Aki nem tanul tovább, az is továbbtanul
« vissza | 1 2 3 |
|
Kevesen terveznek külföldi tanulást vagy munkavállalást
Az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek azok a vélekedések, miszerint a fiatalok közül sokan az érettségi megszerzése után külföldre akarnak menni továbbtanulni vagy munkát vállalni. Sőt, egyes szakértők a 2004 óta tartó jelentkezői létszámcsökkenés egyik fontos okaként jelölték meg, hogy egyre többen választják a külföldi felsőoktatási intézményeket a szerintük nem elég versenyképes hazai egyetemek, főiskolák helyett.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kutatási eredmények ezeket a hipotéziseket semmilyen mértékben nem támasztják alá. A nem továbbtanulók, vagyis a hazai egyetemre, főiskolára nem jelentkező középiskolások elenyésző része, alig 4%-a tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy dolgozni vagy tanulni (ez az összes idén érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka). Közülük is döntő többségben vannak azok, akik egy esetleges külföldi munkavállalásban gondolkodnak, és alig akad olyan (a válaszadók 0,7%-a), aki más országban tervezi tanulmányai folytatását. Ráadásul hangsúlyozni kell, hogy a kérdezettek részéről ezek csak tervek, és várhatóan még kisebb lesz azok aránya, akik ténylegesen is külföldön próbálnak majd szerencsét a középiskola befejezése utáni egy évben. Az eredmények regionális elemzése azt is megmutatja, hogy a határhoz közeli (beleértve a már közvetlen "nyugat-európai vonzáskörzetet" jelentő osztrák határt is) középiskolások körében sem nagyobb a külföldi motiváció, amit a kutatási mintában számarányuknak megfelelő súllyal szereplő két tanítási nyelvű és nemzetiségi iskolák sem tudnak érdemben növelni.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy sok fiatal élettervezésének, karrierstratégiájának nem lenne fontos része a külföldi képzés, illetve általában a külföldön - nyilván elsősorban Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában - történő érvényesülés. Az ezzel kapcsolatos tervek ugyanakkor nem a középiskola befejezését közvetlenül követő egy-két évre, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányok vagy azok befejezése utáni időszakra esnek, illetve azoknál, akik nem tanulnak tovább, minimum néhány éves itthoni munkavállalás vagy továbbképzés befejezését követően figyelhető ez meg.
Fábri István
szociológus, vezető elemző
(Educatio Kht.-OFIK Felsőoktatási Műhely)
- 1. Érettségi után
- 2. A diploma értéke
- 3. Nem mennek külföldre