felvi.hu


A nemzetközi tanulmányok az egyik legnépszerűbb társadalomtudományi szak

2007.09.10

Csak az utóbbi években lett tagja a népszerű szakok élmezőnyének a nemzetközi tanulmányok szak, de máris olyan hagyományosan népszerű szakokat előz meg, mint pl. a történelem. Idén ugyan itt is csökkent a jelentkezői létszám, mégis két helyet javított tavalyi pozícióján. Sok intézmény lát perspektívát a szak indításában, ezért feltűnő, hogy milyen sokféle képzési területen oktató karon hirdették meg a nemzetközi tanulmányok szakot.

Az utóbbi években a kommunikáció és médiatudomány mellett a nemzetközi tanulmányok volt a társadalomtudományok másik slágerszakja. Néhány évvel ezelőtt még nem volt a legnépszerűbb szakok toplistáján, de 2004 óta mindig ott szerepel. Idén ugyan itt is csökkent a jelentkezői létszám az előző évhez képest, de nem olyan mértékben, mint máshol - ennek eredményeképp a mintegy ezerháromszáz első helyes jelentkezővel a szak, két helyet javítva 2006. évi pozícióján, 15. lett a nappali alapképzésre beadott jelentkezések alapján. Olyan hagyományosan népszerű "humán" szakokat előzött meg, mint pl. a történelem vagy az anglisztika.

JELENTKEZŐK SZÁMA AZ EGYES SZAKOKON
A nappali munkarendű alap- és osztatlan képzésre jelentkezőket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(A húsz legnépszerűbb szak)

2007. (2006.) Szak Jelentkezők száma (fő)
1. (2.)
turizmus-vendéglátás
4610 (-107)
2. (1.)
gazdálkodási és menedzsment
4462 (-321)
3. (4.)
mérnök informatikus
3066 (-361)
4. (3.)
kommunikáció és médiatudomány
2694 (-826)
5. (7.)
orvos
2335 (-244)
6. (6.)
kereskedelem és marketing
2218 (-599)
7. (5.)
jogász
2141 (-694)
8. (8.)
pénzügy és számvitel
2130 (-67)
9. (9.)
pszichológia
1992 (-153)
10. (11.)
gépészmérnöki
1969 (+149)
11. (15.)
nemzetközi gazdálkodás
1560 (+51)
12. (13.)
villamosmérnöki
1500 (-44)
13. (16.)
andragógia
1432 (-43)
14. (14.)
ápolás és betegellátás
1412 (-123)
15. (17.)
nemzetközi tanulmányok
1298 (-123)
16. (20.)
programtervező informatikus
1262 (-19)
17. (12.)
történelem
1173 (-495)
18. (18.)
anglisztika
1145 (-198)
19. (10.)
szabad bölcsészet
1090 (-886)
20. (19.)
testnevelő-edző
1005 (-288)
20. (24.)
építőmérnöki
1005 (-7)

A Budapesti Corvinus Egyetem a szak képzési központja

Ha végigtekintünk a szakot oktató intézményi listán, akkor feltűnő, hogy milyen sokféle képzési területen oktató karon hirdetnek meg nemzetközi tanulmányok szakot: bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, társadalomtudományi egyetemi karokon, illetve gazdasági vagy társadalomtudományi képzésre specializálódott főiskolákon. Ez a jelenség az új, népszerű szakokon igen gyakori, ami azzal van összefüggésben, hogy egyrészt sok intézmény lát perspektívát egy ilyen szaknak az elindításában, másrészt olykor ezen szakok képzésterületi besorolása sem forrott még ki igazán - jó példa erre az utóbbi években legnépszerűbbnek számító társadalomtudományi szak, a kommunikáció és médiatudomány, amely korábban a bölcsészettudományi területhez sorolódott.

Az intézményi sorrend élén a BCE Társadalomtudományi Kara található, több mint félezer (517 fő) nappali alapképzéses jelentkezővel. A "Közgáz" messze a legtöbbek által választott megjelölt intézmény, hiszen a második legnépszerűbb intézménynek számító SZTE-ÁJK-ra több mint háromszáz fővel kevesebben jelentkeztek (171 fő). Érdekesség, hogy ezen két legnépszerűbb intézmény döntően a nappali alapképzésre fókuszál, hiszen a kevesebb jelentkezőt vonzó többi egyetem, főiskola esetében általában viszonylag sok egyéb képzési formára és tagozatra jelentkező felvételizővel találkozhatunk. Például a harmadik helyen található Általános Vállalkozási Főiskolán az összes jelentkező (217 fő) kevesebb, mint felét (107 fő) teszik csak ki a nappali alapképzést első helyen megjelölő felvételizők.

