 %
13 444
12,6 %
1972-1979
193
8 %
10 400
9,8 %
1965-1971
42
2,1 %
3504
3,3 %
1964 és előtte
11
0,6 %
1631
1,5 %
összesen
1961
100,0 %
106 551
100,0 %

* Néhány felvételiző nem tüntetett fel (egyértelműen) bizonyos adatokat, így az adott jellemző esetében az ilyen felvételi lapokat nem tudtuk figyelembe venni. Mivel itt csak néhány főről van szó, ezért az ő kiesésük érdemben nem befolyásolta az arányokat.

A műszaki szakok hagyományosan "férfi szakok", így nem meglepő, ha a villamosmérnöknek jelentkezők között csak elenyésző számban (48 fő, 2,4 százalék) találunk nőket. A férfi dominancia ezeken a képzési területeken az utóbbi években semmit sem változott.

A jelentkezők megoszlása nemek szerint
villamosmérnöki szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
nem jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
férfi
1917
97,6 %
44 872
42,1 %
48
2,4 %
61 753
57,9 %
összesen
1965
100,0 %
106 625
100,0 %

A többi szakhoz hasonlóan itt is a jelentkezők döntő többsége (98,1 százalék) magyar állampolgár, külföldi felvételiző kevés akad. Ha az országok közötti megoszlásra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy egy jelentkezőt leszámítva mindenki a szomszédos országokból érkezett, többségükben határon túli magyarok.

A jelentkezők megoszlása állampolgárság szerint
villamosmérnöki szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
állampolgárság jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
magyar
1853
98,1 %
100 930
97,7 %
szlovák
12
0,6 %
833
0,8 %
ukrán
3
0,2 %
237
0,2 %
román
15
0,8 %
657
0,6 %
szerb
4
0,2 %
369
0,4 %
horvát
1
0,1 %
18
0,02 %
szlovén
0
0 %
9
0,01 %
osztrák
0
0 %
15
0,01 %
egyéb külföldi
1
0,1 %
209
0,2 %
összesen
1889
100,0 %
103 277
100,0%

A villamosmérnöknek készülők fele szakközépiskolában érettségizett

A műszaki képzés jelentős részben támaszkodik a szakközépiskolai bázisra. Nem meglepő ezért, ha a villamosmérnöki szakra jelentkezők között is a legtöbben - a felvételizők közel fele (49,2 százalék) - szakközépiskolai érettségivel rendelkeznek. Emellett ugyanakkor a gimnázium továbbtanulásra előkészítő szerepe itt is érezteti hatását, hiszen megközelítőleg ugyanekkora arányt (42,0 százalék) tesz ki, sőt, a kéttannyelvű gimnáziumból is jelentkeztek néhányan (35 fő, 1,8 százalék) erre a szakra. Érdemes talán megemlíteni, hogy hasonló arányban (32 fő, 1,6 százalék) vannak olyan továbbtanulni vágyók, akik - nyilván ők az idősebb korosztályból kerülnek ki - munka mellett, dolgozók szakközépiskolájában szerezték meg az érettségi bizonyítványt.

A jelentkezők megoszlása középiskola típusa szerint
villamosmérnöki szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
középiskola típusa jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
gimnázium
1124
63,1 %
58 945
56,4 %
kéttannyelvű gimnázium
219
12,3 %
3444
3,3 %
szakközépiskola
386
21,6 %
37 811
36,2 %
technikum
4
0,2 %
1013
0,9 %
dolgozók középiskolája
3
0,2 %
1210
1,2 %
külföldi középiskola
33
1,8 %
1631
1,2 %
más középiskola
12
0,7 %
528
0,5 %
összesen
1781
100,0 %
104 582
100,0 %

A villamosmérnöki pályára készülők nyelvtudása hasonló képet mutat, mint amit általában az összes továbbtanulni szándékozó kapcsán tapasztaltunk. Ezek szerint a jelentkezők közel egyharmada (32,2 százalék) rendelkezik valamilyen államilag elismert nyelvvizsgával. A legtöbben (517 fő) középfokú C típusú nyelvvizsgával bírnak, ami a szakot választók 26,3 százalékát teszi ki. Viszonylag számottevő még a felsőfokú C típusú nyelvvizsgát tettek aránya (64 fő, 3,3 százalék).

A jelentkezők megoszlása a nyelvvizsga típusa szerint *
villamosmérnöki szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
nyelvvizsga típusa jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
alapfok A
0
0 %
207
0,2 %
alapfok B
0
0 %
79
0,1 %
alapfok C
14
0,7 %
994
0,9 %
középfok A
23
1,2 %
2242
2,1 %
középfok B
10
0,5 %
473
0,4 %
középfok C
517
26,3 %
29 778
27,9 %
felsőfok A
3
0,2 %
271
0,3 %
felsőfok B
1
0,1 %
94
0,1 %
felsőfok C
64
3,3 %
5181
4,9 %
nincs nyelvvizsgája
1333
67,8 %
67 306
63,1 %
összesen
1965
100,0 %
106 625
100,0 %

*Ha valaki több nyelvvizsgával rendelkezik, akkor a magasabb szintű nyelvvizsgát vettük figyelembe.