Aki nem tanul tovább, az is továbbtanul

1 2 3

Az Educatio - OFIK Felsőoktatási Műhelyének szakértői 2000 óta rendszeresen elemzik a továbbtanulási tendenciákat. Idén a jelentkezési statisztikák feldolgozása mellett több elemmel is bővült a kutatási program, amelyek közül újdonságnak számít az a vizsgálat, amelynek keretében két és félezer idén érettségiző diák továbbtanulási motivációit, elhelyezkedési terveit mérték fel a kutatók. Az alábbiakban az eddig alig vizsgált csoport tagjaival, a felsőoktatásba nem jelentkezőkkel kapcsolatos előzetes vizsgálati eredmények néhány érdekes részletét ismertetjük. A mostani vizsgálat a Felsőoktatási Műhely szakértői által készülő elemzés sorozat első eleme.

Tervek az érettségi után

Mit csinálnak azok a végzős diákok, akik az érettségi megszerzése után nem kívánnak továbbtanulni egyetemen, főiskolán? A felsőoktatás szempontjából nézve is egyre relevánsabb a kérdés, hiszen pl. az utóbbi években a bejutási esélyek már nagyon jók, és nem csak a gyengébb intézményekben, hanem sok jó nevű, magas presztízsű egyetemen, főiskolán is. A legfrissebb kutatási eredmények elsőre talán meglepőnek tűnhetnek: azok többsége, akik idén nem jelentkeztek semelyik hazai felsőoktatási intézménybe sem, az érettségi megszerzése után nem kíván kilépni a munkaerőpiacra:

Mit tervez az érettségi után?
(akik nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe)

N=851

A grafikonon látható, hogy a válaszadók kevesebb, mint egyötöde (15,4%) tervezi csak a munkába állást az érettségi megszerzése utáni egy évben. Közöttük döntő többségben vannak azok, akik várhatóan munkahelyen alkalmazottként fognak dolgozni, néhányan pedig saját vagy ismerőseik vállalkozásában. A döntő többség, a válaszadók háromnegyede (75,7%) azonban tanulni fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni, de sokan vannak olyanok, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. Az ily módon "továbbtanulók" legnagyobb csoportját, az összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43%) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak és újabb szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük, mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a szakközépiskolások.
A fenti adatok nem csak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is, amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak. Kérdés, hogy a 2009. áprilisában végzett kutatási eredmények ezenkívül milyen összefüggést mutatnak a jelenlegi gazdasági válság hatásaival?

Kutatások

Legfrissebb