felvi.hu


Aki nem tanul tovább, az is továbbtanul


Az Educatio - OFIK Felsőoktatási Műhelyének szakértői 2000 óta rendszeresen elemzik a továbbtanulási tendenciákat. Idén a jelentkezési statisztikák feldolgozása mellett több elemmel is bővült a kutatási program, amelyek közül újdonságnak számít az a vizsgálat, amelynek keretében két és félezer idén érettségiző diák továbbtanulási motivációit, elhelyezkedési terveit mérték fel a kutatók. Az alábbiakban az eddig alig vizsgált csoport tagjaival, a felsőoktatásba nem jelentkezőkkel kapcsolatos előzetes vizsgálati eredmények néhány érdekes részletét ismertetjük. A mostani vizsgálat a Felsőoktatási Műhely szakértői által készülő elemzés sorozat első eleme.

Tervek az érettségi után

Mit csinálnak azok a végzős diákok, akik az érettségi megszerzése után nem kívánnak továbbtanulni egyetemen, főiskolán? A felsőoktatás szempontjából nézve is egyre relevánsabb a kérdés, hiszen pl. az utóbbi években a bejutási esélyek már nagyon jók, és nem csak a gyengébb intézményekben, hanem sok jó nevű, magas presztízsű egyetemen, főiskolán is. A legfrissebb kutatási eredmények elsőre talán meglepőnek tűnhetnek: azok többsége, akik idén nem jelentkeztek semelyik hazai felsőoktatási intézménybe sem, az érettségi megszerzése után nem kíván kilépni a munkaerőpiacra:


Mit tervez az érettségi után?
(akik nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe)

 



N=851

 

A grafikonon látható, hogy a válaszadók kevesebb, mint egyötöde (15,4%) tervezi csak a munkába állást az érettségi megszerzése utáni egy évben. Közöttük döntő többségben vannak azok, akik várhatóan munkahelyen alkalmazottként fognak dolgozni, néhányan pedig saját vagy ismerőseik vállalkozásában. A döntő többség, a válaszadók háromnegyede (75,7%) azonban tanulni fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni, de sokan vannak olyanok, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. Az ily módon "továbbtanulók" legnagyobb csoportját, az összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43%) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak és újabb szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük, mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a szakközépiskolások.
A fenti adatok nem csak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is, amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak. Kérdés, hogy a 2009. áprilisában végzett kutatási eredmények ezenkívül milyen összefüggést mutatnak a jelenlegi gazdasági válság hatásaival?

A tanulás, a diploma komoly érték a fiatalok körében

Az egyetemek, főiskolák számára az adatok azt mutatják, hogy az idei felsőoktatási felvételire nem jelentkező középiskolás rétegen belül komoly rekrutációs "potenciál" van, és nem csak a felsőfokú szakképzés vagy az ún. post secondary képzés irányában, hanem a alap- és osztatlan képzés szempontjából is. Ez utóbbit az a kutatási adat is megerősíti, miszerint az idén nem jelentkező középiskolások több mint egyharmada (35,0%) biztos benne vagy legalábbis valószínűsíti, hogy jelentkezni fog valamikor (a legtöbben ennek időpontját 1-5 éven belülre teszik) egyetemre, főiskolára, és rajtuk kívül igen sokan vannak azok (27,3%) is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben.

Akar-e később egyetemre, főiskolára jelentkezni?
(akik nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe)

 



N=858

 

A kutatás során azt is megkérdeztük a diákoktól, mi az oka annak, hogy most idén nem tanulnak tovább. A kapott válaszok ebben az esetben is megerősítik a fiatalok életstratégiájának rendkívüli változatosságát, amely már egyre kevésbé tartalmaz éles határvonalakat pl. a tanulás és a munkavállalás között. Figyelemreméltó adat ugyanakkor az is, hogy nagyon kicsi azok aránya (3,9%), akik anyagi okokkal magyarázzák azt, hogy idén tavasszal nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagi teher, de - mint ahogy arra már több oktatáskutató rámutatott - az igazi szelekció az oktatási rendszer korábbi szintjein következik be. Vagyis a legrosszabb anyagi helyzetű és alacsony iskolázottságú családok gyerekeinek jelentős része el sem jut érettségit adó középiskolába.

Ha a középiskolásoknak az érvényesüléssel kapcsolatos véleményeit megvizsgáljuk, akkor már nem lepődhetünk meg a válaszok alapján kirajzolódó életstratégiákon. Még azok körében is, akik nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, többségben vannak azok, akik szerint ma Magyarországon az érvényesüléshez szükséges a diploma (59,8%), igaz, közülük csak kevés olyan akad, aki elengedhetetlennek tartja az egyetemi, főiskolai oklevelet. Kb. ugyanekkora azok aránya is, akik szerint itthon a diplomások többet keresnek azoknál, akiknek nincs felsőfokú végzettségük.

Szükséges-e ma Magyarországon a diploma az érvényesüléshez?
(akik nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe)

 



N=866

 

Többet keres-e ma Magyarországon az, akinek diplomája van?
(akik nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe)

 



N= 864

 

Kevesen terveznek külföldi tanulást vagy munkavállalást

Az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek azok a vélekedések, miszerint a fiatalok közül sokan az érettségi megszerzése után külföldre akarnak menni továbbtanulni vagy munkát vállalni. Sőt, egyes szakértők a 2004 óta tartó jelentkezői létszámcsökkenés egyik fontos okaként jelölték meg, hogy egyre többen választják a külföldi felsőoktatási intézményeket a szerintük nem elég versenyképes hazai egyetemek, főiskolák helyett.

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kutatási eredmények ezeket a hipotéziseket semmilyen mértékben nem támasztják alá. A nem továbbtanulók, vagyis a hazai egyetemre, főiskolára nem jelentkező középiskolások elenyésző része, alig 4%-a tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy dolgozni vagy tanulni (ez az összes idén érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka). Közülük is döntő többségben vannak azok, akik egy esetleges külföldi munkavállalásban gondolkodnak, és alig akad olyan (a válaszadók 0,7%-a), aki más országban tervezi tanulmányai folytatását. Ráadásul hangsúlyozni kell, hogy a kérdezettek részéről ezek csak tervek, és várhatóan még kisebb lesz azok aránya, akik ténylegesen is külföldön próbálnak majd szerencsét a középiskola befejezése utáni egy évben. Az eredmények regionális elemzése azt is megmutatja, hogy a határhoz közeli (beleértve a már közvetlen "nyugat-európai vonzáskörzetet" jelentő osztrák határt is) középiskolások körében sem nagyobb a külföldi motiváció, amit a kutatási mintában számarányuknak megfelelő súllyal szereplő két tanítási nyelvű és nemzetiségi iskolák sem tudnak érdemben növelni.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy sok fiatal élettervezésének, karrierstratégiájának nem lenne fontos része a külföldi képzés, illetve általában a külföldön - nyilván elsősorban Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában - történő érvényesülés. Az ezzel kapcsolatos tervek ugyanakkor nem a középiskola befejezését közvetlenül követő egy-két évre, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányok vagy azok befejezése utáni időszakra esnek, illetve azoknál, akik nem tanulnak tovább, minimum néhány éves itthoni munkavállalás vagy továbbképzés befejezését követően figyelhető ez meg.

Fábri István
szociológus, vezető elemző

(Educatio Kht.-OFIK Felsőoktatási Műhely)