A felvételi adatok tanulságai

2008.11.13

Interjú Fábri Istvánnal, az Educatio Kht. elemzőjével

A felvételi eljárások adataiból nemcsak a szakokról, azok népszerűségéről vonhatunk le következtetéseket, hanem a felvételizőkről, az általuk kialakított stratégiákról, sőt több év statisztikáiból a felvételizői tendenciák is kirajzolódnak. Ezekről a trendekről, számadatokról kérdeztük Fábri Istvánt, az Educatio Kht. vezető elemzőjét.

Az általad vezetett kutatásoknak milyen szerepe van a felvételi eljárásban?

Munkánk első ránézésre igazi "szürke" kutatói munkának tűnhet: évek óta az egyetemi, főiskolai jelentkezések különböző mutatóival, statisztikai jellemzőivel foglalkozunk. Egyrészt azt vizsgáljuk, hogy évente hogy változik a jelentkezők száma az egyes szakokon, melyek a slágerszakok és melyeknek csökken a népszerűsége, illetve hogy milyen eredményeket érnek el a felvételizők. Másrészt a jelentkezési lapok sok olyan adatot tartalmaznak, amelyek alapján érdekes összefüggéseket lehet kimutatni arról, hogy kik választják inkább ezt vagy azt a szakot, kiknek nagyobb az esélye a bejutásra stb. Munkánk kutatók, szakemberek és főleg a későbbi jelentkezők számára hasznos.

Melyek a legmeglepőbb eredmények az utóbbi évek felvételi statisztikáiban?

Már önmagában az is meglepett mindenkit, hogy évek óta jelentősen csökken a továbbtanulni igyekvők tábora: 2004-ben még 167 ezer fő, idén már csak 97 ezer fő jelentkezett. Azonban elsősorban nem a legfiatalabbak, a most érettségizők körében csökkent a továbbtanulás népszerűsége, hanem az idősebb korosztályból akarnak kevesebben újabb (vagy esetleg első) diplomát szerezni. A mesterszakok számának folyamatos növekedésével azonban várhatóan egyre többen fognak közülük is felvételizni a következő években.
Igen felkapott téma az utóbbi időben, hogy egyre kevésbé népszerűek a reál szakok, vagyis az informatikus, a mérnök, a természettudományos képzések. Ez komoly csúsztatás, hiszen valóban van csökkenés, mint ahogy majdnem mindenütt, de pl. éppen a műszaki területen az egyik legkisebb, tehát igenis komoly presztízse van ezeknek a szakmáknak továbbra is.

Milyen érdekességek voltak a 2008-as felvételi számokban?

2007-hez hasonlóan a jelentkezők durván fele idén érettségizett (a korábbi években kisebb volt ez az arány), a többiek egy vagy két éve, de nagyon sokan vannak, akik még ennél is régebben. Nemek tekintetében viszont hosszú évek óta változatlanok az arányok: valamivel többen vannak a nők (56 százalék), mint a férfiak (44 százalék).
Érdekesség, hogy a jelentkezők nyelvtudása sem változik, vagyis nem javul olyan mértékben, mint ahogy azt sokan várnák: alig több, mint egyharmaduknak (35,6 százalék) volt pluszpontot érő, C típusú középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgájuk. Pedig ők jobb eséllyel is pályáztak a felvételin, különösen azokon a szakokon, ahol nagy volt a verseny, a túljelentkezés. A felvettek közel felének így sem volt nyelvvizsgája.

Az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a felsőoktatási felvételi. Hogyan módosították ezek a változások a jelentkezők felvételi stratégiáit?

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása volt, hogy a februári jelentkezési határidő beadásakor még nem dől el minden a felvételiző számára, hiszen az érettségi eredmények ismeretében lehetősége van a választott szakok, intézmények korábban megjelölt jelentkezési sorrendjét megváltoztatni. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen idén kb. minden tizedik felvételiző más szakot vagy intézményt tett első vagy második helyre, mert azt júliusban már reálisabbnak látta.
A másik jelentős változás, hogy általában megszűntek a nagy különbségek az egyes intézmények ponthatárai között, ugyanazon a szakon hasonlóan nehéz vagy könnyű bekerülni az egyik vagy a másik intézménybe. Ez valószínűleg azt eredményezi, hogy még nagyobb súlya lesz az intézményválasztáskor az egyetem, főiskola hírnevének, presztízsének, és csökken a szerepe annak, hogy ugyanazon a szakon hova könnyű vagy nehéz bekerülni. Ezenkívül persze továbbra is lesz szerepe más tényezőknek, amelyek közül a lakóhelyi közelséget említeném elsősorban.

Ha most felvételiznél, mik lennének azok a szempontok, amelyeket szem előtt tartanál a pályaválasztásnál, hogyan stratégiáznál a pontjaid gyűjtésénél?

A legfontosabb szempont, amit az utóbbi időben sajnos nem szoktak hangsúlyozni, hogy kizárólag olyan szakra jelentkeznék, amihez komolyan kedvet érzek. Egyáltalán nem félnék attól, hogy fog-e érni valamit az a diploma, hiszen - mondjanak bármit a vészmadarak - a tapasztalat azt mutatja, hogy ma Magyarországon szinte minden diplomás el tud helyezkedni, még ha nekik is egyre inkább meg kell küzdeniük a jó munkahelyért.
Ezenkívül ha nehéz a bejutás az általam választott szakra, akkor komolyan elgondolkodnék, hogy a szakhoz kapcsolódó tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyek.
Végül pedig mindenképp minimum egy nyelvvizsgát - és persze nyelvtudást - megszereznék, és nem is feltétlenül csak a többletpontok miatt, hanem mert utána hallgatóként is könnyebb dolgom lesz.

(Megjelent a Felvi Magazin 2008. novemberi számában.)

Kutatások

Legfrissebb