A lakóhelyhez közelebb eső intézményt választották

Az őszi eljárás során jelentkezők területi szempontú elemzése

Jelentkezések 2008 - februárban induló képzések c. gyorsjelentésünk az őszi eljárás keretében meghirdetett szakokra jelentkezők általános jellemzését mutatta be. Az elemzés szerint a novemberi jelentkezési határidővel továbbtanulni vágyók demográfiai összetétele különbözik a tavaszi eljárás keretében felvételizőktől - ugyanakkor a területi szempontú elemzés alapján elmondható, hogy hasonlóan a tavaszi eljáráshoz, a jelentkezők elsősorban a lakóhelyükhöz közelebb eső felsőfokú intézményt választották.

Honnan érkeztek a jelentkezők?

Az ország keleti feléből jelentkezők aránya magasabb volt, mint a nyugati területekről továbbtanulni szándékozók aránya. Szinte természetes, hogy a legtöbb jelentkező (42 százalék) Közép-Magyarország régiójából jelentkezett, míg legkevesebben (6 százalék) Nyugat-Dunántúlt képviselték. Az észak-alföldi jelentkezők aránya 15 százalék, a dél-alföldieké pedig ennél alig kisebb, 14 százalék volt. Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl régiójából a jelentkezők 7-7 százaléka, Közép-Dunántúlról pedig 8 százaléka szeretett volna továbbtanulni 2008 februárjától.

Külföldről is érkeztek jelentkezők: 1 százalékuk főként a környező országok valamelyikét képviselte. Ők elsősorban határon túli magyar diákok: legtöbben román állampolgárok, míg 1 fő Ausztria állampolgára volt.

Az adatbázis alapján alakóhely "településrangja" szerint a legtöbb jelentkező (31 százalék) városi volt, de természetesen magas (26 százalék) volt a fővárosi kerületekből jelentkezők aránya is. Községekből a továbbtanulni vágyók 16 százaléka, míg nagyközségekből 6 százaléka jelentkezett. A községekből jelentkezők 23 százaléka Budapest környéki településről, 17-17 százalékuk dél-alföldi, illetve észak-magyarországi községről érkezett. A nagyobb városok közül természetesen Budapestről (26,2 százalék), Debrecenből (2,5 százalék) és Szegedről (2,2 százalék) jelentkeztek számottevő arányban.

Az őszi keresztféléves eljárásban jelentkezők régiónként, illetve külföldről (százalékban)

Hogyan jellemezhető a jelentkezők demográfiai összetétele régiónként?

A továbbtanulni vágyók között nagyobb arányban (63 százalék) voltak a nők (a férfiak aránya 37 százalék). Anemek közötti különbség az Észak-Alföld régióban a legnagyobb; hiszen míg a továbbtanulni vágyók 79 százaléka nő, addig csak 21 százalékuk volt férfi. Az alábbi ábrán látható, hogy hasonlóan kiegyenlítetlen volt a nemek aránya a Közép-Magyarország régióban is, ugyanakkor a többi régió esetében a nők és a férfiak aránya már kiegyenlítettebb. Például a Dél-Alföld régióban "mindössze" 7 százaléknyi különbség van a két nem között.

Az őszi eljárás keretében jelentkezők nemek szerinti aránya (százalékban)

Az őszi eljárás keretében jelentkezők átlagban idősebbek voltak, mint az utóbbi években a tavaszi eljárás (amelyre február 15. a jelentkezési határidő) keretében továbbtanulni vágyók. Ezt jelzi, hogy nagyonmagas a 23 éveseknél idősebbek aránya. Területi szempontból érdekes lehet, hogy melyik a "legidősebb" és "legfiatalabb" régió a 7 tervezési-statisztikai régió közül. A legidősebbek, vagyis az 1965 előtt születettek régión belüli aránya a közép-dunántúli jelentkezők között a legmagasabb (12 százalék), ugyanakkor ha a korcsoporton belüli arányokat nézzük, akkor a 1965 előttiek 48 százaléka a közép-magyarországi régióból érkezett. Ugyancsak az átlagosnál magasabb ez az arány a Dél-Dunántúlon.

A legfiatalabbak, vagyis az 1989 után születettek aránya a jelentkezők között 1,3 százalék volt. Ha ezen fiatal korosztály régiókon belüli arányait nézzük, akkor a nyugat-dunántúli régión belüli arányuk a legnagyobb, hiszen az innen jelentkezők 4 százaléka született 1989 után.

A jelentkezők előképzettsége

A gimnáziumot végzettek régión belüli aránya az átlagosnál (40 százalék) magasabb Észak-Magyarország (45 százalék), Észak-Alföld (41 százalék), valamint Dél-Dunántúl régiójában (41 százalék), míg ez az arány a Közép-Dunántúlon legalacsonyabb. A jelentkezők között magas a szakközépiskolát végzettek száma is: ha a régiókon belüli arányait nézzük, akkor átlag feletti (35 százalék) a régión belüli arányuk a nyugat-dunántúli (37 százalék), a közép-dunántúli (38 százalék) és közép-magyarországi (37 százalék), valamint a dél-alföldi (36,5 százalék) jelentkezők között. Diplomával a jelentkezők közül senki nem rendelkezett.

Nyelvtudás
Az őszi eljárás keretében jelentkezők közül legtöbben (21 százalék) rendelkezett középfokú C típusú nyelvvizsgával, 6 százalékuk pedig felsőfokú C típusú nyelvvizsgával. Aközépfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezők régión belüli arányát elemezve a nyugat-dunántúli jelentkezők 36 százalékának van ilyen nyelvvizsgája, míg a közép-dunántúli régióban ez az arány 27 százalék, az észak-alföldi régió esetében pedig csak 14 százalék volt.