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA A MEGJELÖLT INTÉZMÉNYEK SZERINT
A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezőket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(Zárójelben az összes tagozat, képzési forma és finanszírozási forma szerint figyelembe vett összjelentkezői létszám)

 

Intézmény rövidítés Intézmény neve Jelentkezők száma (fő)
1.
BCE-TK
Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar
517
(517)
2.
SZTE-ÁJK
Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar
171
(180)
3.
ÁVF
Általános Vállalkozási Főiskola
105
(217)
4.
SZE-GK
Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar
92
(116)
5.
PE-BTK
Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Főiskolai Kar
90
(96)
6.
NYF-GTFK
Nyíregyházi Főiskolai Gazdaságtudományi Főiskolai Kar
75
(133)
7.
KJF
Kodolányi János Főiskola
61
(113)
8.
PPKE-BTK
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
50
(50)
9.
EKF-GTK
Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Főiskolai Kar
39
(67)
10.
ZSKF
Zsigmond Király Főiskola
33
(50)
11.
NÜF (IBS)
Nemzetközi Üzleti Főiskola
34
(34)
12.
BDF-BTK
Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar
31
(31)

A nappali alapképzés dominál

Ha a különböző képzési lehetőségekre beadott jelentkezéseket áttekintjük, akkor viszonylag egyértelmű kép rajzolódik ki elénk: szinte minden felvételiző alapképzésre adta be a jelentkezési lapját (98,8 százalék, 1585 fő). A tagozatok tekintetében értelemszerűen a nappali dominál (80,9 százalék, 1298 fő), emellett még a levelező tagozatot tekinthetjük számottevőnek (17,0 százalék, 273 fő). Az általános jelentkezési tendenciákat elemezve nem meglepő, hogy még egy ilyen dinamikusan fejlődő, népszerű szakon sem tudott igazán megerősödni, népszerűvé válni a távoktatás: mindössze 33 fő, vagyis az összes jelentkező 2,1 százaléka választotta első helyen ezt a képzési lehetőséget. A költségtérítéses képzés is kevésbé népszerű ezen a szakon, mint általában, bár viszonylag sokan (15,4 százalék, 247 fő) gondolják úgy, hogy érdemes jelentős összeget befektetni azért, hogy nemzetközi tanulmányok diplomához jussanak.

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI FORMA SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden tagozatot figyelembe véve)
(Összesen: 1604 fő)

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI FORMA SZERINT

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI SZINT SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (az alapképzés és a diplomás képzés együtt)
(Összesen: 1604 fő)

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI SZINT SZERINT

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési forma és tagozat együtt)
(Összesen: 1604 fő)

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT

 

A szak a fiatalabb korosztály körében népszerű

A legnépszerűbb szakok egyik sajátossága, hogy az átlagoshoz képest nagyobb arányban választják a fiatalabb korosztály tagjai. Így van ez a nemzetközi tanulmányok esetében is, hiszen az ide felvételizők több mint fele (56,5 százalék, 907 fő) idén vagy egy éve érettségizett. Érdekesség viszont, hogy az egy korcsoporttal idősebbek, vagyis a 19-22 évesek körében már nem találunk érdemi különbséget, ami azt mutatja, hogy valóban a legfiatalabb korosztály számára vonzó jobban a képzés, az idősebbek körében átlagos érdeklődés tapasztalható.

A jelentkezők megoszlása születési év szerint *
nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
születési év jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
1988 és utána
907
56,5 %
48 188
45,1 %
1985-1987
441
27,5 %
29 543
27,6 %
1980-1984
152
9,5 %
13 500
12,6 %
1972-1979
79
4,9 %
10 514
9,8 %
1965-1971
19
1,2 %
3527
3,3 %
1964 és előtte
6
0,4 %
1636
1,5 %
összesen
1604
100,0 %
106 908
100,0 %

* Néhány felvételiző nem tüntetett fel (egyértelműen) bizonyos adatokat, így az adott jellemző esetében az ilyen felvételi lapokat nem tudtuk figyelembe venni. Mivel itt csak néhány főről van szó, ezért az ő kiesésük érdemben nem befolyásolta az arányokat.

Úgy tűnik, a nemzetközi tanulmányok szak kifejezetten a nők körében népszerű. A pedagóguspályához hasonló a gyengébb nem túlsúlya: a jelentkezők közel háromnegyede nő (70,9 százalék, 1138 fő) és csak 29,1 százalék (466 fő) a férfi jelentkezők aránya.

