A matematika iránt mindkét nem érdeklődik

A természettudományi képzés a hazai felsőoktatás tradicionális, magas szintű szaktudást nyújtó részét képezi. A nemzetközileg is elismert tudós gárda kinevelése mellett a természettudományos tanár képzés is meghatározó jelentőségű. Igaz, ezen a területen nem történtek olyan látványos változások, mint néhány, újabban kurrenssé váló képzés esetében. A komoly presztízsű szakok népszerűsége évek óta kiegyensúlyozottnak mondható, bár az általános jelentkezői létszám csökkenés itt is érezteti hatását.

Az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve a matematika szakon a többi szakhoz hasonló mértékű csökkenés volt tapasztalható. Ezen belül a nappali alapképzésre beadott jelentkezéseknél kisebb (518 főről 484-re), az összes képzési formát és tagozatot figyelembe vett adatok alapján nagyobb (665 főről 543-ra) arányú volt a csökkenés.

A hagyományos egyetemi természettudományi karok a legnépszerűbbek

Nem meglepő módon a magyarországi természettudományi képzés régi, egyetemi központjai a legnépszerűbbek: tíz felvételizőből kilenc ide adta be a jelentkezési lapját. Külön is kiemelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, hiszen a fővárosi ttk matematika alapszakán közel kétszáz (197 fő) jelentkező volt 2007-ben. A második legtöbb jelentkezőt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara vonzotta, közel száz fővel (92), de a harmadik Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem természettudományi karát is sokan választották (82 fő). A debreceni és a pécsi természettudományi karok után következnek a sorban azok a vidéki főiskolai karok, amelyek hagyományosan az általános iskolai tanárképzés regionális központjainak számítanak.

MATEMATIKA ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA A MEGJELÖLT INTÉZMÉNYEK SZERINT
A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezőket figyelembe véve - az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján
(Zárójelben az összes tagozat, képzési forma és finanszírozási forma szerint figyelembe vett összjelentkezői létszám)

A nappali alapképzés dominál

Ugyan sok szakon a képzési formák és tagozatok több különböző kombinációját választhatják a felvételizők, ám a matematika esetében jóval szerényebb a "választék". Nem csak a lehetőségek kisebbek, hanem az érdeklődés is egy irányba mutat: egyrészt szinte mindenki alapképzésre akart felvételizni (97,6 százalék), másrészt tíz jelentkezőből kilenc (89,1 százalék) a nappali tagozatot jelölte meg első helyen. Nem csoda, ha költségtérítéses helyet csak kevesen, a jelentkezők 9,8 százaléka (53 fő) vállalna fel .Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a tanárképzésben mindig fontos helyet foglalt el a levelező képzés, ami a matematika szak esetében 10,9 százalékos jelentkezői arányt jelentett (59 fő).

MATEMATIKA ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA KÉPZÉSI SZINT SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden tagozatot figyelembe véve)
(Összesen: 543 fő)

MATEMATIKA ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA TAGOZAT SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (az alapképzés és a diplomás képzés együtt)
(Összesen: 543 fő)

MATEMATIKA ALAPSZAKRA JELENTKEZŐK SZÁMA FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT
Az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési forma és tagozat együtt)
(Összesen: 543 fő)

A jelentkezők között sok az idén érettségiző

A természettudományi szakok sajátossága, hogy az ide jelentkezők nagy többsége kifejezetten a fiatal korosztályból kerül ki. Így van ez a matematika szak esetében is: amíg a többi jelentkező között a felét sem teszi ki a frissen érettségizett, 18-19 éves korosztály (45,2 százalék), addig ugyanez az arány a matematika szakon már megközelíti a kétharmadot (61,4 százalék). Emellett még viszonylag sokan készülnek matematikusnak, matematikatanárnak a 20-27 éves korosztály közül is (30,8 százalék), ám az ennél idősebbek már igen kis részét teszik ki a felvételizőknek.

* Néhány felvételiző nem tüntetett fel (egyértelműen) bizonyos adatokat, így az adott jellemző esetében az ilyen felvételi lapokat nem tudtuk figyelembe venni. Mivel itt csak néhány főről van szó, ezért az ő kiesésük érdemben nem befolyásolta az arányokat.

A műszaki szakokhoz hasonlóan talán a természettudományi képzéseknél is azt gondolnánk elsőre, hogy kifejezetten "férfi szakok", ám a jelentkezési statisztikák ezt már hosszú idő óta nem igazolják. Igaz, valamivel több férfi jelentkezett első helyen idén is a szakra (278 fő, 51,2 százalék), de majdnem ugyanennyi volt a női jelentkező is (265 fő, 48,8 százalék).

Érdekesség továbbá, hogy ugyan a többi szakhoz hasonlóan a jelentkezők döntő többsége (95,3 százalék) itt is magyar állampolgár, ám érezhetően több a külföldi (4,7 százalék), mint máshol. Ennek okát nem tudhatjuk pontosan, de az feltűnő, hogy sok szerbiai állampolgár (13 fő), többségében a Vajdaságban lakó határon túli magyar fiatal jelentkezett magyarországi matematika képzésre.

A többség gimnáziumból jelentkezik

Amíg a "reál" területek közül a műszaki képzés jelentős részben támaszkodik a szakközépiskolai bázisra, addig a természettudományi képzés nagyrészt a gimnáziumokból "merít". A matematika szak esetében például ez azt jelenti, hogy a jelentkezők több mint kétharmada érettségizett gimnáziumban (370 fő, 68,6 százalék) további 3,3 százalék (18 fő) pedig kéttannyelvű gimnáziumban. A felvételizők kevesebb, mint negyede (130 fő, 24,1 százalék) érkezett csak szakközépiskolából - összehasonlításképpen ez az arány máshol átlagosan 36,0 százalék.

Sok vizsgálat kimutatta korábban, hogy a matematika területén tehetséges fiatalok általában kifejezetten jó nyelvérzékkel rendelkeznek. Ennek fényében nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest itt magasabb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya (43,5 százalék). A legtöbb jelentkező plusz felvételi pontokat is érő, C típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik (34,6 százalék), ami jóval magasabb az átlagos jelentkezői mutatónál (27,9 százalék).

*Ha valaki több nyelvvizsgával rendelkezik, akkor a magasabb szintű nyelvvizsgát vettük figyelembe.