Előnyben részesítés: előnyben és hátrányban

1 2 3

2007.06.26

Hátrányos helyzetű fiatalok a 2007. évi jelentkezők között

A 2005. végén elfogadott felsőoktatási törvény és a később kiadott kormányrendelet rögzíti, hogy támogatni kell a felsőoktatásba való bekerüléskor azokat, akik képességeiket, tehetségüket valamilyen külső, tőlük független körülmény miatt nem tudták a középiskolai tanulmányaik során kibontakoztatni. Az alábbi írás elsőként közöl részletes adatokat a valamilyen okból hátrányos helyzetben lévő jelentkezők főbb mutatóiról.

A nyelvvizsgáért és az országos tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredményért már régóta járó pluszpontok mellett az utóbbi időben egyéb más formában is lehetőség nyílik növelni a bejutási esélyeket. Az OKJ-s képesítés, a kiemelt sportversenyeken elért helyezés vagy éppen a különböző jellegű hátrányos körülmények, bizonyos típusú akadályoztatás ugyanis további plusz pontokat érhetnek. Az alábbiakban ez utóbbiakkal foglalkozunk részletesen, megkülönböztetve a három fő kategóriát:

1. A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 4 többletpontra jogosult. Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt. Ezenfelül további 4 többletpontot kap az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen vagy akit tartós nevelésbe vettek.
2. Az tekinthető fogyatékossággal élő jelentkezőnek, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, illetve súlyosan beszédfogyatékos). Ebben az esetben minden jelentkezési helyén 8 többletpontra jogosult.
3. Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, a felvételi eljárás során 8 többletpontot kap.

Többletpontot kérők száma 2007-ben
(a nyelvvizsgák nélkül, fő)

N=108 590

A fenti grafikonból jól látszik, hogy (a nyelvvizsgákat nem számítva) a többletpontot kérő jelentkezőkön belül igen magas azok aránya, akik alap- vagy középfokú tanulmányaikat valamilyen módon hátráltató külső ok nyomán számítanak kedvezőbb elbírálásra. Összességében majdnem minden tizedik jelentkező, összesen 9636 fő kért ezen szempontok alapján kedvező elbírálást. Közülük is meghatározó az általános szociális helyzet okán többletpontok kérőknek az aránya, akik igaz ugyan, hogy az össz jelentkezői létszámon belül viszonylag kis százalékban vannak jelen (5,6 százalék), de számosságát tekintve a több mint hatezer fő mégis jelentősnek tekinthető. Az is látható, hogy ennél már érezhetően kevesebben vannak a kisgyermeküket nevelők (2,3 százalék), illetve a fogyatékkal élők (1,4 százalék), ám a továbbtanulni vágyók között még ők is jóval ezer fölötti létszámot tesznek ki (2508, illetve 1541 fő).

A tanulmányokat valamilyen okból hátráltató körülmény alapján többletpontot igénylők aránya, 2007.

N=108 590

1. 1. oldal
2. 2. oldal
3. 3. oldal

Kutatások

Legfrissebb