A jelentkezők megoszlása nemek szerint
nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
nem jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
férfi
466
29,1 %
46 323
43,3 %
1138
70,9 %
60 663
56,7 %
összesen
1604
100,0 %
106 986
100,0 %

Ugyan a többi szakhoz hasonlóan itt is a jelentkezők döntő többsége (96,1 százalék, 1502 fő) magyar állampolgár, ám viszonylag sokan felvételiznek a szomszédos országokból. Ezen belül is kiemelendő Szlovákia, ahonnan 28-an adták be jelentkezési lapjukat, továbbá Ukrajna, ahonnan 14-en jelentkeztek. Ez nyilvánvalóan az érintett országok magyar nyelven zajló felsőoktatási képzési kínálatával van összefüggésben ezen a területen, hiszen feltehetőleg sok határon túli magyar fiatal kíván magyarországi felsőoktatási intézményre (vagy azok kihelyezett képzési helyeire) bekerülni ezen a szakon.

A jelentkezők megoszlása állampolgárság szerint
nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
állampolgárság jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
magyar
1502
96,1 %
101 281
97,8 %
szlovák
28
1,8 %
817
0,8 %
ukrán
14
0,9 %
226
0,2 %
román
10
0,6 %
662
0,6 %
szerb
5
0,3 %
368
0,4 %
horvát
0
0 %
19
0,02 %
szlovén
0
0 %
9
0,01 %
osztrák
0
0 %
15
0,01 %
egyéb külföldi
4
0,3 %
206
0,2 %
összesen
1563
100,0 %
103 603
100,0%

A többség gimnáziumból jelentkezik, magas fokú nyelvtudással

A felvételizők középiskolai tanulmányainak elemzése kapcsán feltűnő, hogy milyen sokan érkeznek gimnáziumból erre a szakra. A jelentkezési statisztikák szerint az ide felvételizők közel háromnegyede (70,1 százalék, 1114 fő) a továbbtanulásra elsősorban előkészítő gimnáziumban érettségizett. Kiemelendő továbbá, hogy minden tizedik felvételiző (9,9 százalék, 158 fő) kéttannyelvű gimnáziumban végzett, ami azonban a pálya sajátosságait, a nyelvtudás szükségességét és általában a nemzetközi orientáltságot tekintve nem meglepő. Az átlagoshoz képest jóval alacsonyabb viszont a szakközépiskolában végzettek aránya (15,7 százalék, 250 fő).

A jelentkezők megoszlása középiskola típusa szerint
nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
középiskola típusa jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
gimnázium
1114
70,1 %
58 955
56,3 %
kéttannyelvű gimnázium
158
9,9 %
3505
3,3 %
szakközépiskola
250
15,7 %
37 947
36,2 %
technikum
4
0,3 %
1013
1,0 %
dolgozók középiskolája
4
0,3 %
1209
1,2 %
külföldi középiskola
47
3,0 %
1617
1,5 %
más középiskola
12
0,8 %
528
0,5 %
összesen
1589
100,0 %
104 774
100,0 %

Nyilvánvalóan szintén a nemzetközi tanulmányok szak képzési profiljával, illetve a sok intézményben meglévő felvételi követelményekkel van összefüggésben, hogy az átlagoshoz képest sokkal nagyobb arányban rendelkeznek az ide jelentkezők nyelvvizsgával (66,5 százalék, 1066 fő). Közel felüknek középfokú nyelvvizsgája van, azon belül is a c típusú nyelvvizsga dominál (46,3 százalék, 742 fő). Külön említést érdemel, hogy igen magas azoknak az aránya, akik a legmagasabb szintű államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagyis C típusú felsőfokú nyelvvizsgával rendelkeznek (16,4 százalék, 263 fő).

A jelentkezők megoszlása a nyelvvizsga típusa szerint *
nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezők többi szakra jelentkezők
nyelvvizsga típusa jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%) jelentkezők száma (fő) jelentkezőkön belüli arány (%)
alapfok A
0
0 %
207
0,2 %
alapfok B
0
0 %
79
0,1 %
alapfok C
6
0,4 %
1002
0,9 %
középfok A
37
2,3 %
2228
2,1 %
középfok B
7
0,4 %
476
0,4 %
középfok C
742
46,3 %
29 553
27,6 %
felsőfok A
8
0,5 %
266
0,2 %
felsőfok B
3
0,2 %
92
0,1 %
felsőfok C
263
16,4 %
4982
4,7 %
nincs nyelvvizsgája
538
33,5 %
68 101
63,7 %
összesen
1604
100,0 %
106 986
100,0 %

*Ha valaki több nyelvvizsgával rendelkezik, akkor a magasabb szintű nyelvvizsgát vettük figyelembe.