A 2007-es felvételi statisztika csúcsai

Az idei felvételi jelentkezési adatok első elemzése alapján a szakok népszerűsége mellett látható már a jelentkezők néhány alapvető jellemzője is. Két további szempontból is vizsgáltuk az egyes alapképzési szakokat, a nappali tagozatra jelentkezők adatai alapján (AN). Az egyszerűbb összevethetőség miatt kizárólag az első helyen megjelölt szakokkal számoltunk.

Legnépszerűbb szakok

A korábbi évek adatai alapján nem meglepő, hogy a legnépszerűbb szakok között a gazdálkodással, kommunikációval és az informatikával kapcsolatosak kerülnek az elsők közé. A némiképp elméletibb hangsúlyú gazdálkodás és menedzsment alapszakot idén fejhosszal megelőzte a turizmus-vendéglátás. Nem sokkal marad le tőlük a kereskedelem és marketing, illetve a pénzügy és számvitel, melyek szintén klasszikus gazdálkodási szakok.

A jelentkezők választásai alapján a mérnök informatikus szak a harmadik helyen áll, melyet kissé lemaradva, de még az első húszban követ a programtervező informatikus szak is. Az első tízben három mérnöki szak is szerepel, ami az alkalmazott reáltudományok más formákban is kimutatható előretörését mutatja.

A társadalomtudományi képzési terület szakjai közül évek óta legnépszerűbb a kommunikáció és médiatudomány alapszak, míg a bölcsészettudományi területet a pszichológia BA képviseli az élen. Az első húszba kerülő további bölcsész szakok közül a szabadbölcsészet érdemes figyelemre, mint régi-új szak, mely egyszerre jelenti a hagyományos bölcsészképzés újjászületését és elégíti ki az új lineáris képzésnek a széles körű alapozás iránti igényét. Népszerűségben felzárkózik ez az új alapképzési szak a hagyományos bölcsész szakokhoz (pl. történelem, anglisztika). Az andragógia szak népszerűsége ugyanakkor a pedagógiai képzés új formáinak sikerét mutatja.

A legfiatalabbakat vonzó szakok

A 2007-ben jelentkezők átlagéletkora kicsivel több, mint 22 év. Ezen belül természetesen erősen eltolódik a jelentkezők életkori megoszlása, a 18 évesekkel kezdődően meredeken emelkedik, hogy azután a huszonévesekkel fokozatosan csökkenjen. Éppen ezért átlagértékekben kifejezve éles a "verseny" az alapképzési szakok között a legfiatalabb hallgatókat tekintve. Úgy tűnik, hogy a középiskola után a mérnöki szakok éppen úgy vonzók lehetnek, mint speciális gazdasági, gazdálkodási szakok.

A legérettebbeket vonzó szakok

Érezhetően idősebbeket vonzanak a művészeti képzések. A legérettebbek a csak egyetlen intézményben, meglehetősen kis létszámmal induló kézműves alapszakra jelentkeztek. Ám a többi művészetig ág sem marad el jelentősen, a táncművész és előadóművész szakra is némiképp az idősebbek jelentkeznek. A legérettebbeket vonzó három szak között van a romológia is, egyedüliként a nem művészeti képzések közül, a tízes listába a kulturális antropológia került még be a távolabbi szakterületek közül.

Leginkább nőket vonzó szakok

A felsőoktatásban hagyományosan vannak nőies és férfias szakok, a később végzendő szakmák jellegével is összefüggésben. Némiképp összességében is több nő (54 százalék) jelentkezett 2007-ben nappali alapképzésre, mint férfi. A nők körében idén is az emberekkel való foglalkozás, a segítő szakmákra felkészítő szakok a népszerűek. Azonban a kreativitás sem áll távol a női jelentkezőktől, hiszen elsöprő arányban láttak ők fantáziát a kicsiny kézműves, illetve a sokkal népesebb alkalmazott látványtervezés szakban is.

Leginkább férfiakat vonzó szakok

A nemi szerepeknek megfelelően a férfiak inkább a mérnöki szakokon vannak jelentősen felülreprezentálva. A gépészmérnök és a faipari mérnök (és a rejtélyes nevű mechatronikai mérnök) esetében is kifejezetten férfias szakmákról lehet szó, ám meglepő módon a villamosmérnök és mérnök informatikus szakokon legalább ennyire erős a férfi dominancia.

Az idegen nyelven jól beszélőket leginkább vonzó szakok

Ha a legalább C típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezők arányát tekintjük, akkor láthatjuk, hogy a nyelvi előképzettség az ilyen irányú további képzést nyújtó szakok esetében általános a jelentkezők között. A nemzetközi gazdálkodás és a nemzetközi tanulmányok vagy a hagyományos bölcsész nyelvszakok (anglisztika, germanisztika, romanisztika, keleti nyelvek és kultúrák) ilyenek, amelyeken a későbbiekben elengedhetetlenül szükséges lesz az idegen nyelvi jártasság. Azonban olyan társadalomtudományi szakokon is előkelő arányban vannak a nyelvvizsgával már rendelkezők, mint a társadalmi tanulmányok vagy a pszichológia. Ezeknek a szakoknak az előtörténete - például a pszichológia szakon egyes intézményekben évek óta előírt idegennyelv-tudás - is közrejátszhat ezekben a magas arányokban. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a nyelvvizsgát a népszerű szakokon már jó előre bekalkulált versenyelőnyként fogják fel sokan a jelentkezők közül és plusz szűrőként a fogadó intézmények.

Sajnos a felsőoktatásba jelentkezőknek idén is alig több, mint a harmada (34 százalék) beszél magasabb szinten idegen nyelveket, ami az élen szereplő szakokat még inkább kiemeli a teljes mezőnyben. A tizedik helyezett szakon is majd kétszer annyian rendelkeznek magasabb szintű nyelvvizsgával, mint az idén jelentkezők általában.