Afelsőfokú Ctípusú nyelvvizsgával rendelkezők régión belüli aránya közép-magyarországi jelentkezőknél volt a legmagasabb, 8 százalék. Nyelvvizsga nélkül a legtöbben Dél-Alföldről jelentkeztek (74 százalék).

Többletpontok
A jelentkezők 29 százaléka igényelt többletpontot a felvételi eljárás során. Nemcsak nyelvtudásért, hanem más, meghatározott szempont szerint is kaphattak többletpontot a jelentkezők.Hátrányos helyzetért a jelentkezők 1,5 százaléka igényelt többletpontot. Átlag felett volt ez az arány a Dél-Alföld régióban, ahol a jelentkezők 3 százaléka, az Észak-Alföld régióban, ahol 3,5 százalékuk és Észak-Magyarországon, ahol a jelentkezők 2,8 százaléka kért plusz pontot e jogcímen.

A gyes, gyed miatt a legtöbben az észak-alföldi régióból (10 százalék) és Észak-Magyarországról (6 százalék) kértek többletpontot. A továbbtanulni vágyók 0,9 százalékasajátos nevelési igényű, fogyatékos volt. Az átlagosnál valamennyivel magasabb volt ez az arány Közép-Dunántúlon (1,1 százalék) és Közép-Magyarországon (1 százalék).

MegszerzettOKJ-végzettségért a jelentkezők 22 százaléka kért többletpontot. Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon a jelentkezők 26-26 százaléka, Nyugat-Dunántúlon 23 százalékuk szerzett korábban OKJ-képesítést. Tanulmányi verseny jogcímen mindössze 3 jelentkező kért többletpontot: ketten Közép-Magyarországról, egy jelentkező pedig Dél-Alföldről.

Olimpiai bajnokságon szerzett helyezésért a keresztféléves jelentkezők 1 százaléka jutott hozzá többletponthoz. Ezen a címen a dél-alföldi jelentkezők 2 százaléka kapott pontot.

Honnan jelentkeztek a nagyobb egyetemi városokba? Milyen szakokat választottak?

A jelentkezők elsősorban a lakhelyükhöz közelebb eső intézményt választják. Az adott felsőoktatási intézményt mindig az adott, a karhoz kötődő régió jelentkezői választották elsősorban: például Gödöllő egyetemét 76 százalékban közép-magyarországi jelentkezők vagy például az egri főiskola által nyújtott képzéseket pedig főleg észak-magyarországiak (64 százalék) választották. Ugyanez a tendencia minden esetben fennáll.

A jelentkezők 37 százaléka jelentkezett budapesti székhelyű intézménybe. A fővárosi felsőoktatási intézmények által meghirdetett, februárban induló képzésekre jelentkezők 66 százaléka a közép-magyarországi régió lakosa. A legkevesebben Dél-Dunántúl régiójából jelentkeztek, mindössze a régió jelentkezőinek 3 százaléka szeretett volna a fővárosban továbbtanulni. A Budapestre jelentkezők 43 százaléka férfi, 57 százaléka pedig nő volt. Többletpontot 27 százalékuk kért. A jelentkezők között a következő alapszakok voltak a legnépszerűbbek: 26 százalékuk közigazgatási alapszakot, 7 százalékuk mérnök-informatikus, 6,5 százalékuk pénzügy és számvitel alapszakot választott. A jelentkezők többsége, 88 százaléka költségtérítéses képzésre, levelező tagozatra (77 százalék), illetve alapképzésre (62 százalék) jelentkezett. Természetesen ezt meghatározza a keresztféléves képzés keretében meghirdetett képzési kínálat is.

Budapesti székhelyű intézménybe jelentkezők régiónként (százalékban)

A Pécsi Tudományegyetemre a továbbtanulni vágyók 72 százaléka Dél-Dunántúlról, 8 százaléka Közép-Dunántúlról, míg 19 százaléka Közép-Magyarország régióból jelentkezett. Valamennyien az andragógia alapszak költségtérítéses levelező képzését választották. Ez is jelzi, hogy a továbbtanulni vágyók 83 százaléka nő volt.

A Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők főleg dél-alföldi régió lakosai voltak (77 százalék), ennél jóval alacsonyabb az észak-alföldi régióból jelentkezők aránya (8 százalék). Az észak-magyarországi régióból pedig mindössze 2 fő jelentkezett. Kiegyenlített a férfiak és nők aránya: a jelentkezők 53 százaléka nő, míg 47 százaléka férfi volt.
A Szegedre jelentkezők 91 százaléka felsőfokú szakképzésre, 91 százalékuk államilag támogatott képzésre és 94 százalékuk nappali tagozatra jelentkezett. Népszerűek voltak a felsőfokú szakképzés szakjai: ifjúságsegítő képzésre 18 százalékuk jelentkezett, 12 százalékuk idegenforgalmi szakmenedzser, 10 százalékuk intézményi kommunikátor 8 százalékuk sportkommunikátor, 5 százalékuk pedig a csecsemő- és gyermeknevelő gondozó felsőfokú szakképzési programra jelentkezett.

A Debreceni Egyetemre jelentkezők 73 százaléka észak-alföldi, 12 százaléka észak-magyarországi lakos volt. A jelentkezők között főleg a nők voltak többségben (81 százalék), a férfiak aránya pedig csak 19 százalék volt. A továbbtanulni vágyók többsége az alapképzés (50 százalék), nappali tagozatát (50 százalék) választotta. Az államilag támogatott és a költségtérítéses helyekre jelentkezők aránya 50-50 százalék volt. A legnépszerűbb szakok a népegészségügyi (42 százalék), valamint a tanító (27 százalék) voltak.